A csontkovács szemléltetőeszközön mutatja a hátgerincsérv kialakulását
Fotó: Orbán Orsolya
Tele van az internet csontkovácsokról szóló videókkal, gyors gyógyulást ígérő hirdetésekkel. A kiropraktika valóban látványosan fejlődő szakterülete az orvostudománynak, honi tájainkon azonban a legnagyobb gond vele az, hogy az egészségügyi minisztérium közömbössége miatt számos szélhámos is kínálja szolgáltatásait. Egészségügyi videósorozatunk újabb részében egy Kanadában végzett és Kolozsváron dolgozó csontkovács szakorvossal jártuk körül ezt az egészségügyi szakterületet, illetve azt, hogy milyen kockázatokkal jár hozzá nem értőkre bízni a hátgerincünket.
2025. október 15., 07:582025. október 15., 07:58
A kiropraktőr, vagy a magyar nyelvben közismertebb csontkovács-gyógyászati szakterület manapság divathullámmá vált Romániában az úgynevezett „alternatív gyógyászat” égisze alatt. Tagjai között számos, nem orvosi végzettséggel rendelkező természetgyógyász és más sarlatán is akad, akik csodás gyógyulást ígérnek az orvostudományból kiábrándult betegeknek. Miközben a botcsinálta „csontkovácsokkal” már sokan megjárták – akad, akinek nemcsak az egészsége, hanem az élete is ráment például a nyakcsigolyák „ropogtatására” –, az igazi kiropraktőrök az orvostársadalommal együtt a veszélyekre figyelmeztetnek: nem mindegy, kinek a kezére bízza magát a gerinc- és különböző végtagfájdalmakkal küszködő beteg.
No meg azt a piaci kínálatot, amelyben egyre nehezebben tudnak eligazodni a csontkovács-szolgáltatásokra ráutalt betegek.
Ferenț Loránt már elöljáróban leszögezi, hogy a romániai orvosi egyetemeken nincs kiropraktőrképzés. Ő Kanadában végezte el az egyetemet, és azt követően tért vissza Erdélybe. Európában elsőként 2022-ben Spanyolország indította el az egyetemi szintű csontkovács-képzést, addig főleg az Egyesült Államokban és Kanadában lehetett erre az orvosi szakterületre szakosodni. „Mivel egyetemi szintű szakképesítéssel rendelkező csontkovács világviszonylatban is viszonylag kevés létezik, a szakmára nemzetközi kiropraktikai egyesület vigyáz: tagjait világszerte nyilvántartják, és rendszeresen szerveznek számukra szakmai értekezleteket, konferenciákat, továbbképzéseket” – magyarázza a kolozsvári szakember, aki az elmúlt években számos külföldi szakmai találkozón vett részt.
Ferenț Loránt csontkovács kolozsvári rendelőjében
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor 2010-ben létrehozta első rendelőjét a kincses városban, sokan kikacagták, hogy miért kellett a „csontok ropogtatásához” egyetemi szintű képzést végeznie a világ másik felében, Észak-Amerikában. Ezt megelőzően azonban Bukarestben kilincselt az egészségügyi minisztériumban, hogy valamilyen formában elismerjék orvosi diplomáját, miután a kiropraktőr szakorvosi terület nem szerepelt a romániai szakmai lajstromban.
„Elkezdtem dolgozni a rendelőmben, és ahogy híre terjedt, hogy a hozzám érkező betegeket meg tudom gyógyítani, különféle egészségi problémákkal küszködő orvoskollégák is felkerestek, és innentől fogva eltűnt a körém szőtt gyanakvás. Bő két évtized alatt eljutottunk oda, hogy neurológusok és más szakorvosok küldik hozzám a betegeket kezelésre a 2021-ben nyitott, immár harmadik, korszerű, nagyobb kolozsvári rendelőbe, ahol a kiropraktika mellett működik akupunktúra, ortopédia stb.” – mutat rá az egészségügyi rendszer gyökeres elmozdulására a szakorvos.
A kiropraktőr ezen az ágyon gyógyítja a betegeit
Fotó: Orbán Orsolya
Ferenț Loránt egy műanyagból készült gerincoszlopon mutatja be, miként avatkozik be a csontkovács. Fő szakterülete a hátgerinc, amely csigolyákból, porckorongokból, inrendszerből, gerincvelőből és rengeteg idegpályából áll. Leggyakrabban gerincsérvvel érkeznek a szakorvos Bulgáriatelep lakónegyedben található rendelőjébe a betegek.
Valamilyen fizikai megterhelés hatására kimozdul a gerinccsigolya, és ezáltal szubluxáció jön létre: a porckorong egyik felére nehezedik, míg a másik felén kidudorodik, és az idegpálya érintésével nagy fájdalmat okoz a páciensnek. A csontkovács a kimozdult porckorongot visszahelyezi eredeti helyére, hogy a nyomás a teljes érintkezési felületen egyformán oszoljon el, így azonnal megszűnik a fájdalom is. Emellett váll-, térd- és bokaficam gyógyításával is foglalkozik. „A népi gyógyászat szerint a bokaficamra elég, ha vizes borogatást vagy savanyúkáposzta-levelet teszünk, és attól helyrejön. Ez sajnos nem igaz.
– mutat rá a csontkovács, aki azt is elmondja, hogy szerte az országból keresik labdarúgók hasonló problémákkal.
Ferenț Loránt szerint a hozzáértő csontkovácsolás azonnal hat, nincs szükség tíz-tizenöt kezelésre, mint a fizioterápia esetében. Legfeljebb két-három kezelést ír fel három-négy hetes ismétléssel. „Vannak páciensek, akiket ölben hoznak hozzám, annyira nem tudnak mozogni, járni, és a pár perces kezelés után a saját lábukon távoznak” – hangsúlyozza vendéglátónk.
Legtöbben gerincproblémákkal érkeznek a szakorvosi rendelőbe
Fotó: Orbán Orsolya
A szakorvos elmagyarázza a magukat csontkovácsnak tartó, gyorstalpalókon, hétvégi képzéseken átesett „gyógyítók” és a szakorvos kiropraktőr közötti alapvető különbséget. Ő csak olyan betegeket fogad, akik elvégeztek egy röntgenvizsgálatot, CT-vizsgálatot (komputertomográfiát) vagy MR (mágneses rezonancia) vizsgálatot. Ezek hiányában veszélyesnek tartja a beavatkozást, mert a szakorvosnak látnia kell, mi a valós helyzet, különben egy rossz mozdulattal többet árthat, mint használ. Maga a beavatkozás mintegy öt percig tart, amihez társul egy tízperces masszírozás, ezt követően tornagyakorlatokat ír fel a betegnek, illetve olyan természetes alapanyagú tápokat ajánl, amelyek javítják az idegrendszer működését.
Vendéglátónk felhívja a figyelmet a hozzá nem értő csontkovács munkájában rejlő veszélyekre. Ma már fitnesztermekben dolgozó edzőktől tucatnyi más „kisvállalkozón” át mindenki kínálja „csontropogtatós” szolgáltatásait, amelyeket fel is töltenek a közösségi oldalakra – és ezeknek egyre több ember bedől.
Vagy gerincsérvet okoznak az amúgy egészséges embernek, eltörik a bordáját – és sorolhatnám, mik történnek a botcsinálta »csontkovácsok» kezei között” – mutat rá a szakorvos.
Sokan azzal dicsekszenek, hogy egy hétvégi tanfolyamon megtanulták a csontkovácsolást.
A kiropraktőr szerint ez olyan, mintha valaki azt mondaná, két nap alatt idegsebészetet tanult, ami abszurditás.
Az utóbbi időben egyre több idegsebész, neurológus és más szakorvos sürgeti az egészségügyi minisztériumot, hogy vessen véget a szélhámosok működésének, mert súlyos következményei vannak az olyan álorvosi praktikáknak, amelyeket egyszerű vállalkozói engedéllyel immár tömegek művelnek Romániában.
Ezáltal világszerte bárhol szabadon praktizálhatnak, miután felveszik őket a kiropraktőrök nemzetközi egyesületébe. A romániai orvostársadalomban mára megérett az igény e szakterület iránt, miután rájöttek, hogy bizonyos betegségek hatékony kezelése terén megkerülhetetlen a hozzáértő csontkovács.
Orvosi szemléltetőeszköz: nagy elővigyázatosságot igényel a hátgerinc ,,ropogtatása"
Fotó: Orbán Orsolya
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Bár naponta érkeznek medvék okozta károkról szóló bejelentések, a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok Maros megyében. Idén eddig 43 likvidálását engedélyezték, közülük mindössze 20-at lőttek ki.
Bár az elmúlt század nyomot hagyott a keresdi Bethlen-kastélyon, a Maros megyei műemlék régi pompáját szakszerű restaurálási munkálatok révén igyekeznek visszanyerni. Látogatásunk során megtekintettük a reneszánsz épületegyüttest.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Új gyorsforgalmi út teremt hétfőtől összeköttetést Temesvár és a várostól 15 kilométeres távolságra haladó A1-es autópálya között.
Országszerte változékony lesz az időjárás a következő két hétben, és a hétvégétől sok helyen csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 13. és 26. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Nemcsak a saját és a forgalom többi résztvevőjének testi épségét kockáztatta, hanem 25 gyerekét is annak az iskolabusznak a sofőrje, aki hétfőn reggel ittasan ült volánhoz.
Még az iskolabuszt is lefoglalta a bírósági végrehajtó a Máramaros megyei Sajó községben a helyi önkormányzat kifizetetlen adósságai miatt.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
szóljon hozzá!