Élhető környezetté alakult az egykori tövisháti sártenger, megváltozott Debren község arculata

Összeforrt társaság a községi magyar önkormányzati csapat

2024 májusában gyökeresen más világ fogad a tövisháti Debrenben a harminc évvel korábbi állapotokhoz képest. A többségében magyar lakosságú községben – Debren, Nagydoba, Kisdoba, Szilágyszentkirály, Vérvölgy, Nagymon és Csóra – nyoma sincs a régi, sáros utcáknak, ma már a legeldugottabb közben is aszfalton közlekednek. A korábban a megye egyik legszegényebb községéből az ország uniós csatlakozásának nagy nyertese lett a település a Szilágyságban. 2008-tól napjainkig mintegy 15 millió euró támogatás folyt be a községbe uniós és román költségvetési pályázatok révén.

Felújított, vagy újjáépített iskolák, művelődési házak, csatornahálózattal és ivóvízzel ellátott lakóházak és korszerűsített úthálózat: ez ma a község új arculata. Ez a nem mindennapi sikertörténet nem kis részben Tóth Sándor alpolgármesternek köszönhető, aki 2008 óta hordja a vállán a pályázás és az elszámolás nehéz terhét. A vérvölgyi elöljáró a korábbi iskolaigazgatóból lett polgármesterrel, Csapó Károllyal kezdte, és a szintén dobai Bogdán Ferenc Istvánnal folytatta 2016 óta, akivel az idén júniusi helyhatósági választásokon tandemben újrázni készülnek.

A 11 tagú helyi képviselő-testületben jelenleg 9 tanácsosi mandátummal rendelkezik az RMDSZ, és ez az arány várhatóan a következő négy esztendőben sem fog változni. „Az RMDSZ helyi tanácsosi listáján idén nem történt változás. Jól összeforrt társaság, amelynek tagjai az összes magyar falut képviselik, a két román tanácsos pedig a két román falu színeiben van jelen a helyi önkormányzatban. Alpolgármesterként jó a viszonyom a román pártok helyi képviselőivel is, a pályázatokat eleve úgy állítjuk össze, hogy egyetlen falu se maradjon ki a fejlesztésekből” – magyarázza a Krónikának az alpolgármester.

Tóth Sándor annak örül a legjobban, hogy a román pártoknak 2024-ben nem sikerült meggyőzniük egyetlen magyart sem a községből, hogy a listájukon induljon. Korábban erre többször is akadt példa, és minden bizonnyal az késztette visszavonulásra a román pártlistákon induló magyarokat, hogy próbálkozásaikat nem koronázta siker. Ha a választók egy része elégedetlen is, a tövisháti magyar ember csak elvétve pecsétel román pártra. Debren község esetében értelmetlen is volna, mert a rendszerváltás óta magyar kézben levő község vezetői lehetőségeik szerint minden kínálkozó pályázatot benyújtottak és megnyertek, amivel jobbá tehették a helyiek boldogulását.

Pályázati társulásokban érkező pénz

A 2021-es népszámlálás adatai szerint az 1573 fős községben 1157 a magyarok száma, ez a hét település összlakosságának a 74 százalékát teszi ki. A Szilágyságban a kis lélekszámú községek sorába tartozó Debren az európai uniós csatlakozás óta eltelt 17 esztendőben lakosságarányosan a legtöbb uniós pályázati pénzt tudta lehívni a megye települései közül, ami meglátszik a község fejlődésén. Az elején önállóan is ment a pénzszerzés, idővel azonban a környező községekkel kellett pályázási, beruházási társulásokat összehozni, hogy esély legyen a sikerre. Tóth Sándor több ilyen társulást hozott tető alá környékbeli polgármesterekkel, akik hajlandók voltak befektetni előtanulmányokba, illetve a pályázatok elkészítésébe.

Szilágyszeg községgel közösen így sikerült megoldani a közművesítést, a főbb utcák aszfaltozását, egy későbbi társulási pályázat alapján pedig a kisebb utcákra is sor került, így ma már valamennyi ház előtt aszfaltút húzódik. Csupán a román lakosságú Debren falu néhány eldugott tanyája maradt ki a műveletből, az ottani utak korszerűsítésére egy frissen megnyert pályázat nyújt lehetőséget. Ebben szerepel az az összeg is, amelyből műúttal kötnék össze a községközpontot a közigazgatásilag Zsibóhoz tartozó Kucsóval.

A kisebb falvakban új művelődési házak épülnek, korszerűsítik a debreni polgármesteri hivatalt, és több faluban artézi kutat fúrnak közkívánatra. Tóth szerint az RMDSZ kérdőíves felmérése alapján a legtöbben ezt kérték. Tövishát száraz vidék, ahol a mezőgazdaság mindig megszenvedte a vízhiányt, az utóbbi évek időjárás-változása viszont még nagyobb kihívások elé állítja a helyieket, akik gazdálkodásból próbálnak megélni. Igaz, mára a mezőgazdaság is teljesen átalakult. A legtöbben felhagytak a gazdálkodással, és a község területeiből mintegy ezer hektárt egy szentkirályi magyar család művel, amely bérli vagy felvásárolta a termőföldeket.

Debrecen környéki nagyberuházások építői

Az egykori földművesek leszármazottai, a fiatal és középkorú férfiak többsége építkezésekhez szegődött el. Aki dolgozni akar, az nem csak állandó, hanem alkalmi munkát is talál. A községből egy nagyobb csapat a Debrecen környéki ipari nagyberuházásokon dolgozik egy helyi cég színeiben, ők építik, illetve befedik a készülő gyárcsarnokokat, mások helyi építőipari vállalkozások alkalmazottaiként környékbeli építkezéseken dolgoznak a megyében. Ami meglátszik a helyi önkormányzat bevételein is, hiszen az egykori szegény község polgármesteri hivatalának bevételeiből évek óta futja a pályázatok önrészének finanszírozására.

Tóth Sándor RMDSZ-es alpolgármester derűlátó. Meggyőződése, hogy véget ért a kivándorlás időszaka, amikor a községből is elmentek, kitelepedtek külföldre. Aki ma munkavállalóként elmegy, az rendszerint haza is tér, és itthon fekteti be a pénzét. Ezt segítik elő a környező falvak történetében soha nem látott infrastruktúra-befektetések, amelyek élhető, barátságos környezetté alakították az egykori tövisháti sártengert.