Felújítás után turisztikai és kulturális célokra hasznosítanák a 18–19. században épült Pogány-kastélyt
Fotó: Wikipédia
Életre kel a Pogány-kastély Poklisán: a magántulajdonban lévő 19. századi nemesi rezidenciát, valamint a hozzá tartozó 17 hektáros dendrológiai parkot felújítják. Az új tulajdonos a kastélyt kulturális és turisztikai célokra kívánja hasznosítani.
2026. február 15., 11:292026. február 15., 11:29
2026. február 15., 11:302026. február 15., 11:30
Életre keltenék a Pogány-kastélyt és a hozzá tartozó egykori nemesi birtokot a Hunyad megyei Poklisa faluban. A közel két évszázados hátszegi nemesi rezidenciát felújítanák, majd bekapcsolnák a turisztikai körforgásba. A kommunizmus idején államosított és különböző egészségügyi intézményeknek otthont adó épületegyüttes a rendszerváltás után került vissza a Pogány család örököseihez, most pedig új tulajdonosa hosszú távon kulturális és idegenforgalmi célokra hasznosítaná az erdélyi nemesi múlt egyik jelentős emlékét.
A tervekről Dan Felea üzletember, a Pogány-kastély jelenlegi tulajdonosa az Adevărul hírportálnak elmondta:
amely a további beavatkozások jogi és urbanisztikai feltételeit rögzíti; ezt követően pedig a beruházásnak még át kell haladnia a szükséges engedélyeztetési és adminisztratív eljárásokon.
A nemesi lakhoz egy 17 hektáros dendrológiai park is tartozik
Fotó: Wikipédia
A Pogány-kastélyt 2015-ben árverezték el, azt követően, hogy a második világháború után államosított ingatlant visszaszolgáltatták a Pogány család örököseinek. A család mintegy 17 hektáros területtel együtt kínálta eladásra a birtokot, sajtóinformációk szerint a kastélyból és egy 17 hektáros dendrológiai parkból álló ingatlant az értékbecslésnél alacsonyabb, 500 ezer eurós áron ajánlották fel az államnak. Miután a Kulturális Minisztérium nem élt az elővásárlási jogával, az Artmark műkereskedelmi és aukciósház romániai fiókja magánszemélynek értékesítette az ingatlant.
Bár a minisztérium és Totesd község önkormányzata nem kívánta megvásárolni az ingatlant,
amely ma múzeumként működik, tavaly nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A térségben egyébként további, 19. századi nemesi rezidenciák is találhatók: az őraljaboldogasszonyi Kendeffy-kastély, valamint a hátszegi Naláczy–Fáy-kastély – mindkettő nagyon leromlott állapotban.
A Pogány-kastély napjainkban a még jó állapotban fennmaradt erdélyi neobarokk épületek közé tartozik. A kétszintes, saroktornyos, manzárdtetős kastély egy 18 hektáros park közepén áll, amelyet a 19. század második felében alakítottak ki. A parkot egy patak szeli át, a kastély közelében pedig egy kisebb halastó található. Az épület szabálytalan alaprajza arra utal, hogy több szakaszban épült, valószínűleg egy korábbi, 18. századi részt felhasználva és kibővítve nyerte el mai formáját a 19. század végén.
Az épület a kommunizmus éveiben gyermekszanatóriumként működött
Fotó: Wikipédia
A kastély a Pogány nemesi család birtoka volt. Itt született és nevelkedett Margit Pogány (1879–1964), aki Constantin Brâncuși világhírű román szobrász szerelme és múzsája volt. A kastély egykori tulajdonosa volt többek között Pogány György, Alsó-Fehér vármegye főispánja, ő fogatta el 1847-ben el az Erdélyi-érchegységben szerveződő bányászmozgalom vezetőjét, Varga Katalint.
A 19. század végén a kastélyt fia, Pogány Károly gróf (1844–1925) örökölte, aki a bánsági arisztokrácia egyik kiemelkedő alakja volt. Nagyenyeden született, tanulmányait Budapesten végezte jogászként, majd a bécsi udvari kancellárián dolgozott, 1875–1901 között többször is volt országgyűlési képviselő, Később Ferenc József I. császár Krassó-Szörény vármegye prefektusává nevezte ki.
Károly gróf nagy népszerűségnek örvendett a román lakosság körében is, ugyanis kiválóan beszélt románul.
1896-ban a birtokon vendégül látta Ferenc Ferdinánd főherceg trónörököst, aki zergevadászatra érkezett a Retyezát-hegységbe.
A 20. század elején Lugoson élt, ahol prefektusi tisztsége alatt jelentős fejlesztések valósultak meg: erőmű, színház, templomok és gyárak épültek. Ugyanekkor zajlott a dunai hajózás fejlesztése a Vaskapu-szoros térségében. 1906-ban nyugdíjba vonult, és utolsó éveit Nagyenyeden töltötte, mezőgazdasággal foglalkozott.
A második világháború után a kastélyt államosították, és a Pogány családot elűzték. A kommunizmus ideje alatt az épületet az állam gyermekközpontként hasznosította:
majd a görög polgárháború menekültjeinek és észak-koreai árváknak is otthont adott. Az intézmény Kim Ir Sen kolónia néven vált ismertté. Az 1960-as évektől a kastély gyermek-neuropszichiátriai kórházként működött, több mint 400 fiatal élt nehéz körülmények között, majd a kórház adminisztratív központja lett. A rendszerváltás után a kastélyt a hozzátartozó mintegy 17 hektáros területtel visszakapta a család egyik leszármazottja, Pogány György.
Dél-Erdély magyar múltja az egykor pompázatos kastélyok, templomok és arborétumok maradványaiban mérhető fel. Ebből a mérhetetlen örökségből próbáltunk riportutunkon körbejárni néhányat. Az ott tapasztaltak legtöbb esetben megrázó élményt nyújtottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!