Leggyakrabban depressziós betegeknek ír receptet a kolozsvári pszichiáter
Fotó: Orbán Orsolya
A középkorúak és idősek körében sok a tévhit a pszichiátriai kezelésekkel kapcsolatban, a fiatalabb nemzedékek viszont nyitottabbak az elmegyógyászati szaktanácsadásra. Az emberek elsősorban a megbélyegzéstől tartanak, ha munkahelyükön vagy a baráti körben kiderülne, hogy mentális problémákkal küzdenek. Videós egészségügyi riportunkban egy kolozsvári pszichológiai és pszichiátriai magánklinika szakorvosának segítségével térképeztük fel, mitől félnek az emberek, illetve miért fontos, hogy idejében eljussanak a mentális betegségekkel – többek között depresszióval – a szakrendelőbe.
2025. szeptember 10., 07:592025. szeptember 10., 07:59
2025. szeptember 10., 08:102025. szeptember 10., 08:10
Az elmegyógyászat az orvostudomány egyik ága, amelytől sokan tartanak, mert szégyellnivalónak vélik, ha lelki problémáik vannak. A leggyakrabban depressziós tüneteket kezelő dr. Vajda Ildikó pszichiáter, a kolozsvári Harmónia Psihocenter társalapítója és orvosigazgatója szerint bár a romániai társadalom az 1989-es rendszerváltás után nyitottabbá vált a pszichiátria iránt, még mindig a társadalmi megbélyegzéstől való félelem jelent akadályt a szakorvoshoz fordulás során. „Jelentősek a generációs különbségek: a fiatalok körében nem tapasztaljuk ezt a félelmet, ők sokkal nyitottabbak, de
amely politikai elnyomással társult. Ez máig megmaradt a kollektív emlékezetben, emiatt az idősebb nemzedékek kevésbé fordulnak pszichiáterhez” – összegzi a helyzetet a kolozsvári szakember, aki magánklinikai munkája mellett részmunkaidőben a Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház Pszichiátriai Osztályán is dolgozik.
Egészségügyi riportsorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Györgyfalvi negyedben működő Harmónia Psihocenterben kerestük fel Vajda Ildikót. A kincses városban nagy a hiány magyar pszichiáterekből, holott az elmegyógyászat azon területe az orvostudománynak, ahol a beteg leginkább anyanyelvén tudja feltárni lelki problémáit. Vendéglátónk szerint mindössze négy, magyar nyelven rendelő pszichiáter maradt Kolozsváron, miután az ötödik szakorvos idén külföldre távozott. Az utánpótlás sem kecsegtető: a helyi állami klinikán jelenleg egyetlen magyar rezidens készül erre a pályára.
Vajda Ildikó elmegyógyász szerint ma is sok a tévhit a pszichiáterek munkájával kapcsolatban
Fotó: Orbán Orsolya
Mint a legtöbb betegség esetében, a mentális zavarokkal küzdők számára is a háziorvosnál kellene kezdődjön az út, aki felméri az állapotot és továbbküldi a beteget a biztosító által finanszírozott szakorvosi kezelésre. „Sok páciens fél a háziorvostól, ezért közvetlenül fordul pszichiáterhez, azzal a kéréssel, hogy ne értesítsük a családorvosát. Tart attól, hogy ha mentális problémákkal kerül be az egészségügyi nyilvántartásba, az befolyásolja a munkavállalási lehetőségeit” – magyarázza a félelem okait a szakorvos. Ez azért sem helyes, mert a mentális betegség nem lehetne stigma, másrészt a munkavállalásról a munkaorvosnak kell döntenie.
A pszichiáterek tiszteletben tartják a páciensek kérését, ugyanakkor Vajda Ildikó szerint ez a hézagos rendszer nem ideális, hiszen a háziorvosnak kellene elsődleges szűrőként ismernie páciense teljes egészségi állapotát.
A Harmónia Psihocenter praxisában a leggyakoribb diagnózis a depresszió, ezt követik a szorongásos zavarok, a pánikbetegségek és a fóbiák. Előfordul a skizofrénia is, de a leggyakoribb betegség továbbra is a depresszió. Tudományos adatok szerint Európában a lakosság 7,2 százaléka, mintegy 40 millió ember szenved tőle, Kelet és Nyugat között azonban jelentős különbségek adódnak. Nyugat-Európában nagyobbak az arányok, míg Kelet-Európában valószínűleg az aluldiagnosztizáltság és a stigmatizáció miatt alacsonyabbak a hivatalos számok.
A pszichiátriai rendelő ajtaja
Fotó: Orbán Orsolya
Orvoshoz viszont csak a depressziósok fele jut el, sokan kezelés nélkül szenvednek. A kezeletlen depresszió nagy kockázata, hogy a tünetek idővel súlyosbodnak, és akár zárt osztályos kezelésig fajulhat a helyzet. „A pszichiátriai kórházi ellátás már önmagában rontja a beteg önértékelését, és stigmatizációhoz vezet. Ezért igyekszünk a járóbeteg-ellátásban kezelni, de a nagyon súlyos esetekben – főként öngyilkossági veszély esetén – szükséges a kórházi kezelés” – hangsúlyozza a szakember.
A pszichiátriai kezelésekhez ma már korszerű gyógyszerek állnak rendelkezésre, de a gyógyszeres terápia mellett a pszichoterápia is elengedhetetlen. A kettő együtt adja a leghatékonyabb eredményt. Nem véletlen, hogy a Harmónia Psihocenterben több klinikai pszichológus is dolgozik, így a közös munka szorosan hozzájárul a gyógyuláshoz. Fontos, hogy a beteg megértse a depresszió természetét, de az is, hogy a hozzátartozók tisztában legyenek a jellemzőkkel, hiszen a családi támogatás sokat segít.
Sok tévhit övezi a kezelést is. Amikor a beteg túljut a depressziós epizódon, nem szabad önkényesen abbahagynia a gyógyszeres kezelést. „Együtt kell megbeszélnünk, mikor hagyjuk abba a terápiát.
Ha a kezelés megszakítása után visszatér a depresszió, az azt jelzi, hogy hosszabb távon, akár évekig vagy élethosszig kell folytatni” – magyarázza Vajda Ildikó. Veszélyes tévhit az is, hogy szégyen pszichiáterhez fordulni, illetve hogy a gyógyszerek bódítanak vagy függőséget okoznak. A szakorvos szerint ez nem igaz.
A betegségre hajlamosító tényezők között fontos szerepet játszik az alkoholfogyasztás is
Fotó: Orbán Orsolya
A depresszió és más mentális betegségek kialakulását genetikai tényezők is elősegíthetik – ha a családban előfordult, valószínűbb az ismételt megjelenés. Nőknél a hormonális változások, például a menopauza környéke hajlamosító tényező. Emellett környezeti és pszichológiai okok is közrejátszhatnak: stresszes életesemények, traumák, családi veszteségek, tartós munkahelyi vagy családi feszültségek, társas kapcsolatok elvesztése, negatív gondolkodásmód, túlzott önkritika és szociális elszigeteltség. A depresszió kockázatát növeli az alkohol- és drogfogyasztás is.
– hangsúlyozza a szakember.
A megelőzésben kiemelt szerepük van a közösségi programoknak.
Az iskolai kezdeményezések segíthetnek a gyerekeknek és a serdülőknek egészséges megküzdési stratégiákat kialakítani.
A rendszeres testmozgás nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkenti, hanem a szerotonintermelést fokozva pozitívan hat a hangulatra is.
Váróterem. A legtöbb beteg szeretné titokban tartani a mentális problémáit
Fotó: Orbán Orsolya
„Fontos, hogy mindenki olyan tevékenységet végezzen, ami örömet okoz számára. Ne hagyjuk abba a hobbijainkat, maradjunk kapcsolatban barátainkkal, családunkkal, beszéljünk érzéseinkről megbízható emberekkel vagy szakemberrel. A lelki terhek megosztása segít a problémák reálisabb értelmezésében. A rendszeres testmozgás, a rövid séták, a napi rutin, a megfelelő alvás és étkezés mind hozzájárulnak a mentális egészség megőrzéséhez. Kerülni kell az alkoholt, a drogokat és a dohányzást, mert hosszú távon rombolják a lelki egyensúlyt” – tanácsolja Vajda Ildikó pszichiáter.
Megnőtt a közoktatásban dolgozó fejlesztőpedagógusok száma, a szülők nyitottabbá váltak a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztatására. Egészségügyi videós riportsorozatunk e heti részében a Kolozsvári Református Kollégiumba látogattunk el.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!