Elméletből gyakorlat. Egyértelműen kimutatták a kutatásalapú módszerek sikerességét, Romániában mégsem alkalmazzák
Fotó: Pixabay
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál. Az Oktatásértékelési és Elemzési Központ (CEAE) friss jelentése rávilágít: a kutatásalapú tanulás rendszerszintű hiánya az egyik fő oka annak, hogy a romániai diákok teljesítménye évtizedek óta az Európai Unió leggyengébbjei közé tartozik.
2026. október 31., 20:582026. október 31., 20:58
A minap bemutatott elemzés a 2025-ös PISA-eredményekből kiindulva cáfolja azt a védekezést, miszerint a romániai diákok lemaradása pusztán az OECD-országokban tapasztalható általános visszaeséssel, ugyanazokkal az okokkal magyarázható.
Bár 2009 és 2012 között volt egy enyhe fellendülés (matematikából 14, tudományokból 18 pontos javulás), ez édeskevés volt a sereghajtó pozíció elhagyásához – olvasható a jelentést idéző Edupedu.ro portál cikkében.
A legbeszédesebb különbség a módszertanban rejlik. Belgium, Dánia, Észtország, Németország, Hollandia és Lengyelország (Nagy-Britanniával és Törökországgal egyetemben) bevezette a kutatásalapú tanulást (Inquiry-Based Learning - IBL). Észtország, a PISA-tesztek egyik európai éllovasa, már 2010-ben minden tantárgyra kiterjesztette a módszert.
A tanár nem csupán felír egy fizikai törvényt a táblára, hanem végigkíséri a diákokat a megértéshez vezető úton.
Az Európai Bizottság már 2007-ben szorgalmazta a hagyományos, deduktív oktatás felváltását az induktív, a diákokat aktívan bevonó módszerekkel. Ennek jegyében indultak 2010 után olyan uniós finanszírozású programok, mint a Fibonacci, a Mascil vagy a PRIMAS.
A javasolt alternatívában a pedagógus problémahelyzeteket vázol fel, és segítő kérdésekkel irányít. Ahogy az elemzés fogalmaz: így a tanár nem egyedüli színész, a diák pedig nem puszta néző. A kutatói helyzetek szimulálása mélyebb és tartósabb tudást eredményez. Ezt igazolják a közelmúlt (2024-es és 2025-ös) nemzetközi metaelemzései is, amelyek egyértelműen kimutatták a kutatásalapú módszerek, valamint az úgynevezett 5E modell (figyelemfelkeltés, felfedezés, magyarázat, elmélyítés, értékelés) hatékonyságát a kritikai gondolkodás fejlesztésében.
A jelentés rávilágít: a romániai közintézmények nem indították el az európai szintű változtatásokat, és veszni hagyták a 2010 utáni uniós finanszírozási lehetőségeket. A CEAE szerint a siralmas PISA-eredmények dacára a hazai közbeszédben továbbra is minimális az érdeklődés a sikeres európai megoldások iránt –
Ezt az aggasztó képet erősíti meg az Európai Bizottság 2025-ös Oktatási és Képzési Figyelője is, amely nevén nevezi a romániai problémákat:
A jelentés szerint a papírra vetett tantervek megváltoztatása vagy az új tartalmak bevezetése önmagában semmit sem ér. Amíg a tanárok nem kapnak célzott képzést, modern tananyagokat és valós támogatást az aktív módszerekhez, a romániai osztálytermekben minden marad a régiben.
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a nálunk sokkal jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostorozzák az oktatási rendszert, a tanárokat, a szülőket, a diákokat, a politikumot a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia, a nyugati „bezzegországok” is megsínylik a PISA-zuhanást – olvasható korábbi, témába vágó cikkünkben.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le ugyanakkor Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, akit a PISA 2025-ös felmérésének lesújtó eredményeiről faggattunk. A magyar diákok matematika PISA-tesztje esetében megjegyezte ugyanakkor, hogy tovább nehezítette a dolgukat a fordítás rossz minősége.
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
További öt évig a római katolikus egyház tulajdonában álló impozáns belvárosi ingatlanban működhet a nagyváradi Ady Endre Gimnázium és az Orsolya óvoda, miután a város önkormányzata a továbbiakban is fizeti a bérleti díjat.
Tiltakozik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes kezdeményezései ellen az RMDSZ háromszéki szervezete, és felszólítja az AUR politikusait, hogy foglalkozzanak Románia „valódi problémáival”.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Négy kerékpáros-turisztikai útvonalat jelöltek ki a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban. A cél a turisták biztonságának növelése és a természetes élőhelyek védelme.
„Halottak napjához közeledve már háromnyelvű helységnévtábla jelöli a Házsongárdi temető bejáratát. Méltó emlékezés és fontos lépés történelmi, kulturális örökségünk ápolásában” – jelentette be csütörtökön a közösségi oldalon Oláh Emese.
Vadászfegyverrel halálosan meglőttek egy 45 éves nőt szerda este a Máramaros megyei Havasmezőn. A feltételezett elkövető állítása szerint vadállatnak nézte az áldozatot – közölte csütörtökön a megyei rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!