Fotó: Barabás Ákos
A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az egészségügyi és szociális gondozók munkaköri csoportja számára megítélhető pótlékok keretszabályzatát, amely a munkakörülmények függvényében besorolja a munkahelyeket, a személyzeti kategóriákat és a pótlékok pontos arányát – jelentette be Nelu Barbu kormányszóvivő.
2018. március 29., 23:102018. március 29., 23:10
Barbu az Agerpres szerint elismételte, hogy a 2017/153-as törvény alapján az egészségügyben és szociális gondozói rendszerben dolgozók esetében a pótlékok nem haladhatják meg az alapbéralap 30 százalékát a főutalványozó szintjén. Barbu leszögezte,
A veszélyes körülmények között dolgozók pótléka a bruttó bér 15–25%-a között lesz, a nagyon veszélyes körülmények között dolgozóké 35–85% között, a veszélyes vagy ártalmas munkakörülmények között dolgozók pótléka 5–15 százalék között lesz, a nehéz körülmények között dolgozó személyzet pótléka pedig a bruttó bér 10–15%-a között fog mozogni.
A veszélyes körülmények között, sugárzó anyagokkal dolgozók legfennebb 30 százalékos pótlékban részesülhetnek, a különleges egészségügyi egységekben dolgozók 10–15 százalék közötti bérpótlékot kaphatnak, az elszigetelt településeken dolgozó személyzet 20 százalékos pótlékot kaphat, míg a szociális gondozóknak 7,5–75% közötti pótlékkal emelkedhet bérük annak függvényében, hogy rendelkezik-e szálláshelyekkel az intézmény vagy sem.
Magasabb pótlékban részesülnek azok a személyek, akik rendkívül veszélyes körülmények között dolgoznak, mint például az AIDS-es fertőzéseket vizsgáló személyzet vagy a TBC-s betegekkel dolgozó személyek, magyarázta Barbu.
Hozzátette: a pótlékok konkrét mértékét minden főhitelutalványozó szintjén állapítják meg, a szakszervezetek, esetenként az alkalmazottak képviselőivel való konzultáció után.
Folytatták csütörtökön tiltakozóakció-sorozatukat a Sanitas tagjai. A szakértők eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy a bérek határidőre való kiadása szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!