Felemás megoldás. A Kolozs megyei Magyarkapuson a román nyelvű tábla alá helyezték vissza a kétnyelvűt
Fotó: Szucher Ervin
Az ígérgetéseknél és félmegoldásoknál nemigen jutottak tovább a hatóságok az E60-as országútról eltűnt kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. A Krónika az év elején jelezte, hogy az útügyi hatóság Kolozsvár és Nagyvárad között több településen kizárólag román nyelvűre cserélte a kétnyelvű feliratokat.
2022. június 03., 18:222022. június 03., 18:22
2022. június 07., 11:282022. június 07., 11:28
Bő három hónap alatt csak részlegesen és fura módon sikerült pótolni azokat a kétnyelvű helységnévtáblákat, amelyeket hónapokkal ezelőtt a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR) eltávolított a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő E60-as út mentéről. Amint a Krónika február elején jelezte, Magyarnagykapuson, Élesden és Fugyivásárhelyen tűntek el a román–magyar feliratok, helyükbe az útügyi hatóság munkatársai kizárólag román nyelvűeket helyeztek ki.
Az útügyi hatóság munkatársai erről a 2001/215-ös számú közigazgatási törvény mellékletéből szerezhettek volna tudomást, vagy akár ennél is egyszerűbben: leolvasva az eltávolított táblákról.
Tasnádi István Szilárdnak, Kolozs megye volt prefektusának és apparátusának hetekre volt szüksége ahhoz, hogy feltérképezze a helyzetet, és rávegye a magyarnagykapusi önkormányzatot, gondoskodjék a táblák visszahelyezéséről.
így a településre behajtó gépkocsivezető kétszer olvashatja egymás alatt a Căpuşu Mare megnevezést, és ha még jut ideje, egyszer a Magyarnagykapust. Korábban hasonlóan jártak el Tordatúron is. Csakhogy Kapuson megfeledkeztek a kijáratok kétnyelvűsítéséről, és ezt aligha pótolhatják az elkövetkezendő hetekben.
Bede Laura, a kormányhivatal illetékese két héttel ezelőtt lapunknak megígérte, hogy megvizsgálják a hiányosságot, ehhez azonban haza kell érkeznie a Tasnádi helyébe kinevezett Irina Munteanunak. Az eljárás szerint ugyanis
Miután ezt megtörtént, a bizottság tagjai egy jelentést állítanak össze, a kormányhivatalnok ennek alapján hozza meg a döntését. Időközben a kormányhivatalnok hazatért, de ez mit sem változtatott a helyzeten.
A Bihar megyei Élesd magyarsága ugyan a 20 százalékos küszöb alá csökkent, azonban a település elöljárói már évekkel ezelőtt a helység- és az utcanévtáblák kétnyelvűsítéséről döntöttek. Ezt a tanácsi határozatot írta fölül néhány hónappal ezelőtt a Sorin Grindeanu által vezetett szállítási tárca fennhatósága alá tartozó CNAIR, amikor csupán az Aleşd megnevezést helyezte ki a város határaiba. Az útügyi hatóság akkor nem bántotta a kétnyelvű feliratokat, ezek azonban egy idő után mégiscsak eltűntek.
Kajántó Pál, a kisváros alpolgármestere lapunknak elpanaszolta, hogy ő hiába kérte az útügyi hatóság munkatársait, tartsák tiszteletben az önkormányzat döntését,
„Ezek után a polgármesteri hivatal úgy döntött, maga gondoskodik a kétnyelvű helységnévtáblákról. Pénzt szántunk rá, megrendeltük, és ha minden igaz, a jövő hétre el is készülnek” – újságolta el Kajántó.
A magyarság aránya itt is 20 százalék alá apadt, azonban, élve a törvény adta lehetőséggel, az önkormányzat a kétnyelvűség mellett szavazott. Az útügyi hatóság azonban az ő esetükben is hajthatatlan volt, és eltávolították a román–magyar feliratot. Sorbán Attila február elején ennek mielőbbi visszaszerelését helyezte kilátásba, azonban a tábla a mai napig nem került ki.
Vargyas Ferenc, az RMDSZ tanácsosa nem zárja ki Ilie Bolojan megyeelnök „közbejárását”, noha az E60-as az országos, nem pedig a Bihar megyei önkormányzat ügykezelésébe tartozik.
Érdeklődésünkre a helyi önkormányzati képviselő a polgármesterhez fordult, aki megígérte, hogy gondoskodik a táblák visszaszereléséről.
– tájékoztatott Vargyas. Fugyivásárhelyen a kétnyelvűséget szavatoló helyhatósági törvény betartásának nem a polgármester jóindulatán kellene múlnia, a legutóbbi népszámlálás szerint a falu lakosságának mintegy 23 százaléka vallotta magát magyarnak.
A jogrend szerint mindig a legutóbbi cenzus eredményeit veszik alapul. „Az csak a statisztika, valójában jóval kevesebben vagyunk” – fűzte hozzá beletörődően Vargyas Ferenc.
A Partiumban a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság „visszaesőnek” számít, az elmúlt években a CNAIR más kistérségeket is „magyartalanított”. Szabó Ödön parlamenti képviselő még február elején megígérte, hogy utánanéz az ügynek, és intézkedik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!