Pénteken magyar nyelv és irodalomból vizsgáztak az érettségizők, akadtak, akiket meglepett a harmadik tétel
Fotó: Farkas Orsolya
Összességében véve diákbarát, nem lebutított, igényesen megfogalmazott tételeket kaptak a diákok a pénteki magyar érettségin, kreativitásukat is bevethették – mondta el a Krónikának Bíró Sára, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyartanára. Hermán Dániel kolozsvári érettségiző azt mondta, bár meglepte őt és társait az egyik tétel, de boldogult a vizsgán.
2024. július 05., 15:562024. július 05., 15:56
Egy szabadon választott irodalmi alkotásban szereplő történelmi személyről, Áprily Lajos egyik verséről kellett értekezniük a magyar nyelv és irodalom érettségin a vizsgázóknak pénteken.
Bíró Sára megkeresésünkre kifejtette, a tételek igazodtak a törzsanyaghoz, az elvárásrendszerhez, a követelményrendszerhez. A fő tételnek tekintett harmadik tételnél valós történelmi személyekről, jellemábrázolásokról kellett értekezniük a Bánk bán című dráma vagy egy Kós Károly-regény – Az országépítő című, az államlapító István királyról szóló, 1934-ben megjelent mű – alapján, de más alkotásból is kiindulhattak.
Bíró Sára székelyudvarhelyi magyartanár: „hiába régmúltbeliek a történelemből felsejlő történetek, tulajdonképpen ma is történelmet építünk nap mint nap”
Fotó: Bíró Sára/Facebook
„A történelmi személyről szóló résznél több választási lehetősége is volt a diákoknak: írhatták a Bánk bánt is, de más műről is értekezhettek. Legalábbis az én tanítványaim, de úgy gondolom, Erdély-szerte
Mint mondta, ilyen szempontból a választás szabadsága mindenképpen eléggé nagymértékben adott volt. „Nem tekintem nehéznek a tételt, azért, mert segítő módon megfogalmazva, adott helyzetben tudtak másvalamibe is kapaszkodni a gyerekek. Kinek mi a kedvence, azt választhatta, sokan szeretik Arany balladáit is. A történelmi személyiségekre helyezték a hangsúlyt, a jellemábrázolásra, ilyenkor a diáknak kreatív módon kell átgondolnia a művet, és bele kell írnia az azzal kapcsolatos véleményét, a meglátását” – fejtette ki Bíró Sára.
Fotó: Haáz Vince
Mint mondta, a vizsgázóknak a történelmi személyiség példaértékét kellett körüljárniuk.
Én azt gondolom, hogy ez a gondolat megszólította a fiatalokat. Tehát hiába a régiek a történetek, de a mához szólnak, úgyhogy ilyen szempontból sem lehet kifogásolni a tételt” – mondta a magyartanárnő. .
Arra is kitért, hogy a verselemzésnél Áprilynak egy szép téli versét, a Hóban címűt kapták a diákok. „Nagyon örültem, hogy a kevésbé ismert szavakat, amit esetleg egy városi gyerek nem feltétlenül ért, – ilyen a verseben felbukkanó kecskerágó – az én diákjaim értették. »Vércseppeket hullajt a kecskerágó« – korábban tárgyaltuk a diákokkal ezt a verset és akkor sokan a kecskerágót a farkassal azonosították. Most
– magyarázta a pedagógus.
Hermán Dániel kolozsvári érettségiző: „voltak, akik megijedtek kicsit a nehezebb, konkrét tudást kívánó feladattól”
Fotó: Hermán Dániel/Facebook
Úgy fogalmazott, diákbarát volt a tétel, és ez is értékelendő. Arra is kitért, hogy a szövegértést tesztelő második tételnél a diákjai közül többen fennakadtak a „plebejus” szón. „De itt nem várnak el a kettes tételnél olyat, hogy az általános műveltségéből tudni kell egy szó jelentését. Ennél a tételnél nem feltétlenül szépirodalmi szövegeket szoktak adni, ami azért is van, hogy a szórványban élőknek se okozzon nehézséget. A plebejus a legkiszolgáltatottabb, kiszipolyozottabb réteg volt a történelemben, földrajzilag is változó, hogy mit nevezünk annak. A magyar történelmi vonatkozásban a jobbágyság, a paraszti réteg volt ez. Rómában ugye a városi szegénység, a plebs, innen jön a latin szó. De a szövegből kiderült, hogy szegényeket jelöl a szó” – mondta Bíró Sára.
Fotó: Farkas Orsolya
Úgy fogalmazott,
Hermán Dánielt, a kolozsvári Sigismund Toduța zeneiskola végzősét azért is kerestük meg a magyar tételek kapcsán, mert évek óta érdekli az irodalom, tollforgatással is próbálkozik – sikeresen, hiszen a Helikon irodalmi lap több prózai írását is megjelentette.
Fotó: Farkas Orsolya
Dani az országos tantárgyversenyen is jól szerepelt, az első tíz helyezett között volt. Megkeresésünkre elmondta, a fő tételnek tekinthető harmadik tétel meglepte, váratlanul érte, hogy valós történelmi személyekről, jellemábrázolásokról kellett értekezniük egy irodalmi mű alapján.
– mondta Dani. Hozzátette, társai reakciójából úgy látta, mindenki megijedt egy kicsit a nehezebb, konkrét tudást kívánó feladattól, hiszen a próbaérettségin és a korábbi években ennél „könnyebb” tételeket kaptak a diákok – szereplők közti kapcsolatokra, konfliktusokra kérdeztek rá főként.
– mondta el az érettségiző.
Fotó: Haáz Vince
Arra is kitért, hogy ő Katona József drámáját, a Bánk bánt választotta, mert a másik művet nem ismerte, és azt fejtette ki a dolgozatban, hogy a történelmi személyek a ma embere számára is példát mutathatnak.
„Egyébként a körülöttem lévő vizsgázók reakciója kicsit az ijedtség volt, mert mindenki Az arany embert tanulta meg nagyon, ugyanis úgy gondolták, hogy ha az ember ezt a regényt tudja, akkor minden témába bele lehet sűríteni valahogy” – mondta el Hermán Dániel.
Feljelentést tett a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (AGFI) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a magyar érettségizők hátrányos megkülönböztetése ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!