Pénteken magyar nyelv és irodalomból vizsgáztak az érettségizők, akadtak, akiket meglepett a harmadik tétel
Fotó: Farkas Orsolya
Összességében véve diákbarát, nem lebutított, igényesen megfogalmazott tételeket kaptak a diákok a pénteki magyar érettségin, kreativitásukat is bevethették – mondta el a Krónikának Bíró Sára, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyartanára. Hermán Dániel kolozsvári érettségiző azt mondta, bár meglepte őt és társait az egyik tétel, de boldogult a vizsgán.
2024. július 05., 15:562024. július 05., 15:56
Egy szabadon választott irodalmi alkotásban szereplő történelmi személyről, Áprily Lajos egyik verséről kellett értekezniük a magyar nyelv és irodalom érettségin a vizsgázóknak pénteken.
Bíró Sára megkeresésünkre kifejtette, a tételek igazodtak a törzsanyaghoz, az elvárásrendszerhez, a követelményrendszerhez. A fő tételnek tekintett harmadik tételnél valós történelmi személyekről, jellemábrázolásokról kellett értekezniük a Bánk bán című dráma vagy egy Kós Károly-regény – Az országépítő című, az államlapító István királyról szóló, 1934-ben megjelent mű – alapján, de más alkotásból is kiindulhattak.
Bíró Sára székelyudvarhelyi magyartanár: „hiába régmúltbeliek a történelemből felsejlő történetek, tulajdonképpen ma is történelmet építünk nap mint nap”
Fotó: Bíró Sára/Facebook
„A történelmi személyről szóló résznél több választási lehetősége is volt a diákoknak: írhatták a Bánk bánt is, de más műről is értekezhettek. Legalábbis az én tanítványaim, de úgy gondolom, Erdély-szerte
Mint mondta, ilyen szempontból a választás szabadsága mindenképpen eléggé nagymértékben adott volt. „Nem tekintem nehéznek a tételt, azért, mert segítő módon megfogalmazva, adott helyzetben tudtak másvalamibe is kapaszkodni a gyerekek. Kinek mi a kedvence, azt választhatta, sokan szeretik Arany balladáit is. A történelmi személyiségekre helyezték a hangsúlyt, a jellemábrázolásra, ilyenkor a diáknak kreatív módon kell átgondolnia a művet, és bele kell írnia az azzal kapcsolatos véleményét, a meglátását” – fejtette ki Bíró Sára.
Fotó: Haáz Vince
Mint mondta, a vizsgázóknak a történelmi személyiség példaértékét kellett körüljárniuk.
Én azt gondolom, hogy ez a gondolat megszólította a fiatalokat. Tehát hiába a régiek a történetek, de a mához szólnak, úgyhogy ilyen szempontból sem lehet kifogásolni a tételt” – mondta a magyartanárnő. .
Arra is kitért, hogy a verselemzésnél Áprilynak egy szép téli versét, a Hóban címűt kapták a diákok. „Nagyon örültem, hogy a kevésbé ismert szavakat, amit esetleg egy városi gyerek nem feltétlenül ért, – ilyen a verseben felbukkanó kecskerágó – az én diákjaim értették. »Vércseppeket hullajt a kecskerágó« – korábban tárgyaltuk a diákokkal ezt a verset és akkor sokan a kecskerágót a farkassal azonosították. Most
– magyarázta a pedagógus.
Hermán Dániel kolozsvári érettségiző: „voltak, akik megijedtek kicsit a nehezebb, konkrét tudást kívánó feladattól”
Fotó: Hermán Dániel/Facebook
Úgy fogalmazott, diákbarát volt a tétel, és ez is értékelendő. Arra is kitért, hogy a szövegértést tesztelő második tételnél a diákjai közül többen fennakadtak a „plebejus” szón. „De itt nem várnak el a kettes tételnél olyat, hogy az általános műveltségéből tudni kell egy szó jelentését. Ennél a tételnél nem feltétlenül szépirodalmi szövegeket szoktak adni, ami azért is van, hogy a szórványban élőknek se okozzon nehézséget. A plebejus a legkiszolgáltatottabb, kiszipolyozottabb réteg volt a történelemben, földrajzilag is változó, hogy mit nevezünk annak. A magyar történelmi vonatkozásban a jobbágyság, a paraszti réteg volt ez. Rómában ugye a városi szegénység, a plebs, innen jön a latin szó. De a szövegből kiderült, hogy szegényeket jelöl a szó” – mondta Bíró Sára.
Fotó: Farkas Orsolya
Úgy fogalmazott,
Hermán Dánielt, a kolozsvári Sigismund Toduța zeneiskola végzősét azért is kerestük meg a magyar tételek kapcsán, mert évek óta érdekli az irodalom, tollforgatással is próbálkozik – sikeresen, hiszen a Helikon irodalmi lap több prózai írását is megjelentette.
Fotó: Farkas Orsolya
Dani az országos tantárgyversenyen is jól szerepelt, az első tíz helyezett között volt. Megkeresésünkre elmondta, a fő tételnek tekinthető harmadik tétel meglepte, váratlanul érte, hogy valós történelmi személyekről, jellemábrázolásokról kellett értekezniük egy irodalmi mű alapján.
– mondta Dani. Hozzátette, társai reakciójából úgy látta, mindenki megijedt egy kicsit a nehezebb, konkrét tudást kívánó feladattól, hiszen a próbaérettségin és a korábbi években ennél „könnyebb” tételeket kaptak a diákok – szereplők közti kapcsolatokra, konfliktusokra kérdeztek rá főként.
– mondta el az érettségiző.
Fotó: Haáz Vince
Arra is kitért, hogy ő Katona József drámáját, a Bánk bánt választotta, mert a másik művet nem ismerte, és azt fejtette ki a dolgozatban, hogy a történelmi személyek a ma embere számára is példát mutathatnak.
„Egyébként a körülöttem lévő vizsgázók reakciója kicsit az ijedtség volt, mert mindenki Az arany embert tanulta meg nagyon, ugyanis úgy gondolták, hogy ha az ember ezt a regényt tudja, akkor minden témába bele lehet sűríteni valahogy” – mondta el Hermán Dániel.
Feljelentést tett a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (AGFI) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a magyar érettségizők hátrányos megkülönböztetése ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!