Csók Zsolt szerint a műemlékek állapotának követése, a veszélyjelzések kezelése és a beavatkozások folyamatossága azonban egyaránt megkerülhetetlen kérdés
Fotó: Torkos Márk-Erik/Királyhágómelléki Református Egyházkerület
A romániai műemlékvédelmi rendszer az engedélyeztetésre összpontosít, miközben a műemlékek tényleges védelme háttérbe szorul – véli Csók Zsolt régész, a volt kulturális miniszter tiszteletbeli tanácsosa. A szakember szükségesnek tartja a reformot, de az intézmények átszervezése mellett pénzt, még több felkészült szakembert, nélkülözhetetlen digitalizációt és egyértelmű felelősségvállalást sürget. A szászmuzsnai falomlás és a szilágycsehi templomtorony pusztulása is jelzi, mekkora tétje van annak, hogy a veszély felismerését időben kövesse a megfelelő beavatkozás.
2026. november 02., 08:092026. november 02., 08:09
2026. november 02., 08:132026. november 02., 08:13
Tizenkét regionális örökségvédelmi felügyelőség, megyénként legalább két ellenőr, gyorsabb jogi fellépés és a helyreállítások digitális követése is szerepelt a kulturális minisztérium átszervezési elképzelései között. A tárca októberi beszámolója szerint a júniusban társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat egy elavultnak és széttagoltnak ítélt intézményrendszer működésén változtatott volna. A tervezetben, a regionális felügyelőségekhez kerültek volna a megyei kulturális igazgatóságok terepi feladatai és az Országos Örökségvédelmi Intézet, az INP szakmai feladatainak egy része. Az elképzelésről, mely a beszámolóban továbbra is javaslatként szerepel, Csók Zsolt, a témában igencsak jártas szakembert, régészt kérdeztük.
Csók Zsolt a minisztériumi helyzetértékelés lényegével egyetért, ugyanakkor fontosnak tartja különválasztani a rendszerben dolgozó szakemberek teljesítményét az intézményi hiányosságoktól.
A régész szerint a jelenlegi romániai rendszer működésében az engedélyeztetés kap meghatározó szerepet, a műemlékek tényleges védelme helyett. A problémát a feladatokhoz képest kevés szakemberben és pénzben, valamint a több intézmény között megoszló felelősségben látja. Egyetlen helyreállításban is külön szerepe van a tulajdonosnak, az önkormányzatnak, a kulturális igazgatóságnak és a szakmai testületeknek, együttműködésükön múlik, mennyi idő telik el a veszély felismerése és a tényleges beavatkozás között.
– fogalmazott a reformról.
A tulajdonosok számára az intézményi hiányosságok gyakran bizonytalanságként és többletköltségként jelentkeznek. Csók Zsolt szerint már a munka előkészítésekor tudniuk kellene, milyen kutatást várnak el tőlük, melyik intézményhez forduljanak, és milyen sorrendben végezzék el a szükséges lépéseket. Ha mindez csak menet közben tisztázódik, újratervezésre lehet szükség, miközben az épület állapota tovább romlik. Az elhúzódó előkészítés a pályázati határidőket és a kivitelezés ütemezését is felboríthatja.
A kulturális minisztérium közlését idéző Turnul Sfatului beszámolója szerint az északi toronynál 2017-ben minisztériumi jóváhagyással sürgősségi beavatkozás történt. A munkálatok azonban a régészeti kutatás szakaszában megálltak, a projekt további ütemei elmaradtak, és a munkákat nem vették át.
Csók Zsolt az eset értelmezésében óvatosságra int.
„A teljes iratanyag ismerete nélkül nem neveznék meg egyetlen felelőst, és a falomlást sem tulajdonítanám bizonyíték nélkül egy konkrét engedélyezési késedelemnek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szerinte Szászmuzsna mindenekelőtt azt a kérdést veti fel, hogy ki követi végig egy engedélyezett állagvédelmi munka sorsát. Ki ellenőrzi, hogy a beavatkozás valóban eljut-e a veszély megszüntetéséig, és ki jelez, ha a kutatás, a finanszírozás vagy a kivitelezés között megszakad a folyamat? Minden veszélyeztetett műemléknél szükségesnek tartana egy kijelölt ügyfelelőst, aki figyelemmel kíséri az előrehaladást és az elakadásokat.
A kulturális minisztérium utólagos tájékoztatása szerint a felújítás alatt álló toronynál január 30-án, a vakolat eltávolítása során derült ki, hogy a falazat állapota a korábbi műszaki becsléseknél jóval rosszabb. A munkát leállították, ideiglenes megtámasztást alkalmaztak, és megfigyelték a további károsodásokat. A szakemberek stabilizálási kísérletei ellenére a szerkezeti romlás február 3-án felgyorsult, majd a torony összeomlott. A minisztérium külön hangsúlyozta, hogy a templomhajóban végzett régészeti feltárások nem érintették a torony alapját.
A tervezett regionális felügyelőségek létrehozásában Csók Zsolt lát lehetőséget, de annak feltételeként kezeli a tényleges megyei jelenlét megőrzését. Egy kisebb megyei igazgatóság nehezen tudja önállóan biztosítani valamennyi szükséges szakterület képviseletét, ám regionális szinten könnyebb lehet olyan csapatot felépíteni, amelyben építész, régész és jogi szakember dolgozik együtt, a bonyolultabb ügyekben pedig közösen alakítanak ki álláspontot.
Az összevonás ugyanakkor kockázatokat is hordoz. A regionális központ újabb ügyintézési szintté válhat, és elveszhet a helyi ismeret. Egy falusi templom tulajdonosának továbbra is elérhető kapcsolattartóra van szüksége, a helyi ellenőrnek pedig pontosan tudnia kell, miben dönthet, és mikor kell regionális szakértői segítséget kérnie, a régész ezért a tizenkét régióra épülő felosztást a műemlékállomány, a közlekedési távolságok és a rendelkezésre álló szakemberek szempontjából is megvizsgálná. Az átszervezést akkor tartaná meggyőzőnek, ha egyértelműen látszana, hol dolgozik majd több hozzáértő ember, mely ügyek intézhetők gyorsabban, és hogyan marad elérhető a szakmai segítség a kisebb településeken.
A tervezett megyénkénti két ellenőrt alsó létszámhatárként értelmezi.
Csók az ellenőrzéseket kockázati alapon szervezné: egy beázó, használaton kívüli vagy megrepedt épület gyakoribb figyelmet igényel, mint egy rendszeresen karbantartott műemlék. Szerinte minden szemléhez dokumentált állapotfelvételnek kellene kapcsolódnia, és világosan meg kellene határozni, kinek, milyen határidővel kell reagálnia a feltárt veszélyre.
„Az ellenőrzés akkor ér valamit, ha intézkedés követi” – összegezte, hozzátéve, hogy a helyi hozzáférés különösen a kisebb településeken álló, egyházi, önkormányzati vagy magántulajdonban lévő műemlékek esetében meghatározó. Egy falusi egyházközség vagy önkormányzat ritkán rendelkezik saját műemléki szakembergárdával, és sokszor már a kutatás, illetve a tervezés megrendelése is nehézséget jelent számára.
Különösen fontos lenne az előkészítés támogatása azok számára, akik saját forrásból még a kivitelezési pályázat benyújtásáig sem tudnak eljutni.
Ha viszont ugyanazért az ügyért messzebbre kell utazni, vagy egy újabb intézménnyel kell levelezni, az átszervezés rontana a tulajdonos helyzetén. Csók Zsolt ezért a megyei jelenlétet a regionális rendszer működési feltételének tekinti: azonos szakmai követelmények mellett olyan segítséget tart szükségesnek, amely figyelembe veszi a tulajdonos lehetőségeit és a műemlék tényleges veszélyeztetettségét.
Csók Zsolt úgy látja, a reformokkal szemben nagy az ellenállás. Az átszervezéssel kapcsolatos szakmai aggályokat ugyanakkor komolyan kell venni, és a részletes szabályok kidolgozásával kell választ adni rájuk.
Kifogásolta a folyamatban lévő projektek, szerződések és a szakembergárda sorsával kapcsolatos bizonytalanságot, úgy értékelte: a javaslat szervezeti átalakítással próbál kezelni olyan gondokat, amelyek alulfinanszírozottságból és létszámhiányból erednek.
Csók Zsolt szerint az INP értékét jelentős részben a munkatársak tudása, az archívumok és az évek alatt felhalmozott dokumentáció jelenti, az intézet feladatköre a kutatásra, az országos nyilvántartásokra, a dokumentációra és a helyreállítási programokra is kiterjed. E feladatok folytonosságát közérdeknek tartja.
Csók szerint a területi feladatellátás javíthatja a hozzáférést, de előzetesen rendezni kell, hogyan maradnak együtt a szakmai csapatok, ki kezeli az adatbázisokat, és ki viszi tovább a megkötött szerződéseket. Nem maradhat bizonytalanság abban sem, ki jogosult dönteni vagy kifizetni egy már elvégzett munkát.
A gyorsabb engedélyezés kérdését szintén a működés részletei felől közelíti meg. Egy helyreállítás késedelmének többféle oka lehet: hiányos terv, tisztázatlan tulajdonjog, későn megrendelt kutatás vagy egymáshoz rosszul illeszkedő szakmai követelmények. Ezek külön problémák, ezért eltérő megoldásokat igényelnek.
Továbbá az eljárás mélységét a beavatkozás kockázatához igazítaná: egy egyszerű karbantartás és egy jelentős szerkezeti átalakítás nem kíván azonos vizsgálatot. A döntéshez szükséges kutatás idejével azonban felelősen számolni kell – szögezte le.
Azt is elmagyarázta, hogy a sürgősségi beavatkozásoknál fontos körülmény, hogy a műemlékvédelmi törvény már most is lehetővé teszi a sürgősségi szakhatósági véleményezést bizonyos kivételes helyzetekben, amennyiben a beavatkozás visszafordítható. Csók Zsolt szerint a reformnak ezt a meglévő lehetőséget is működőképessé kell tennie. Egy veszélyes fal megtámasztásáról gyors szakmai döntésre van szükség, amelynek tartalma és felelőse utólag is ellenőrizhető.
A kutatás és a helyreállítás összehangolásában azt tartja meghatározónak, hogy a vizsgálatok eredményei már a tervezésre érdemi hatással legyenek. A régészeti feltárás, a falkutatás és a restaurátori vizsgálat különböző kérdésekre ad választ, de együtt segítenek megérteni az épület történetét és állapotát. Már az előkészítéskor időt és megfelelő költségkeretet kell biztosítani számukra. Példaként azt a helyzetet említette, amikor egy történeti templom mellett csak a közműárok kiásásakor derül ki, hogy a tervezett nyomvonalban korábbi falak vagy temetkezések húzódnak. Ilyenkor szükségessé válhat a terv módosítása.
Az átszervezés ezen a területen akkor segíthet, ha megkönnyíti a szakterületek közös munkáját, a dokumentáció megosztását és az indokolt tervmódosítások gyors elbírálását. Közben érvényesülniük kell a régészeti kutatás engedélyezési és tudományos követelményeinek is. Csók Zsolt olyan eljárást tartana megfelelőnek, amelyben egy új lelet vagy építési periódus felismerése után hamar megszülethet a közös, dokumentált döntés a megőrzésről és a munka folytatásáról.
A minisztériumi elképzelés a jogérvényesítés gyorsítására is kitér: szakosított bírósági tanácsokat vagy bíróságokat, rövidebb eljárási határidőket és a szankciók nyilvános nyilvántartását is felveti.
A régész hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jogszabályok is adnak eszközöket a szabálytalan beavatkozásokkal és a tulajdonosi kötelezettségek megszegésével szembeni fellépéshez. A gyakorlatban az a döntő, hogy időben észlelik-e a jogsértést, követi-e megfelelő intézkedés, és sikerül-e megakadályozni a további károsodást.
– figyelmeztetett. A bírósági szakosodást hasznosnak tartaná, mert a műemléki ügyek sajátos műszaki és örökségvédelmi ismereteket igényelnek. Megfelelő szakértői háttérrel a szakosodott tanácsok javíthatnák a döntések megalapozottságát és kiszámíthatóságát, de ennek formáját az igazságszolgáltatás szereplőivel közösen kellene kidolgozni. A gyors fellépés különösen akkor értékes, ha még a visszafordíthatatlan károsodás előtt megállítható a munka.
Csók Zsolt a digitalizációt nélkülözhetetlennek tartja a műemlékvédelemben
Fotó: Médiatér
Ugyanakkor különbséget kell tenni a tudatos károkozás és a forráshiánnyal küzdő tulajdonos helyzete között. Utóbbinak szakmai és pénzügyi segítségre is szüksége lehet. A szankciók nyilvánosságát Csók Zsolt rendezett jogi keretek között tartja indokoltnak, figyelembe véve a döntések véglegességét és az adatvédelmi követelményeket. Úgy véli, a következetes fellépés ilyen feltételek mellett valóban növelheti a visszatartó erőt.
Csók Zsolt a digitalizációt nélkülözhetetlennek tartja a műemlékvédelemben. A szakembereknek és a tulajdonosoknak egyaránt olyan információs háttérre van szükségük, amely megbízható, hozzáférhető és rendszeresen frissül.
A korábban elindított projekt hivatalos tájékoztatója országos, a meglévő adatbázisokat összekapcsoló platformot és elektronikus szolgáltatásokat irányoz elő. Ezek fejlesztési célok: a tervezett funkciók nem tekinthetők automatikusan már működő szolgáltatásoknak.
A régész arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos országos nyilvántartások már ma is léteznek: ilyen a műemlékjegyzék, az országos régészeti repertórium és több térinformatikai adatbázis, amik mind jelentős szakmai munkára épülnek, viszont elavultak, tele vannak hibákkal.
A tulajdonos számára az lenne igazán hasznos, ha egyetlen helyen megtalálná az ingatlan védettségére, az illetékes intézményre és a tervezett munkához szükséges lépésekre vonatkozó információkat. A szakembereknek ezenfelül
szükségük van, így kevesebb időt kellene a már létező anyagok újbóli összegyűjtésére fordítani.
Az ePatrimoniu értékét szerinte az adatok megbízhatósága és naprakészsége fogja meghatározni: minden állapotjelzésnél tudni kell, ki és mikor rögzítette, illetve ki felel a frissítéséért. A digitális rendszer akkor segíti a megelőzést, ha a veszélyjelzést konkrét ügyintézés és helyszíni intézkedés követi.
Jobb feladatmegosztással és egyszerűbb ügyintézéssel a meglévő erőforrásokból is többet lehet kihozni, de a szervezeti átalakításnak együtt kell járnia a szakmai és anyagi kapacitás bővítésével. A helyszíni ellenőrzéshez munkatárs és utazási keret, a kutatáshoz szaktudás, az állagmegóváshoz ténylegesen elkölthető forrás kell.
Ezért a javaslat mellé részletes költség- és létszámtervet várna, amiből ki kellene derülnie, mennyibe kerül az átállás, milyen feladatokra vesznek fel új munkatársakat, és mekkora összeg jut a sürgős beavatkozásokra. Az intézmények működési költségeit érdemes lenne elkülöníteni a kutatásra és a műemlékek megőrzésére fordított pénztől, hogy később az eredmények is számonkérhetők legyenek.
A felsőoktatási képzés mellett a restauráláshoz szükséges mesterségek oktatására és a tapasztalt szakemberek megtartására is figyelmet kell fordítani.
A reformot ezért ütemezett finanszírozással és mérhető szakmai célokkal indítaná el. Az intézményi változások eredményét pedig azon kérné számon, hogy a tulajdonosok valóban több segítséget kapnak-e, és sikerül-e időben megállítani a műemlékek állapotának romlását.
„Új kapacitások nélkül lehetnek részleges javulások, de a felhalmozott állagvédelmi problémák tartós csökkenését nem tartom reálisnak” – fogalmazott Csók Zsolt.
Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!