Metrótologatás. Marcel Ciolacu szerint Emil Bocék az állam vállára helyezték a felelősséget
Fotó: Pixabay.com
A kolozsvári metrótervnek „erőszakkal akasztottak horogra” csupán 300 millió eurót az országos helyreállítási alapból (PNRR), hogy ezáltal a bukaresti kormány vállára kerüljön a felelősség – nyilatkozta Marcel Ciolacu. A miniszterelnök a metró mellett a többi kincses városi megaberuházásról is szót ejtett Sabin Sărmaș függetlenné vált parlamenti képviselő podcastjában. Amelyben azt megelőzően Kelemen Hunor is véleményt mondott minderről.
2024. szeptember 30., 17:182024. szeptember 30., 17:18
2024. szeptember 30., 17:222024. szeptember 30., 17:22
A liberális színekben bukaresti mandátumhoz jutott, ám a PNL-ből idén kizárt Sărmaș – aki függetlenként elindult az idei kolozsvári polgármester-választáson, és csaknem 30 százalékkal másodikként zárt az újrázó Emil Boc mögött – az államfőjelöltekkel készülő beszélgetéssorozata második adásában kérte ki Ciolacu véleményét többek között a metróügyről.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a Sărmaș Facebook-oldalán több rövid videóban közölt beszélgetés során megerősítette: a kolozsvári polgármesteri hivatal elvesztette az európai uniós finanszírozású PNRR-ben a földalatti-építésre elnyert 300 millió eurót. Kiemelte: az elejétől fogva tudni lehetett, hogy ez az összeg a teljes, több mint 2 milliárd eurós tervezett megvalósítási büdzsé csupán kis hányada.
Marcel Ciolacu úgy véli, eleve jóval nagyobb összeget kellett volna kicsikarni (a korábbi jobboldali kormány idején), hiszen a projekt a „zöld közlekedés” kategóriában szerepel.
– jelentette ki a kormányfő, arra a 225 millió euróra utalva, amelyet már továbbított a közlekedési minisztérium a polgármesteri hivatalnak és a kivitelezőnek.
Csakhogy – mint ismeretes – az Európai Bizottság eljárási hibát talált a licitfolyamat során, így a 300 millió euró „elment”. Ciolacu szerint ugyanakkor nincs arra idő, hogy „ezen veszekedjünk”, neki az a feladata, hogy megoldást találjon. Azt viszont felrótta, hogy egyszerre ennyi, egyaránt bukaresti-központi pénzeket igénylő megaprojektet akarnak megvalósítani Kolozsváron.
Ezzel azt sugallta, hogy Kolozsvárnak választania kellene a metró és a körgyűrű terve között, miközben arra is emlékeztetett, közben helyiérdekű vasutat is akarnak a felszínen. „Gyere, határozzuk el magunkat. Nem azt mondom, hogy ezek nem szükségesek, viszont kell legyenek bizonyos prioritások” – emelte ki a PSD államfőjelöltje.
Felidézte: jogszabályokat módosítottak, hogy a metrótervet az úgynevezett zöldbizonylatokból is finanszírozni lehessen.
A zöldbizonylatok rendszere egyébként úgy működik, hogy a megújuló energiát előállító társaságok minden egyes megtermelt megawattóra után meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthetnek, amelyeket az áramszolgáltatók kötelesek megvásárolni. Ezek ára megjelenik a villanyszámlákon, azaz a végső fogyasztók fizetnek érte.
Múlt héten Emil Boc polgármester is bejelentette: a Sorin Grindeanu közlekedési miniszter késjegyével is ellátott szerződés értelmében kiegészítették a metró finanszírozási szerződését, így a PNRR keretében biztosított összegek mellett a metró megépítését úgynevezett zöldbizonylatokból is finanszírozzák.
A PNRR-t fenntartjuk. Benne van a szerződésben. Létezik. Ezen kívül van finanszírozásunk a folyó, azaz a 2026. december 29-ig szóló szerződésre” – jelezte Boc, aki továbbra is állítja: a helyreállítási alapból származó összeg nem veszett el végleg.
Egyébként az idei parlamenti választásokon független képviselőjelöltként versenybe szálló Sabin Sărmaș államfőjelöltes podcastja ezt megelőző, első részében Kelemen Hunorral beszélgetett. Arra kérdésre, melyiket választaná a kolozsvári metró és HÉV közül, az RMDSZ elnöke utóbbi mellett foglalt állást.
„Kolozsvárnak nem lesz pénze, állandóan kérnie kell a metróra még sok éven keresztül Bukarestből és Brüsszelből. Persze nem elvetendő projekt, főleg mert már egy csomó pénzt költöttek rá, de a helyiérdekű vasutat, amely minden irányban segíthet valamelyest, könnyebb megvalósítani és hasznosabb is” – vélekedett Kelemen Hunor.
A kolozsvári metró új finanszírozást kapott, miután elveszíthetett 300 millió eurót az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében biztosított forrásokból – számolt be kedden Emil Boc, a kincses város polgármestere.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!