Leggyakrabban depressziós betegeknek ír receptet a kolozsvári pszichiáter
Fotó: Orbán Orsolya
A középkorúak és idősek körében sok a tévhit a pszichiátriai kezelésekkel kapcsolatban, a fiatalabb nemzedékek viszont nyitottabbak az elmegyógyászati szaktanácsadásra. Az emberek elsősorban a megbélyegzéstől tartanak, ha munkahelyükön vagy a baráti körben kiderülne, hogy mentális problémákkal küzdenek. Videós egészségügyi riportunkban egy kolozsvári pszichológiai és pszichiátriai magánklinika szakorvosának segítségével térképeztük fel, mitől félnek az emberek, illetve miért fontos, hogy idejében eljussanak a mentális betegségekkel – többek között depresszióval – a szakrendelőbe.
2025. szeptember 10., 07:592025. szeptember 10., 07:59
2025. szeptember 10., 08:102025. szeptember 10., 08:10
Az elmegyógyászat az orvostudomány egyik ága, amelytől sokan tartanak, mert szégyellnivalónak vélik, ha lelki problémáik vannak. A leggyakrabban depressziós tüneteket kezelő dr. Vajda Ildikó pszichiáter, a kolozsvári Harmónia Psihocenter társalapítója és orvosigazgatója szerint bár a romániai társadalom az 1989-es rendszerváltás után nyitottabbá vált a pszichiátria iránt, még mindig a társadalmi megbélyegzéstől való félelem jelent akadályt a szakorvoshoz fordulás során. „Jelentősek a generációs különbségek: a fiatalok körében nem tapasztaljuk ezt a félelmet, ők sokkal nyitottabbak, de
amely politikai elnyomással társult. Ez máig megmaradt a kollektív emlékezetben, emiatt az idősebb nemzedékek kevésbé fordulnak pszichiáterhez” – összegzi a helyzetet a kolozsvári szakember, aki magánklinikai munkája mellett részmunkaidőben a Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház Pszichiátriai Osztályán is dolgozik.
Egészségügyi riportsorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Györgyfalvi negyedben működő Harmónia Psihocenterben kerestük fel Vajda Ildikót. A kincses városban nagy a hiány magyar pszichiáterekből, holott az elmegyógyászat azon területe az orvostudománynak, ahol a beteg leginkább anyanyelvén tudja feltárni lelki problémáit. Vendéglátónk szerint mindössze négy, magyar nyelven rendelő pszichiáter maradt Kolozsváron, miután az ötödik szakorvos idén külföldre távozott. Az utánpótlás sem kecsegtető: a helyi állami klinikán jelenleg egyetlen magyar rezidens készül erre a pályára.
Vajda Ildikó elmegyógyász szerint ma is sok a tévhit a pszichiáterek munkájával kapcsolatban
Fotó: Orbán Orsolya
Mint a legtöbb betegség esetében, a mentális zavarokkal küzdők számára is a háziorvosnál kellene kezdődjön az út, aki felméri az állapotot és továbbküldi a beteget a biztosító által finanszírozott szakorvosi kezelésre. „Sok páciens fél a háziorvostól, ezért közvetlenül fordul pszichiáterhez, azzal a kéréssel, hogy ne értesítsük a családorvosát. Tart attól, hogy ha mentális problémákkal kerül be az egészségügyi nyilvántartásba, az befolyásolja a munkavállalási lehetőségeit” – magyarázza a félelem okait a szakorvos. Ez azért sem helyes, mert a mentális betegség nem lehetne stigma, másrészt a munkavállalásról a munkaorvosnak kell döntenie.
A pszichiáterek tiszteletben tartják a páciensek kérését, ugyanakkor Vajda Ildikó szerint ez a hézagos rendszer nem ideális, hiszen a háziorvosnak kellene elsődleges szűrőként ismernie páciense teljes egészségi állapotát.
A Harmónia Psihocenter praxisában a leggyakoribb diagnózis a depresszió, ezt követik a szorongásos zavarok, a pánikbetegségek és a fóbiák. Előfordul a skizofrénia is, de a leggyakoribb betegség továbbra is a depresszió. Tudományos adatok szerint Európában a lakosság 7,2 százaléka, mintegy 40 millió ember szenved tőle, Kelet és Nyugat között azonban jelentős különbségek adódnak. Nyugat-Európában nagyobbak az arányok, míg Kelet-Európában valószínűleg az aluldiagnosztizáltság és a stigmatizáció miatt alacsonyabbak a hivatalos számok.
A pszichiátriai rendelő ajtaja
Fotó: Orbán Orsolya
Orvoshoz viszont csak a depressziósok fele jut el, sokan kezelés nélkül szenvednek. A kezeletlen depresszió nagy kockázata, hogy a tünetek idővel súlyosbodnak, és akár zárt osztályos kezelésig fajulhat a helyzet. „A pszichiátriai kórházi ellátás már önmagában rontja a beteg önértékelését, és stigmatizációhoz vezet. Ezért igyekszünk a járóbeteg-ellátásban kezelni, de a nagyon súlyos esetekben – főként öngyilkossági veszély esetén – szükséges a kórházi kezelés” – hangsúlyozza a szakember.
A pszichiátriai kezelésekhez ma már korszerű gyógyszerek állnak rendelkezésre, de a gyógyszeres terápia mellett a pszichoterápia is elengedhetetlen. A kettő együtt adja a leghatékonyabb eredményt. Nem véletlen, hogy a Harmónia Psihocenterben több klinikai pszichológus is dolgozik, így a közös munka szorosan hozzájárul a gyógyuláshoz. Fontos, hogy a beteg megértse a depresszió természetét, de az is, hogy a hozzátartozók tisztában legyenek a jellemzőkkel, hiszen a családi támogatás sokat segít.
Sok tévhit övezi a kezelést is. Amikor a beteg túljut a depressziós epizódon, nem szabad önkényesen abbahagynia a gyógyszeres kezelést. „Együtt kell megbeszélnünk, mikor hagyjuk abba a terápiát.
Ha a kezelés megszakítása után visszatér a depresszió, az azt jelzi, hogy hosszabb távon, akár évekig vagy élethosszig kell folytatni” – magyarázza Vajda Ildikó. Veszélyes tévhit az is, hogy szégyen pszichiáterhez fordulni, illetve hogy a gyógyszerek bódítanak vagy függőséget okoznak. A szakorvos szerint ez nem igaz.
A betegségre hajlamosító tényezők között fontos szerepet játszik az alkoholfogyasztás is
Fotó: Orbán Orsolya
A depresszió és más mentális betegségek kialakulását genetikai tényezők is elősegíthetik – ha a családban előfordult, valószínűbb az ismételt megjelenés. Nőknél a hormonális változások, például a menopauza környéke hajlamosító tényező. Emellett környezeti és pszichológiai okok is közrejátszhatnak: stresszes életesemények, traumák, családi veszteségek, tartós munkahelyi vagy családi feszültségek, társas kapcsolatok elvesztése, negatív gondolkodásmód, túlzott önkritika és szociális elszigeteltség. A depresszió kockázatát növeli az alkohol- és drogfogyasztás is.
– hangsúlyozza a szakember.
A megelőzésben kiemelt szerepük van a közösségi programoknak.
Az iskolai kezdeményezések segíthetnek a gyerekeknek és a serdülőknek egészséges megküzdési stratégiákat kialakítani.
A rendszeres testmozgás nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkenti, hanem a szerotonintermelést fokozva pozitívan hat a hangulatra is.
Váróterem. A legtöbb beteg szeretné titokban tartani a mentális problémáit
Fotó: Orbán Orsolya
„Fontos, hogy mindenki olyan tevékenységet végezzen, ami örömet okoz számára. Ne hagyjuk abba a hobbijainkat, maradjunk kapcsolatban barátainkkal, családunkkal, beszéljünk érzéseinkről megbízható emberekkel vagy szakemberrel. A lelki terhek megosztása segít a problémák reálisabb értelmezésében. A rendszeres testmozgás, a rövid séták, a napi rutin, a megfelelő alvás és étkezés mind hozzájárulnak a mentális egészség megőrzéséhez. Kerülni kell az alkoholt, a drogokat és a dohányzást, mert hosszú távon rombolják a lelki egyensúlyt” – tanácsolja Vajda Ildikó pszichiáter.
Megnőtt a közoktatásban dolgozó fejlesztőpedagógusok száma, a szülők nyitottabbá váltak a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztatására. Egészségügyi videós riportsorozatunk e heti részében a Kolozsvári Református Kollégiumba látogattunk el.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!