
Elméletből gyakorlat. Egyértelműen kimutatták a kutatásalapú módszerek sikerességét, Romániában mégsem alkalmazzák
Fotó: Pixabay
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál. Az Oktatásértékelési és Elemzési Központ (CEAE) friss jelentése rávilágít: a kutatásalapú tanulás rendszerszintű hiánya az egyik fő oka annak, hogy a romániai diákok teljesítménye évtizedek óta az Európai Unió leggyengébbjei közé tartozik.
2026. október 31., 20:582026. október 31., 20:58
A minap bemutatott elemzés a 2025-ös PISA-eredményekből kiindulva cáfolja azt a védekezést, miszerint a romániai diákok lemaradása pusztán az OECD-országokban tapasztalható általános visszaeséssel, ugyanazokkal az okokkal magyarázható.
Bár 2009 és 2012 között volt egy enyhe fellendülés (matematikából 14, tudományokból 18 pontos javulás), ez édeskevés volt a sereghajtó pozíció elhagyásához – olvasható a jelentést idéző Edupedu.ro portál cikkében.
A legbeszédesebb különbség a módszertanban rejlik. Belgium, Dánia, Észtország, Németország, Hollandia és Lengyelország (Nagy-Britanniával és Törökországgal egyetemben) bevezette a kutatásalapú tanulást (Inquiry-Based Learning - IBL). Észtország, a PISA-tesztek egyik európai éllovasa, már 2010-ben minden tantárgyra kiterjesztette a módszert.
A tanár nem csupán felír egy fizikai törvényt a táblára, hanem végigkíséri a diákokat a megértéshez vezető úton.
Az Európai Bizottság már 2007-ben szorgalmazta a hagyományos, deduktív oktatás felváltását az induktív, a diákokat aktívan bevonó módszerekkel. Ennek jegyében indultak 2010 után olyan uniós finanszírozású programok, mint a Fibonacci, a Mascil vagy a PRIMAS.
A javasolt alternatívában a pedagógus problémahelyzeteket vázol fel, és segítő kérdésekkel irányít. Ahogy az elemzés fogalmaz: így a tanár nem egyedüli színész, a diák pedig nem puszta néző. A kutatói helyzetek szimulálása mélyebb és tartósabb tudást eredményez. Ezt igazolják a közelmúlt (2024-es és 2025-ös) nemzetközi metaelemzései is, amelyek egyértelműen kimutatták a kutatásalapú módszerek, valamint az úgynevezett 5E modell (figyelemfelkeltés, felfedezés, magyarázat, elmélyítés, értékelés) hatékonyságát a kritikai gondolkodás fejlesztésében.
A jelentés rávilágít: a romániai közintézmények nem indították el az európai szintű változtatásokat, és veszni hagyták a 2010 utáni uniós finanszírozási lehetőségeket. A CEAE szerint a siralmas PISA-eredmények dacára a hazai közbeszédben továbbra is minimális az érdeklődés a sikeres európai megoldások iránt –
Ezt az aggasztó képet erősíti meg az Európai Bizottság 2025-ös Oktatási és Képzési Figyelője is, amely nevén nevezi a romániai problémákat:
A jelentés szerint a papírra vetett tantervek megváltoztatása vagy az új tartalmak bevezetése önmagában semmit sem ér. Amíg a tanárok nem kapnak célzott képzést, modern tananyagokat és valós támogatást az aktív módszerekhez, a romániai osztálytermekben minden marad a régiben.
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a nálunk sokkal jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostorozzák az oktatási rendszert, a tanárokat, a szülőket, a diákokat, a politikumot a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia, a nyugati „bezzegországok” is megsínylik a PISA-zuhanást – olvasható korábbi, témába vágó cikkünkben.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le ugyanakkor Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, akit a PISA 2025-ös felmérésének lesújtó eredményeiről faggattunk. A magyar diákok matematika PISA-tesztje esetében megjegyezte ugyanakkor, hogy tovább nehezítette a dolgukat a fordítás rossz minősége.

Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.
Hetek óta a december elsejétől érkező új hulladékszállítási rendszer a legforróbb téma Hargita megyében: szomszédok között, a közösségi médiában is sokan adnak hangot felháborodásuknak.
A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.
szóljon hozzá!