
Fotó: Barabás Ákos
A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az egészségügyi és szociális gondozók munkaköri csoportja számára megítélhető pótlékok keretszabályzatát, amely a munkakörülmények függvényében besorolja a munkahelyeket, a személyzeti kategóriákat és a pótlékok pontos arányát – jelentette be Nelu Barbu kormányszóvivő.
2018. március 29., 23:102018. március 29., 23:10
Barbu az Agerpres szerint elismételte, hogy a 2017/153-as törvény alapján az egészségügyben és szociális gondozói rendszerben dolgozók esetében a pótlékok nem haladhatják meg az alapbéralap 30 százalékát a főutalványozó szintjén. Barbu leszögezte,
A veszélyes körülmények között dolgozók pótléka a bruttó bér 15–25%-a között lesz, a nagyon veszélyes körülmények között dolgozóké 35–85% között, a veszélyes vagy ártalmas munkakörülmények között dolgozók pótléka 5–15 százalék között lesz, a nehéz körülmények között dolgozó személyzet pótléka pedig a bruttó bér 10–15%-a között fog mozogni.
A veszélyes körülmények között, sugárzó anyagokkal dolgozók legfennebb 30 százalékos pótlékban részesülhetnek, a különleges egészségügyi egységekben dolgozók 10–15 százalék közötti bérpótlékot kaphatnak, az elszigetelt településeken dolgozó személyzet 20 százalékos pótlékot kaphat, míg a szociális gondozóknak 7,5–75% közötti pótlékkal emelkedhet bérük annak függvényében, hogy rendelkezik-e szálláshelyekkel az intézmény vagy sem.
Magasabb pótlékban részesülnek azok a személyek, akik rendkívül veszélyes körülmények között dolgoznak, mint például az AIDS-es fertőzéseket vizsgáló személyzet vagy a TBC-s betegekkel dolgozó személyek, magyarázta Barbu.
Hozzátette: a pótlékok konkrét mértékét minden főhitelutalványozó szintjén állapítják meg, a szakszervezetek, esetenként az alkalmazottak képviselőivel való konzultáció után.

Folytatták csütörtökön tiltakozóakció-sorozatukat a Sanitas tagjai. A szakértők eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy a bérek határidőre való kiadása szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!