Korodi Katalin fejlesztőpedagógus szerint ma már a szülők sokkal nyitottabbak a munkája iránt
Fotó: Orbán Orsolya
Az utóbbi években megnőtt az elemi és a gimnáziumi oktatásban dolgozó fejlesztőpedagógusok száma, a szülők nyitottabbá váltak a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztatására. Egészségügyi videós riportsorozatunk e heti részében a Kolozsvári Református Kollégiumba látogattunk, ahol Korodi Katalin pszichológus, fejlesztőpedagógus mutatta be, hogyan lehet segíteni a fejlődési zavarral küzdő gyerekeknek. A szakember szerint nem betegségről, hanem egy állapotról van szó, amin szakavatott pedagógus tud segíteni, hogy a gyerek önmagához képest fejlődjön.
2025. július 16., 07:582025. július 16., 07:58
Vakációs csend van a Kolozsvári Református Kollégium folyosóin. Ilyenkor nehéz elképzelni a tanév idején megtapasztalt zsibongást az osztálytermekben, a folyósokon, és az épületegyüttes által körbevett belvárosi udvaron. Korodi Katalin pszichológus, fejlesztőpedagógus a mi kedvünkért jött be egy vakációs délelőtt az iskolába, hogy az Egészségünkre! című videós egészségügyi riportsorozatunk újabb részében a sajátos nevelési igényű gyerekekről, a velük való foglalkozásról, és a felzárkóztatás lépcsőfokairól beszélgessünk.
A korábban 18 évet gyógypedagógusként a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában dolgozó pszichológus négy éve került a Farkas utcai magyar kollégiumba. Közel két évtizedig hallássérültekkel és értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozott, de miután az iskola fokozatosan átalakult, úgy érezte, nem rendelkezik azzal a gyógypedagógusi vénával, amit a súlyosabb fogyatékkal élő gyerekek fejlesztése megkövetel. Inkább a kognitív fejlesztésre vágyott, és kevésbé a terápiára. Így jött a képbe a református kollégium, ahol azzal foglalkozik, amit leginkább kedvel: a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésével.
Elöljáróban tisztázzuk, mit is jelent a sajátos nevelési igényű gyerek kifejezés, amit régen nemes egyszerűséggel ,,problémás gyerekként” kezeltek.
– foglalja össze tömören a fogalom jelentését Korodi Katalin.
Eszközök a fejlesztőpedagógus rendelőjében
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlesztőpedagógus rendelőjébe érkező elemis és gimnazista gyerekek előbb szakértői bizottság elé kerülnek, ahol egy multidiszciplináris csapat – pszichiáter, neurológus, klinikai pszichológus és szociális munkás – veszi számba a gyereket. A klinikai pszichológus intelligenciát, különböző képességeket, készségeket mér, az elmegyógyász szükség esetén kezelést is ajánl, a szociális munkás pedig szociális szempontból vizsgálja meg a családot, ami fontos plusz információt jelent, hiszen vannak mélyszegénységben, válságban, krízishelyzetekben élő családok, ahol válás vagy haláleset történt. Mindezek ismeretében születik meg a döntés arról, hogy a gyereket sajátos igényű nevelésre irányítják-e. Ezt követően kerülnek a kis nebulók ,,Kati nénihez”, ahogyan mosolyogva fogalmaz a fejlesztőpedagógus.
Az orvosi bizottság elé vezető utat egy viszonylag hosszabb időszak előzi meg. Ma már sok iskolának saját fejlesztőpedagógusa van, akihez a helyi tanítók és tanárok fordulhatnak, ha olyan diákjuk van, aki valamilyen nehézséggel küzd.
,,Sok év tapasztalattal a pedagóguskollégáim jól látják azt a gyereket, akinek valami nehezebben megy. Miután ezt jelzik nekem, szülői beleegyezést kérünk. Én nem tesztelek, nem mérek, hanem megfigyelem a gyereket egyéni munkájában, szünetben, evés közben, tanórán, tornaórán, amit közösen teszünk a pedagógussal. Ha azt látjuk, hogy a gyereknek tényleg szüksége van fejlesztésre differenciált oktatással vagy tanítási módszerrel, akkor behívjuk a szülőt, és elkezdődik a tulajdonképpeni dosszié összeállítása” – írja körül az első meghatározó lépéseket a szakember. Ebben a szakaszban
A szülőt meg kell győzni arról, hogy a fejlesztőpedagógushoz kerülve a felzárkóztatás egyértelműen a gyerek érdekét szolgálja, amiből a diáknak semmiféle hátránya nem származik. Korodi Katalin szerint a szülők attól félnek, hogy a sajátos nevelési igényű besorolás később a gyerek hátrányára válik, ha netán olyan pályára lép – pilótának, rendőrnek vagy más, komoly egészségügyi vizsgálatot igénylő szakmát választana –, ahol ,,beleakadhatnak” ebbe a gyerekkori időszakba. A szakember szerint azonban erről nem marad ,,orvosi lenyomat” a felnőtt életében, a 4., vagy a 8. osztály végén ez a ,,státus” megszűnik. Ha valakit nagyon érdekel, ennek utána lehet nézni, de ez nem jellemző a munkaadókra.
A logikai gondolkodást fejlesztő ábrák
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlesztőpedagógus szerint amelyik gyereknek ilyen diagnózisa van, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy tíz év múlva nem lehet belőle akár egyetemi tanár is. A sajátos nevelési igényű gyerekek többsége rendszerint szakiskolába kerül, és jó szakmunkás válik belőlük, de vannak, akik három év fejlesztés után teljesen integrálódnak és nagyon jól tudják teljesíteni és hozni azt a szintet, amit a pedagógusok elvárnak tőlük.
– húzza alá a különböző képességű gyerekek fejlesztési lehetőségét a pszichológus.
Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.
Korodi Katalin hangsúlyozza, hogy ezekben az esetekben nem betegségről van szó, ezek a tünetek akadályozottságok: egy olyan állapot, amin szakember tud segíteni, mindig önmagához képest tudja a gyereket fejleszteni. ,,Nincs olyan kezelés, amitől egy csapásra megszűnik mindaz, amiért fejlesztőpedagógushoz jár a gyerek” – magyarázza a Kolozsvári Református Kollégium szakembere, akihez főleg fejlődési zavaros gyerekek kerülnek a kolozsvári tanintézetből.
A hagyományos számolótábla is fontos segédeszköz
Fotó: Orbán Orsolya
A hajlamosító tényezőkről szólva, a fejlesztőpedagógus szerint a genetikai faktorokat nehéz kivédeni. Egy nagy családban, ahol például az ötödikes, illetve a harmadikos gyerek fejlődési zavarral szembesül, ott nagy valószínűséggel az előkészítős kisdiákkal is fejlesztőpedagógusnak kell foglalkoznia. Hajlamosító tényező a környezet is: ha van egy genetikai, biológiai hajlam, azt a környezet jó vagy rossz irányba tudja befolyásolni. A pedagógus tapasztalatai szerint vannak olyan helyzetek, amikor adott a hajlam, azonban a családi és iskolai környezet annyira stabil, hogy a tünetek nem nyilvánulnak meg.
Ha ebben a zsenge korban idejében lépnének, akkor jóval kevesebb gyerek kerülne iskolai osztályokból a fejlesztőpedagógusok kabinetjébe. Óvodában is vannak pszichológiai tanácsadók, illetve logopédusok, azonban egy-egy szakemberre nagyon sok gyerek jut, ami óvodai szinten csepp a tengerben. Igaz, ma már a szülők is figyelmesebbek a tünetekre, így van, aki óvodás korban megkeresi a szakembert – rendszerint a magánrendelőjében –, ha valami rendellenességet észlel a gyerek fejlődésében, de ezt sok szülő nem tudja vállalni.
A kabinetbe járó gyerekeket számos könyv és illusztráció is várja
Fotó: Orbán Orsolya
A Kolozsvári Református Kollégiumban tanuló 870 diákból 28 gyerek jár a fejlesztőpedagógushoz. Mivel Korodi Katalinnak hivatalosan hetente 16 órája van – a gyerekekkel külön foglalkozik –, időnként csoportosítani is kell, ugyanakkor szakít rá időt, hogy mindenikkel egyénileg is találkozzon.
A foglalkozásokat példákkal szemlélteti: a matematikai tevékenységekben nehezen teljesítő, diszkalkuliás gyerekekkel például az aritmetikai képességekre összpontosít mindenféle fejlesztési eszközzel. ,,Ez nem házi feladat elvégzését jelenti. Fejlesztem a gondolkodást, a logikát, az észlelést, a stratégiai gondolkodást.
– foglalja össze egy-egy fejlesztő óra fontosabb momentumait. Hangsúlyozza, hogy mindig az adott helyzethez alkalmazkodik. Időnként egy-egy gyerekkel többet kell beszélgetni. Van, aki azzal a panasszal érkezik, hogy ,,nagyon rossz napom van, mert a többiek azt mondták, én vagyok a legbutább, a legszerencsétlenebb, nem tudok figyelni”. A fejlesztőpedagógussal ilyenkor arra összpontosítanak, hogy egészen pontosan mi történt.
Kártyaorsztás – a gyerekek szívesen járnak a Kati néninek becézett fejlesztőpedagógushoz
Fotó: Orbán Orsolya
Korodi Katalin szerint abból kell kiindulni, hogy ezek a gyerekek sokat szenvednek. Elmondják, hogy számukra nagyon nehéz kibírni 10 percet, megérteni, odafigyelni a tanító nénire. A fejlesztőpedagógus számára az a sikerélmény, amikor a következő találkozón azt mondja a gyerek: ,,képzeld, Kati néni, én most megértettem az utasítást. El sem kellett olvasnom, csak mondta a tanító néni, és egyből megértettem”. Vendéglátónk szerint ez mindkettőjüknek óriási sikerélmény. Igaz, még nagyon távol vannak a céltól, de már apró lépésekkel haladnak afelé, ami siker mindenkinek.
Sokat hallunk a gyógytornáról: a kinetoterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!