Hirdetés

Kutatásra ösztönzés helyett elméletekkel tömjük a gyerekek fejét

elméleti tudás kutatás helyett

Elméletből gyakorlat. Egyértelműen kimutatták a kutatásalapú módszerek sikerességét, Romániában mégsem alkalmazzák

Fotó: Pixabay

Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál. Az Oktatásértékelési és Elemzési Központ (CEAE) friss jelentése rávilágít: a kutatásalapú tanulás rendszerszintű hiánya az egyik fő oka annak, hogy a romániai diákok teljesítménye évtizedek óta az Európai Unió leggyengébbjei közé tartozik.

Páva Adorján

2026. október 31., 20:582026. október 31., 20:58

A minap bemutatott elemzés a 2025-ös PISA-eredményekből kiindulva cáfolja azt a védekezést, miszerint a romániai diákok lemaradása pusztán az OECD-országokban tapasztalható általános visszaeséssel, ugyanazokkal az okokkal magyarázható.

Míg az EU számos országa 2018-ig érdemi és folyamatos fejlődést ért el, Romániában elmaradt az áttörés.

Hirdetés

Bár 2009 és 2012 között volt egy enyhe fellendülés (matematikából 14, tudományokból 18 pontos javulás), ez édeskevés volt a sereghajtó pozíció elhagyásához – olvasható a jelentést idéző Edupedu.ro portál cikkében.

Európa lépett: hódít a kutatásalapú tanulás

A legbeszédesebb különbség a módszertanban rejlik. Belgium, Dánia, Észtország, Németország, Hollandia és Lengyelország (Nagy-Britanniával és Törökországgal egyetemben) bevezette a kutatásalapú tanulást (Inquiry-Based Learning - IBL). Észtország, a PISA-tesztek egyik európai éllovasa, már 2010-ben minden tantárgyra kiterjesztette a módszert.

A lényeg: a diákok nem kész képleteket magolnak és reprodukálnak, hanem konkrét problémákból indulnak ki, hipotéziseket állítanak fel, és kísérleteznek.

A tanár nem csupán felír egy fizikai törvényt a táblára, hanem végigkíséri a diákokat a megértéshez vezető úton.

Vége a passzív befogadásnak

Az Európai Bizottság már 2007-ben szorgalmazta a hagyományos, deduktív oktatás felváltását az induktív, a diákokat aktívan bevonó módszerekkel. Ennek jegyében indultak 2010 után olyan uniós finanszírozású programok, mint a Fibonacci, a Mascil vagy a PRIMAS.

A Fibonacci-program dokumentumai élesen bírálják a hagyományos iskolát, ahol „a diákok passzívak maradnak, miközben a tanár beszél és magyaráz”.

A javasolt alternatívában a pedagógus problémahelyzeteket vázol fel, és segítő kérdésekkel irányít. Ahogy az elemzés fogalmaz: így a tanár nem egyedüli színész, a diák pedig nem puszta néző. A kutatói helyzetek szimulálása mélyebb és tartósabb tudást eredményez. Ezt igazolják a közelmúlt (2024-es és 2025-ös) nemzetközi metaelemzései is, amelyek egyértelműen kimutatták a kutatásalapú módszerek, valamint az úgynevezett 5E modell (figyelemfelkeltés, felfedezés, magyarázat, elmélyítés, értékelés) hatékonyságát a kritikai gondolkodás fejlesztésében.

Rendszerszintű mulasztás Romániában

A jelentés rávilágít: a romániai közintézmények nem indították el az európai szintű változtatásokat, és veszni hagyták a 2010 utáni uniós finanszírozási lehetőségeket. A CEAE szerint a siralmas PISA-eredmények dacára a hazai közbeszédben továbbra is minimális az érdeklődés a sikeres európai megoldások iránt –

ez a közöny tartja az országot húsz éve a rangsor legvégén.

Ezt az aggasztó képet erősíti meg az Európai Bizottság 2025-ös Oktatási és Képzési Figyelője is, amely nevén nevezi a romániai problémákat:

  • A tanítás továbbra is túlnyomórészt elméletközpontú, háttérbe szorul a gyakorlati alkalmazás.
  • Hiányzik a pedagógusok képzése az olyan modern módszerek terén, mint a kutatás- vagy a projektalapú tanulás.

A jelentés szerint a papírra vetett tantervek megváltoztatása vagy az új tartalmak bevezetése önmagában semmit sem ér. Amíg a tanárok nem kapnak célzott képzést, modern tananyagokat és valós támogatást az aktív módszerekhez, a romániai osztálytermekben minden marad a régiben.

Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a nálunk sokkal jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostorozzák az oktatási rendszert, a tanárokat, a szülőket, a diákokat, a politikumot a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia, a nyugati „bezzegországok” is megsínylik a PISA-zuhanást – olvasható korábbi, témába vágó cikkünkben.

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le ugyanakkor Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, akit a PISA 2025-ös felmérésének lesújtó eredményeiről faggattunk. A magyar diákok matematika PISA-tesztje esetében megjegyezte ugyanakkor, hogy tovább nehezítette a dolgukat a fordítás rossz minősége.

korábban írtuk

A miénk már elhasalt, de vészesen ferdül bezzegországéknál is az oktatás PISA-tornya
A miénk már elhasalt, de vészesen ferdül bezzegországéknál is az oktatás PISA-tornya

Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.

korábban írtuk

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 12., csütörtök

Böjte Csaba megindokolta, miért imádkozott a „politikai foglyokért” Budapesten

Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.

Böjte Csaba megindokolta, miért imádkozott a „politikai foglyokért” Budapesten
Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Felszálló ágon a magyar fapados légitársaság Romániában

Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.

Felszálló ágon a magyar fapados légitársaság Romániában
2026. november 12., csütörtök

Tovább késik a stratégiai fontosságú erdélyi hőerőmű befejezése

Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.

Tovább késik a stratégiai fontosságú erdélyi hőerőmű befejezése
2026. november 12., csütörtök

„Elszakadunk Nagy-Romániától”. Radikális lépéssel fenyeget egy máramarosi polgármester a közigazgatási reform miatt

Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.

„Elszakadunk Nagy-Romániától”. Radikális lépéssel fenyeget egy máramarosi polgármester a közigazgatási reform miatt
Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Két nemzetközi elismerés, egy kérdés: elbírja-e a Székelyföld a saját turisztikai sikerét?

Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.

Két nemzetközi elismerés, egy kérdés: elbírja-e a Székelyföld a saját turisztikai sikerét?
2026. november 11., szerda

Akvapark helyett zöldövezet: hosszú huzavona után megkezdődhet Kolozsvár óriásparkjának kialakítása

Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.

Akvapark helyett zöldövezet: hosszú huzavona után megkezdődhet Kolozsvár óriásparkjának kialakítása
2026. november 11., szerda

Történelmi magyar borvidék népszerűsítését tűzte zászlajára az Arad megyei önkormányzat

2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.

Történelmi magyar borvidék népszerűsítését tűzte zászlajára az Arad megyei önkormányzat
Hirdetés
2026. november 10., kedd

Tisztújítást kezdeményeznek az udvarhelyi ifjúsági szervezetnél az Erasmus-botrány után

Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.

Tisztújítást kezdeményeznek az udvarhelyi ifjúsági szervezetnél az Erasmus-botrány után
2026. november 10., kedd

Nem csitul a felháborodás az új szemétszállítás miatt Hargita megyében, az EMSZ a felelősök számonkérését követeli

Hetek óta a december elsejétől érkező új hulladékszállítási rendszer a legforróbb téma Hargita megyében: szomszédok között, a közösségi médiában is sokan adnak hangot felháborodásuknak.

Nem csitul a felháborodás az új szemétszállítás miatt Hargita megyében, az EMSZ a felelősök számonkérését követeli
2026. november 10., kedd

Újabb rossz hírek Parajdról: elbocsátják a sóbánya alkalmazottainak csaknem felét

A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.

Újabb rossz hírek Parajdról: elbocsátják a sóbánya alkalmazottainak csaknem felét
Hirdetés
Hirdetés