Neurológiai szakvizsgálat. A leggyakoribb betegségtípus, amivel a neurológust felkeresik, az a sztrók
Fotó: Orbán Orsolya
A sztrók (szélütés) az egyik legelterjedtebb érrendszeri népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, ám Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal a neurológia hatáskörébe tartozó népbetegségekről, azok lehetséges megelőzéséről, továbbá a sztrók bekövetkeztének veszélyeiről beszélgettünk egészségügyi sorozatunk újabb videós riportjában.
2025. április 23., 08:032025. április 23., 08:03
Dr. Simori Gábor Kolozsváron dolgozó neurológussal egy olyan orvosi szakterületet járunk körül, ami egyre több pácienst érint. Az ideggyógyászat hatáskörébe tartozó betegségek között – a banálisnak tűnő fejfájástól a sztrókon át a beteg és a hozzátartozói számára egyaránt nagy megpróbáltatást jelentő demenciákig – sok az olyan kórtünet, amivel ideggyógyászati szakrendelőbe küldik kivizsgálásra pácienseiket a háziorvosok.
Simori Gábort jóval a rendelői program előtt felkerestük a Kolozsváron működő Cluj Medical Center magánklinikán, ahol sok magyar pácienst is fogad.
Székelyföld kivételével az igényekhez képest azonban kevés a magyar szakorvos, ezért munkájuknak Kolozsváron is hamar híre megy a kincses városi és a környékbeli magyarok körében. Simori Gábor hosszú évekig a Máramaros megyei Magyarláposon dolgozott az állami egészségügyi ellátórendszerben, és idéntől sikerült állandó állást találnia a kincses városban, ahol családja is él.
,,Az ideggyógyászhoz leggyakrabban fejfájással, szédüléssel, eszméletvesztéssel, zsibbadással, hátfájással, nyaki és derékfájással fordulnak az emberek, olyan fájdalmakkal, amelyek a kézbe és a lábba is kisugároznak. További panasz lehet a láb vagy a kar gyengesége, a remegés, illetve a bénulás” – összegzi a szakorvos a legfontosabb tüneteket, amelyekkel a családorvosok neurológushoz irányítják a beteget.
Az ideggyógyászati rendelőben a vizsgálat egy beszélgetéssel kezdődik: a beteget kikérdezik a panaszairól, illetve arról is, hogy a családban milyen betegségek fordultak elő. Ezt követően a szakorvos különféle teszteket végez. Hogy nyomatékot adjon ezek mibenlétéről, az újságíró esetében is megvizsgálja
Miután fellélegzem, hogy minden rendben van, Simori Gábor elmondja, hogy a kivizsgálásnak ez csupán az első része. Ha a szakorvos ebben a fázisban nem talál rendellenességet, akkor nincs további vizsgálat, de az esetek többségében – amikor különféle neurológiai betegségek gyanújával küldik hozzá a pácienseket – első körben elő-diagnosztika készül. A szakorvosnak tovább kell keresgélnie a pontos és részletes diagnosztizálás megállapításához.
Dr. Simori Gábor neurológus kolozsvári klinikákon is rendel
Fotó: Orbán Orsolya
Kérdésemre, hogy melyik a leggyakoribb betegségtípus, amivel a neurológust felkeresik, a kolozsvári szakorvos szerint a sztrók (stroke). Az agyi érkatasztrófa – vagy közérthetőbb nyelvezeten a gutaütés, szélütés – nemcsak Európában, hanem világszerte a legelterjedtebb neurológiai betegség. Sikeres kezelése, illetve a páciens életben maradásának esélyei sokban függnek attól, milyen gyorsan jut el a beteg egy erre szakosodott orvosi központba.
A kolozsvári, illetve a romániai sürgősségi ellátás sztrókkal kapcsolatos hatékonyságról Simori úgy fogalmaz, hogy a 10-15 évvel ezelőtti állapotokhoz képest mára jelentős javulás tapasztalható, de még sok a tennivaló. A szakorvos szerint a kolozsvári regionális sürgősségi kórház felépítése és átadása hozhat lényegi áttörést, ahol a tervek szerint a sztrók korai kezelésére alkalmas korszerű centrumot is átadnak majd. Kolozsvár mai szétszórt klinikai rendszere hátráltató tényező a betegség idejében történő kezelésében.
valamint a vérzéses sztrók, amikor erek pattannak el az agyban, aminek nyomán vér áramlik szét. Ez utóbbi az összes szélütéses betegség mintegy 20 százalékát teszi ki” – magyarázza a szakorvos.
Az idegggyógyászati teszteket számítógépes rendszerben dolgozzák fel
Fotó: Orbán Orsolya
Simori Gábor kiemeli, hogy az iszkémiás sztrók kezelésében nagyot lépett előre az orvostudomány, amióta megjelent a trombolízis: a max. 4,5 órán át tartó beavatkozás során olyan gyógyszert juttatnak a véráramba, ami feloldja és eltávolítja a vérrögöt.
A szakorvos kiemeli, hogy nagyon fontos idejében felismerni a legfontosabb tüneteket: egyoldali, vagy egy végtag elgyengülése, beszédzavar, dezorientáció. Gyakori jel, hogy a beteg nem tud kommunikálni, ilyenkor azonnal mentőt kell hívni. Ez még abban az esetben is fontos, ha egy rövid ideig tartó, átmeneti sztrókról van szó, amelynek tünetei hasonlóak, de ebben az esetben is fontos orvoshoz fordulni. Annak függvényében, hogy az agy mely részét érinti a betegség, milyen tünetei vannak, időben történt-e az orvosi beavatkozás, illetve milyen korban következik be, százszázalékos felépülés is elérhető. Sok esetben azonban maradandó károsodások keletkezhetnek – beszédzavar vagy végtaggyengeség –, amit rehabilitációval olyan szintre lehet feltornászni, hogy a beteg megtarthassa önálló életvitelét.
Izomerősséget és koordinációt is mér a szakorvos
Fotó: Orbán Orsolya
A ,,listavezető” sztrókot olyan, egyre gyakoribb neurológiai betegségek követik, mint a fejfájás, migrén, epilepszia, vagy a degeneratív betegségek – demenciák, Alzheimer –, továbbá a Parkinson-kór. ,,A páciensek korának előrehaladtával a neurológiai betegségek egy része gyakoribbá válik: ilyen a sztrók, az Alzheimer, vagy a Parkinson-kór. A fiatal korban jelentkező neurológiai betegségek hátterében rendszerint genetikai elváltozások állnak – epilepszia, vagy Parkinson-kór például” – mutat rá a szakember, aki azt is hangsúlyozza: ha minél több olyan betegség halmozódik fel, amelynek genetikai determinációja van, a következő nemzedékekben ezek erőteljesebben fognak jelentkezni.
ahol mindkét szakorvosnak fontos szava van. A neurológus szerint a poszt-sztrók állapotában depressziós tünetek jelentkezhetnek, amit szintén elmegyógyász kezel.
Simori Gábort arról is kérdeztük, hogy az örökletes jelleggel bíró genetikaiak mellett melyek a legfontosabb életmódbeli hajlamosító tényezők az ideggyógyászati betegségek kialakulásában. A szakorvos elsőként az ülő életmódot, a mozgáshiányt emelte ki, ennek következtében egyre több a túlsúlyos ember, nő a cukorbetegek száma, sok a magas vérnyomással küzdő személy, ami érbetegségekhez vezet. Ezek elsősorban a szélütés megjelenését favorizálják, de más neurológiai betegségek kialakulásában is fontos szerepet játszanak.
A neurológiai rendelő elsődleges vizsgálatait helyben végzik el
Fotó: Orbán Orsolya
A szűrővizsgálatok közül a szakorvos a koleszterinszint nyomon követését emelte ki, ami az első vészjelzés lehet.
és egészséges életmóddal, amiben elsőrendű szerepe van a rendszeres mozgásnak és sportolásnak. Százszázalékos megelőzésről nem beszélhetünk, de a betegségek kialakulása nagy mértékben csökkenthető” – nyomatékosította a Krónikának Simori Gábor kolozsvári neurológus szakorvos.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
A meddőségi szakorvosi rendelőkben gyermekáldásra váró párok országszerte abban reménykednek, hogy az orvostudomány segítségével elősegítik a baba érkezését. Most induló videós egészségügyi sorozatunkban egy kolozsvári meddőségi klinikára látogattunk el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!