HIRDETÉS

Az egyetemegyesítés ellen szavaz a MOGYE magyar tagozata

MTI 2018. április 17., 14:31 utolsó módosítás: 2018. április 17., 14:32

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata egyhangú döntést hozott arról, hogy ellenzi a MOGYE és a román nyelven oktató állami Petru Maior Egyetem egyesítését – tájékoztatta az MTI-t kedden Nagy Előd, a MOGYE rektorhelyettese.

Fotó: Haáz Vince

A két egyetem szenátusa várhatóan szerdán fogad el olyan határozatot, mely elindítja az egyesítés folyamatát. A 2019 őszére tervezett tényleges egyesüléshez az oktatásügyi tárca jóváhagyása is szükséges. A magyar tagozat képviselői korábban szakvéleményt készítettek az egyesülési tervről, majd látván, hogy szempontjaikat figyelmen kívül hagyták, kivonultak a két egyetem közös egyesítési bizottságból.

Hétfő este Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora találkozott a magyar tagozattal, és válaszolt a feltett kérdésekre, de nem sikerült meggyőznie a magyar oktatókat. Az ezt követő tagozati gyűlésen egyhangú döntés született arról, hogy a szerdai szenátusi ülésen a magyar tagozat az egyetemegyesítés ellen szavaz.

HIRDETÉS

Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, a hétfő esti megbeszélésen a rektor arról tájékoztatta őket, hogy az egyetemegyesítés voltaképpen a Petru Maior Egyetem bekebelezésével történne, az új intézmény a tervek szerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Műszaki és Tudományegyetem nevet kapná.

A rektorhelyettes szerint nem kaptak érdemi választ azokra az aggályokra, hogy miként lesz biztosítva az egyetem multikulturális jellege.

A 2011-ben elfogadott tanügyi törvény ugyanis tételesen megnevezi azokat az egyetemeket, amelyek a kisebbségek nyelvein is oktatnak, és külön előírásokat fogalmaz meg számukra. A MOGYE is szerepel a törvényben a multikulturális egyetemek felsorolásában, a névváltozás azonban kétessé tenné az egyetem státusát.

Amint Nagy Előd elmondta, a rektor azzal érvelt, hogy az egyesítés által a MOGYE megmaradna mint jogi személy, csupán a neve módosulna. A kidolgozott terv annyit pontosít, hogy az új intézmény multikulturális egyetem marad, és „konzerválni igyekszik” a magyar oktatási vonalat.

Ezt mi messzemenően kevésnek tartjuk”

– jelentette ki Nagy Előd. Hozzátette: az egyesülés utáni egyetem döntéshozó testületében, a szenátusban a rektor számítása szerint 21,7 százalékot tennének ki a magyarok, a magyar tagozat számításai szerint ez az arány 18 százalékos lenne. A vezető tanácsba valószínű, hogy csak rektorhelyettest küldhetne a magyar tagozat, ami kevés lenne az érdekérvényesítéshez.

Az MTI kérdésére, hogy egy új kezdet nem zökkenthetné-e ki a jelenlegi patthelyzetből a magyar orvos- és gyógyszerészképzés ügyét, Nagy Előd elmondta, a magyar tagozat oktatói nem bíznak ebben. Hozzátette:

a MOGYE immár hét éve elutasítja, hogy életbe léptesse a tanügyi törvénynek a magyar tagozat önálló döntéshozására vonatkozó előírásait. Kevéssé valószínű, hogy egy román intézménnyel való egyesülés ebben előrelépést hozhatna.

Nagy Előd arra is kitért, hogy a MOGYE román oktatói között is vannak, akik ellenzik az egyesülést, de nem lehet tudni, hogy a szerdai szenátusi ülésen milyen mértékben tudják befolyásolni a döntést.

A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait.

A konfliktus rendezésére tett kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekednek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS