Felújítás után turisztikai és kulturális célokra hasznosítanák a 18–19. században épült Pogány-kastélyt
Fotó: Wikipédia
Életre kel a Pogány-kastély Poklisán: a magántulajdonban lévő 19. századi nemesi rezidenciát, valamint a hozzá tartozó 17 hektáros dendrológiai parkot felújítják. Az új tulajdonos a kastélyt kulturális és turisztikai célokra kívánja hasznosítani.
2026. február 15., 11:292026. február 15., 11:29
2026. február 15., 11:302026. február 15., 11:30
Életre keltenék a Pogány-kastélyt és a hozzá tartozó egykori nemesi birtokot a Hunyad megyei Poklisa faluban. A közel két évszázados hátszegi nemesi rezidenciát felújítanák, majd bekapcsolnák a turisztikai körforgásba. A kommunizmus idején államosított és különböző egészségügyi intézményeknek otthont adó épületegyüttes a rendszerváltás után került vissza a Pogány család örököseihez, most pedig új tulajdonosa hosszú távon kulturális és idegenforgalmi célokra hasznosítaná az erdélyi nemesi múlt egyik jelentős emlékét.
A tervekről Dan Felea üzletember, a Pogány-kastély jelenlegi tulajdonosa az Adevărul hírportálnak elmondta:
amely a további beavatkozások jogi és urbanisztikai feltételeit rögzíti; ezt követően pedig a beruházásnak még át kell haladnia a szükséges engedélyeztetési és adminisztratív eljárásokon.
A nemesi lakhoz egy 17 hektáros dendrológiai park is tartozik
Fotó: Wikipédia
A Pogány-kastélyt 2015-ben árverezték el, azt követően, hogy a második világháború után államosított ingatlant visszaszolgáltatták a Pogány család örököseinek. A család mintegy 17 hektáros területtel együtt kínálta eladásra a birtokot, sajtóinformációk szerint a kastélyból és egy 17 hektáros dendrológiai parkból álló ingatlant az értékbecslésnél alacsonyabb, 500 ezer eurós áron ajánlották fel az államnak. Miután a Kulturális Minisztérium nem élt az elővásárlási jogával, az Artmark műkereskedelmi és aukciósház romániai fiókja magánszemélynek értékesítette az ingatlant.
Bár a minisztérium és Totesd község önkormányzata nem kívánta megvásárolni az ingatlant,
amely ma múzeumként működik, tavaly nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A térségben egyébként további, 19. századi nemesi rezidenciák is találhatók: az őraljaboldogasszonyi Kendeffy-kastély, valamint a hátszegi Naláczy–Fáy-kastély – mindkettő nagyon leromlott állapotban.
A Pogány-kastély napjainkban a még jó állapotban fennmaradt erdélyi neobarokk épületek közé tartozik. A kétszintes, saroktornyos, manzárdtetős kastély egy 18 hektáros park közepén áll, amelyet a 19. század második felében alakítottak ki. A parkot egy patak szeli át, a kastély közelében pedig egy kisebb halastó található. Az épület szabálytalan alaprajza arra utal, hogy több szakaszban épült, valószínűleg egy korábbi, 18. századi részt felhasználva és kibővítve nyerte el mai formáját a 19. század végén.
Az épület a kommunizmus éveiben gyermekszanatóriumként működött
Fotó: Wikipédia
A kastély a Pogány nemesi család birtoka volt. Itt született és nevelkedett Margit Pogány (1879–1964), aki Constantin Brâncuși világhírű román szobrász szerelme és múzsája volt. A kastély egykori tulajdonosa volt többek között Pogány György, Alsó-Fehér vármegye főispánja, ő fogatta el 1847-ben el az Erdélyi-érchegységben szerveződő bányászmozgalom vezetőjét, Varga Katalint.
A 19. század végén a kastélyt fia, Pogány Károly gróf (1844–1925) örökölte, aki a bánsági arisztokrácia egyik kiemelkedő alakja volt. Nagyenyeden született, tanulmányait Budapesten végezte jogászként, majd a bécsi udvari kancellárián dolgozott, 1875–1901 között többször is volt országgyűlési képviselő, Később Ferenc József I. császár Krassó-Szörény vármegye prefektusává nevezte ki.
Károly gróf nagy népszerűségnek örvendett a román lakosság körében is, ugyanis kiválóan beszélt románul.
1896-ban a birtokon vendégül látta Ferenc Ferdinánd főherceg trónörököst, aki zergevadászatra érkezett a Retyezát-hegységbe.
A 20. század elején Lugoson élt, ahol prefektusi tisztsége alatt jelentős fejlesztések valósultak meg: erőmű, színház, templomok és gyárak épültek. Ugyanekkor zajlott a dunai hajózás fejlesztése a Vaskapu-szoros térségében. 1906-ban nyugdíjba vonult, és utolsó éveit Nagyenyeden töltötte, mezőgazdasággal foglalkozott.
A második világháború után a kastélyt államosították, és a Pogány családot elűzték. A kommunizmus ideje alatt az épületet az állam gyermekközpontként hasznosította:
majd a görög polgárháború menekültjeinek és észak-koreai árváknak is otthont adott. Az intézmény Kim Ir Sen kolónia néven vált ismertté. Az 1960-as évektől a kastély gyermek-neuropszichiátriai kórházként működött, több mint 400 fiatal élt nehéz körülmények között, majd a kórház adminisztratív központja lett. A rendszerváltás után a kastélyt a hozzátartozó mintegy 17 hektáros területtel visszakapta a család egyik leszármazottja, Pogány György.
Dél-Erdély magyar múltja az egykor pompázatos kastélyok, templomok és arborétumok maradványaiban mérhető fel. Ebből a mérhetetlen örökségből próbáltunk riportutunkon körbejárni néhányat. Az ott tapasztaltak legtöbb esetben megrázó élményt nyújtottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ingyenes önvédelmi workshopokat szerveznek nők számára március 21-én Kolozsváron a Beard Brothers által indított 14-es Kampány (Campania 14) kezdeményezés keretében.
Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket.
Az anyaországi magyarok tartoznak köszönettel az erdélyi magyaroknak, mert példát mutatnak nekik nemzethűségből és megmaradni akarásból – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Székelyudvarhelyen.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi közíró köteteit ismerheti meg a közönség március 19-én, csütörtökön délután 6 órától a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
Ingadozó hőmérsékletre számíthatunk a következő két hétben, a Bánságban és a Körösök vidékén olykor a 17 Celsius-fokot is elérő maximumokkal; szerdától sokfelé várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Iskolák és helyi sporttevékenységek bevételi forrásává „alakítanának” játékbarlangokat egy erdélyi városban.
Két ember meghalt, miután 100 méteres magasságból lezuhantak motoros siklóernyővel Nagyvárad határában.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!