Vérvölgyi utcarészlet. Egyre több fiatal család marad a tövisháti faluban
Fotó: Makkay József
Szilágy megye korábban egyik legszegényebb térsége, a Zilahtól 19 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Debren község az utóbbi két évtizedben látványos fejlődésen esett át; a megyében lakosságarányosan ide érkezett a legtöbb pályázati pénz. Tóth Sándor, a község alpolgármestere riportunkban feltárja, miként sikerült megvalósítani a nem mindennapi beruházásokat.
2024. május 10., 09:592024. május 10., 09:59
2024. május 10., 10:212024. május 10., 10:21
Aki a rendszerváltás utáni években a Szilágy megye egyik legszegényebb vidékének számító Tövisháton járt esős, sáros időben, egy életen át emlékszik a „vendégmarasztaló” dagonyára. A falvak utcáit kocsival nehéz volt megközelíteni, a sáros településeken csak a marha vontatta szekerek váltak be, ez a szállítási alkalmatosság uralta a faluképet. A többségében magyar lakta vidékről a kommunista rendszer teljesen megfeledkezett, csak a községközpontokban épült egy-két szolgálati lakás.
Azonban az 1989-es forradalom utáni évtized sem hozott érdemi változást a vidék életében. A mezőgazdasági területek visszaszolgáltatásával megpezsdült ugyan a gazdálkodás, de már az elején érezhető volt, hogy a lelkesedés nem tart sokáig. A mezőgépészeti felszerelés nélküli gazdálkodás, a nadrágszíjparcellák világa, a tehén vontatta szekerek visszaidézték ugyan a kényszer-szövetkezetesítés előtti időket, de a kilencvenes években erre már nem lehetett tartós jövőt építeni.
Madártávlatból Szilágyszentkirály, a község legkisebb magyar falva
Fotó: Makkay József
2024 májusában gyökeresen más világ fogad a tövisháti Debrenben a harminc évvel korábbi állapotokhoz képest. A többségében magyar lakosságú községben – Debren, Nagydoba, Kisdoba, Szilágyszentkirály, Vérvölgy, Nagymon és Csóra – nyoma sincs a régi, sáros utcáknak, ma már a legeldugottabb közben is aszfalton közlekednek. A korábban a megye egyik legszegényebb községéből az ország uniós csatlakozásának nagy nyertese lett a település a Szilágyságban. 2008-tól napjainkig mintegy 15 millió euró támogatás folyt be a községbe uniós és román költségvetési pályázatok révén.
Felújított, vagy újjáépített iskolák, művelődési házak, csatornahálózattal és ivóvízzel ellátott lakóházak és korszerűsített úthálózat: ez ma a község új arculata. Ez a nem mindennapi sikertörténet nem kis részben Tóth Sándor alpolgármesternek köszönhető, aki 2008 óta hordja a vállán a pályázás és az elszámolás nehéz terhét. A vérvölgyi elöljáró a korábbi iskolaigazgatóból lett polgármesterrel, Csapó Károllyal kezdte, és a szintén dobai Bogdán Ferenc Istvánnal folytatta 2016 óta, akivel az idén júniusi helyhatósági választásokon tandemben újrázni készülnek.
Tóth Sándor alpolgármester irodájában a plafonig érnek a pályázati dossziék
Fotó: Makkay József
A 11 tagú helyi képviselő-testületben jelenleg 9 tanácsosi mandátummal rendelkezik az RMDSZ, és ez az arány várhatóan a következő négy esztendőben sem fog változni. „Az RMDSZ helyi tanácsosi listáján idén nem történt változás. Jól összeforrt társaság, amelynek tagjai az összes magyar falut képviselik, a két román tanácsos pedig a két román falu színeiben van jelen a helyi önkormányzatban. Alpolgármesterként jó a viszonyom a román pártok helyi képviselőivel is, a pályázatokat eleve úgy állítjuk össze, hogy egyetlen falu se maradjon ki a fejlesztésekből” – magyarázza a Krónikának az alpolgármester.
Tóth Sándor annak örül a legjobban, hogy a román pártoknak 2024-ben nem sikerült meggyőzniük egyetlen magyart sem a községből, hogy a listájukon induljon. Korábban erre többször is akadt példa, és minden bizonnyal az késztette visszavonulásra a román pártlistákon induló magyarokat, hogy próbálkozásaikat nem koronázta siker. Ha a választók egy része elégedetlen is, a tövisháti magyar ember csak elvétve pecsétel román pártra. Debren község esetében értelmetlen is volna, mert a rendszerváltás óta magyar kézben levő község vezetői lehetőségeik szerint minden kínálkozó pályázatot benyújtottak és megnyertek, amivel jobbá tehették a helyiek boldogulását.
Tóth Sándor alpolgármester és Bogdán Ferenc István polgármester újrázni készülnek az RMDSZ színeiben
Fotó: Makkay József
A 2021-es népszámlálás adatai szerint az 1573 fős községben 1157 a magyarok száma, ez a hét település összlakosságának a 74 százalékát teszi ki. A Szilágyságban a kis lélekszámú községek sorába tartozó Debren az európai uniós csatlakozás óta eltelt 17 esztendőben lakosságarányosan a legtöbb uniós pályázati pénzt tudta lehívni a megye települései közül, ami meglátszik a község fejlődésén. Az elején önállóan is ment a pénzszerzés, idővel azonban a környező községekkel kellett pályázási, beruházási társulásokat összehozni, hogy esély legyen a sikerre. Tóth Sándor több ilyen társulást hozott tető alá környékbeli polgármesterekkel, akik hajlandók voltak befektetni előtanulmányokba, illetve a pályázatok elkészítésébe.
A debreni polgármesteri hivatalt és a közintézményeket egy új pályázatból napenergiára állítják át
Fotó: Makkay József
Szilágyszeg községgel közösen így sikerült megoldani a közművesítést, a főbb utcák aszfaltozását, egy későbbi társulási pályázat alapján pedig a kisebb utcákra is sor került, így ma már valamennyi ház előtt aszfaltút húzódik. Csupán a román lakosságú Debren falu néhány eldugott tanyája maradt ki a műveletből, az ottani utak korszerűsítésére egy frissen megnyert pályázat nyújt lehetőséget. Ebben szerepel az az összeg is, amelyből műúttal kötnék össze a községközpontot a közigazgatásilag Zsibóhoz tartozó Kucsóval.
A kisebb falvakban új művelődési házak épülnek, korszerűsítik a debreni polgármesteri hivatalt, és több faluban artézi kutat fúrnak közkívánatra. Tóth szerint az RMDSZ kérdőíves felmérése alapján a legtöbben ezt kérték. Tövishát száraz vidék, ahol a mezőgazdaság mindig megszenvedte a vízhiányt, az utóbbi évek időjárás-változása viszont még nagyobb kihívások elé állítja a helyieket, akik gazdálkodásból próbálnak megélni. Igaz, mára a mezőgazdaság is teljesen átalakult. A legtöbben felhagytak a gazdálkodással, és a község területeiből mintegy ezer hektárt egy szentkirályi magyar család művel, amely bérli vagy felvásárolta a termőföldeket.
A felújított kisdobai iskola teljesen új környezetet kínál a két magyar falu gyerekei számára
Fotó: Makkay József
Az egykori földművesek leszármazottai, a fiatal és középkorú férfiak többsége építkezésekhez szegődött el. Aki dolgozni akar, az nem csak állandó, hanem alkalmi munkát is talál. A községből egy nagyobb csapat a Debrecen környéki ipari nagyberuházásokon dolgozik egy helyi cég színeiben, ők építik, illetve befedik a készülő gyárcsarnokokat, mások helyi építőipari vállalkozások alkalmazottaiként környékbeli építkezéseken dolgoznak a megyében. Ami meglátszik a helyi önkormányzat bevételein is, hiszen az egykori szegény község polgármesteri hivatalának bevételeiből évek óta futja a pályázatok önrészének finanszírozására.
Irányjelző tábla a nemrég felújítot Zilah–Szilágycseh-főút mentén, Vérvölgy bejáratánál
Fotó: Makkay József
Tóth Sándor RMDSZ-es alpolgármester derűlátó. Meggyőződése, hogy véget ért a kivándorlás időszaka, amikor a községből is elmentek, kitelepedtek külföldre. Aki ma munkavállalóként elmegy, az rendszerint haza is tér, és itthon fekteti be a pénzét. Ezt segítik elő a környező falvak történetében soha nem látott infrastruktúra-befektetések, amelyek élhető, barátságos környezetté alakították az egykori tövisháti sártengert.
Új református közösségi ház Kisdobán
Fotó: Makkay József
A két Doba összenőtt, de a településjelző táblák maradtak
Fotó: Makkay József
A község legnagyobb mezőgazdasági cége, az ezer hektáron termelő Módi-vállalkozás Szilágyszentkirályon
Fotó: Makkay József
A vérvölgyi bekötőút, háttérben a református templommal
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!