
Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata egyhangú döntést hozott arról, hogy ellenzi a MOGYE és a román nyelven oktató állami Petru Maior Egyetem egyesítését – tájékoztatta az MTI-t kedden Nagy Előd, a MOGYE rektorhelyettese.
2018. április 17., 14:312018. április 17., 14:31
2018. április 17., 14:322018. április 17., 14:32
A két egyetem szenátusa várhatóan szerdán fogad el olyan határozatot, mely elindítja az egyesítés folyamatát. A 2019 őszére tervezett tényleges egyesüléshez az oktatásügyi tárca jóváhagyása is szükséges. A magyar tagozat képviselői korábban szakvéleményt készítettek az egyesülési tervről, majd látván, hogy szempontjaikat figyelmen kívül hagyták, kivonultak a két egyetem közös egyesítési bizottságból.
Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, a hétfő esti megbeszélésen a rektor arról tájékoztatta őket, hogy az egyetemegyesítés voltaképpen a Petru Maior Egyetem bekebelezésével történne, az új intézmény a tervek szerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Műszaki és Tudományegyetem nevet kapná.
A 2011-ben elfogadott tanügyi törvény ugyanis tételesen megnevezi azokat az egyetemeket, amelyek a kisebbségek nyelvein is oktatnak, és külön előírásokat fogalmaz meg számukra. A MOGYE is szerepel a törvényben a multikulturális egyetemek felsorolásában, a névváltozás azonban kétessé tenné az egyetem státusát.
Amint Nagy Előd elmondta, a rektor azzal érvelt, hogy az egyesítés által a MOGYE megmaradna mint jogi személy, csupán a neve módosulna. A kidolgozott terv annyit pontosít, hogy az új intézmény multikulturális egyetem marad, és „konzerválni igyekszik” a magyar oktatási vonalat.
– jelentette ki Nagy Előd. Hozzátette: az egyesülés utáni egyetem döntéshozó testületében, a szenátusban a rektor számítása szerint 21,7 százalékot tennének ki a magyarok, a magyar tagozat számításai szerint ez az arány 18 százalékos lenne. A vezető tanácsba valószínű, hogy csak rektorhelyettest küldhetne a magyar tagozat, ami kevés lenne az érdekérvényesítéshez.
Az MTI kérdésére, hogy egy új kezdet nem zökkenthetné-e ki a jelenlegi patthelyzetből a magyar orvos- és gyógyszerészképzés ügyét, Nagy Előd elmondta, a magyar tagozat oktatói nem bíznak ebben. Hozzátette:
Nagy Előd arra is kitért, hogy a MOGYE román oktatói között is vannak, akik ellenzik az egyesülést, de nem lehet tudni, hogy a szerdai szenátusi ülésen milyen mértékben tudják befolyásolni a döntést.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait.
A konfliktus rendezésére tett kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekednek.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!