Felújítás után turisztikai és kulturális célokra hasznosítanák a 18–19. században épült Pogány-kastélyt
Fotó: Wikipédia
Életre kel a Pogány-kastély Poklisán: a magántulajdonban lévő 19. századi nemesi rezidenciát, valamint a hozzá tartozó 17 hektáros dendrológiai parkot felújítják. Az új tulajdonos a kastélyt kulturális és turisztikai célokra kívánja hasznosítani.
2026. február 15., 11:292026. február 15., 11:29
2026. február 15., 11:302026. február 15., 11:30
Életre keltenék a Pogány-kastélyt és a hozzá tartozó egykori nemesi birtokot a Hunyad megyei Poklisa faluban. A közel két évszázados hátszegi nemesi rezidenciát felújítanák, majd bekapcsolnák a turisztikai körforgásba. A kommunizmus idején államosított és különböző egészségügyi intézményeknek otthont adó épületegyüttes a rendszerváltás után került vissza a Pogány család örököseihez, most pedig új tulajdonosa hosszú távon kulturális és idegenforgalmi célokra hasznosítaná az erdélyi nemesi múlt egyik jelentős emlékét.
A tervekről Dan Felea üzletember, a Pogány-kastély jelenlegi tulajdonosa az Adevărul hírportálnak elmondta:
amely a további beavatkozások jogi és urbanisztikai feltételeit rögzíti; ezt követően pedig a beruházásnak még át kell haladnia a szükséges engedélyeztetési és adminisztratív eljárásokon.
A nemesi lakhoz egy 17 hektáros dendrológiai park is tartozik
Fotó: Wikipédia
A Pogány-kastélyt 2015-ben árverezték el, azt követően, hogy a második világháború után államosított ingatlant visszaszolgáltatták a Pogány család örököseinek. A család mintegy 17 hektáros területtel együtt kínálta eladásra a birtokot, sajtóinformációk szerint a kastélyból és egy 17 hektáros dendrológiai parkból álló ingatlant az értékbecslésnél alacsonyabb, 500 ezer eurós áron ajánlották fel az államnak. Miután a Kulturális Minisztérium nem élt az elővásárlási jogával, az Artmark műkereskedelmi és aukciósház romániai fiókja magánszemélynek értékesítette az ingatlant.
Bár a minisztérium és Totesd község önkormányzata nem kívánta megvásárolni az ingatlant,
amely ma múzeumként működik, tavaly nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A térségben egyébként további, 19. századi nemesi rezidenciák is találhatók: az őraljaboldogasszonyi Kendeffy-kastély, valamint a hátszegi Naláczy–Fáy-kastély – mindkettő nagyon leromlott állapotban.
A Pogány-kastély napjainkban a még jó állapotban fennmaradt erdélyi neobarokk épületek közé tartozik. A kétszintes, saroktornyos, manzárdtetős kastély egy 18 hektáros park közepén áll, amelyet a 19. század második felében alakítottak ki. A parkot egy patak szeli át, a kastély közelében pedig egy kisebb halastó található. Az épület szabálytalan alaprajza arra utal, hogy több szakaszban épült, valószínűleg egy korábbi, 18. századi részt felhasználva és kibővítve nyerte el mai formáját a 19. század végén.
Az épület a kommunizmus éveiben gyermekszanatóriumként működött
Fotó: Wikipédia
A kastély a Pogány nemesi család birtoka volt. Itt született és nevelkedett Margit Pogány (1879–1964), aki Constantin Brâncuși világhírű román szobrász szerelme és múzsája volt. A kastély egykori tulajdonosa volt többek között Pogány György, Alsó-Fehér vármegye főispánja, ő fogatta el 1847-ben el az Erdélyi-érchegységben szerveződő bányászmozgalom vezetőjét, Varga Katalint.
A 19. század végén a kastélyt fia, Pogány Károly gróf (1844–1925) örökölte, aki a bánsági arisztokrácia egyik kiemelkedő alakja volt. Nagyenyeden született, tanulmányait Budapesten végezte jogászként, majd a bécsi udvari kancellárián dolgozott, 1875–1901 között többször is volt országgyűlési képviselő, Később Ferenc József I. császár Krassó-Szörény vármegye prefektusává nevezte ki.
Károly gróf nagy népszerűségnek örvendett a román lakosság körében is, ugyanis kiválóan beszélt románul.
1896-ban a birtokon vendégül látta Ferenc Ferdinánd főherceg trónörököst, aki zergevadászatra érkezett a Retyezát-hegységbe.
A 20. század elején Lugoson élt, ahol prefektusi tisztsége alatt jelentős fejlesztések valósultak meg: erőmű, színház, templomok és gyárak épültek. Ugyanekkor zajlott a dunai hajózás fejlesztése a Vaskapu-szoros térségében. 1906-ban nyugdíjba vonult, és utolsó éveit Nagyenyeden töltötte, mezőgazdasággal foglalkozott.
A második világháború után a kastélyt államosították, és a Pogány családot elűzték. A kommunizmus ideje alatt az épületet az állam gyermekközpontként hasznosította:
majd a görög polgárháború menekültjeinek és észak-koreai árváknak is otthont adott. Az intézmény Kim Ir Sen kolónia néven vált ismertté. Az 1960-as évektől a kastély gyermek-neuropszichiátriai kórházként működött, több mint 400 fiatal élt nehéz körülmények között, majd a kórház adminisztratív központja lett. A rendszerváltás után a kastélyt a hozzátartozó mintegy 17 hektáros területtel visszakapta a család egyik leszármazottja, Pogány György.
Dél-Erdély magyar múltja az egykor pompázatos kastélyok, templomok és arborétumok maradványaiban mérhető fel. Ebből a mérhetetlen örökségből próbáltunk riportutunkon körbejárni néhányat. Az ott tapasztaltak legtöbb esetben megrázó élményt nyújtottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!