Metrótologatás. Marcel Ciolacu szerint Emil Bocék az állam vállára helyezték a felelősséget
Fotó: Pixabay.com
A kolozsvári metrótervnek „erőszakkal akasztottak horogra” csupán 300 millió eurót az országos helyreállítási alapból (PNRR), hogy ezáltal a bukaresti kormány vállára kerüljön a felelősség – nyilatkozta Marcel Ciolacu. A miniszterelnök a metró mellett a többi kincses városi megaberuházásról is szót ejtett Sabin Sărmaș függetlenné vált parlamenti képviselő podcastjában. Amelyben azt megelőzően Kelemen Hunor is véleményt mondott minderről.
2024. szeptember 30., 17:182024. szeptember 30., 17:18
2024. szeptember 30., 17:222024. szeptember 30., 17:22
A liberális színekben bukaresti mandátumhoz jutott, ám a PNL-ből idén kizárt Sărmaș – aki függetlenként elindult az idei kolozsvári polgármester-választáson, és csaknem 30 százalékkal másodikként zárt az újrázó Emil Boc mögött – az államfőjelöltekkel készülő beszélgetéssorozata második adásában kérte ki Ciolacu véleményét többek között a metróügyről.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a Sărmaș Facebook-oldalán több rövid videóban közölt beszélgetés során megerősítette: a kolozsvári polgármesteri hivatal elvesztette az európai uniós finanszírozású PNRR-ben a földalatti-építésre elnyert 300 millió eurót. Kiemelte: az elejétől fogva tudni lehetett, hogy ez az összeg a teljes, több mint 2 milliárd eurós tervezett megvalósítási büdzsé csupán kis hányada.
Marcel Ciolacu úgy véli, eleve jóval nagyobb összeget kellett volna kicsikarni (a korábbi jobboldali kormány idején), hiszen a projekt a „zöld közlekedés” kategóriában szerepel.
– jelentette ki a kormányfő, arra a 225 millió euróra utalva, amelyet már továbbított a közlekedési minisztérium a polgármesteri hivatalnak és a kivitelezőnek.
Csakhogy – mint ismeretes – az Európai Bizottság eljárási hibát talált a licitfolyamat során, így a 300 millió euró „elment”. Ciolacu szerint ugyanakkor nincs arra idő, hogy „ezen veszekedjünk”, neki az a feladata, hogy megoldást találjon. Azt viszont felrótta, hogy egyszerre ennyi, egyaránt bukaresti-központi pénzeket igénylő megaprojektet akarnak megvalósítani Kolozsváron.
Ezzel azt sugallta, hogy Kolozsvárnak választania kellene a metró és a körgyűrű terve között, miközben arra is emlékeztetett, közben helyiérdekű vasutat is akarnak a felszínen. „Gyere, határozzuk el magunkat. Nem azt mondom, hogy ezek nem szükségesek, viszont kell legyenek bizonyos prioritások” – emelte ki a PSD államfőjelöltje.
Felidézte: jogszabályokat módosítottak, hogy a metrótervet az úgynevezett zöldbizonylatokból is finanszírozni lehessen.
A zöldbizonylatok rendszere egyébként úgy működik, hogy a megújuló energiát előállító társaságok minden egyes megtermelt megawattóra után meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthetnek, amelyeket az áramszolgáltatók kötelesek megvásárolni. Ezek ára megjelenik a villanyszámlákon, azaz a végső fogyasztók fizetnek érte.
Múlt héten Emil Boc polgármester is bejelentette: a Sorin Grindeanu közlekedési miniszter késjegyével is ellátott szerződés értelmében kiegészítették a metró finanszírozási szerződését, így a PNRR keretében biztosított összegek mellett a metró megépítését úgynevezett zöldbizonylatokból is finanszírozzák.
A PNRR-t fenntartjuk. Benne van a szerződésben. Létezik. Ezen kívül van finanszírozásunk a folyó, azaz a 2026. december 29-ig szóló szerződésre” – jelezte Boc, aki továbbra is állítja: a helyreállítási alapból származó összeg nem veszett el végleg.
Egyébként az idei parlamenti választásokon független képviselőjelöltként versenybe szálló Sabin Sărmaș államfőjelöltes podcastja ezt megelőző, első részében Kelemen Hunorral beszélgetett. Arra kérdésre, melyiket választaná a kolozsvári metró és HÉV közül, az RMDSZ elnöke utóbbi mellett foglalt állást.
„Kolozsvárnak nem lesz pénze, állandóan kérnie kell a metróra még sok éven keresztül Bukarestből és Brüsszelből. Persze nem elvetendő projekt, főleg mert már egy csomó pénzt költöttek rá, de a helyiérdekű vasutat, amely minden irányban segíthet valamelyest, könnyebb megvalósítani és hasznosabb is” – vélekedett Kelemen Hunor.
A kolozsvári metró új finanszírozást kapott, miután elveszíthetett 300 millió eurót az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében biztosított forrásokból – számolt be kedden Emil Boc, a kincses város polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem a burger, nem a pizza, és még csak nem is a shaorma vezeti a kiszállítási toplistákat Romániában. 2025-ben egy klasszikus hódított: a miccs.
Az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthonban talált 74 idős személy közül tizenegyet rühösséggel ápolnak a temesvári Victor Babeș járványkórházban és a városi kórház bőrgyógyászati osztályán.
A mesterséges intelligencia és a robotika már nem a jövő ígérete, hanem a jelen része. Erdély nagyvárosaiban is egyre több helyszínen jelennek meg, ahol az automatizált megoldások láthatatlanul, mégis meghatározó módon formálják a mindennapi működést.
Letette csütörtökön a hűségesküt és román állampolgár lett Dominic Fritz temesvári polgármester, a kormányzó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei és a pedagógusok Nemes Ildikó aligazgatónő elbocsátása miatt.
Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Nagyborosnyó címere – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet „Márton Áron püspök évévé” nyilvánítaná – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Több mint egy év eltelt azóta, hogy a szenátus megszavazta azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a történelmi személyiségek síremlékei jogállását szabályozná, és védett státust biztosítana számukra anélkül, hogy műemlékké nyilvánítanák azokat.
A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományokból és gyűjtésből álló Hagyományok Háza-könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.
Természeti károkra hivatkozva törvénytelenül igényelt kártérítések miatt nyomoz a rendőrség Bihar megyében; egy önkormányzat két vezető beosztású alkalmazottja mintegy 1,3 millió lejes kárt okozott az államkasszának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!