Kalmár Ferenc az elmúlt tíz évben visszatérő vendége volt a tusványosi diáktábornak
Fotó: Tuchiluș Alex
Brassói szórványból indult, román iskolában tanult, fizikusként végzett Bukarestben, majd a nyolcvanas évek közepén hivatalosan áttelepült Magyarországra. Kalmár Ferenc később húsz éven át volt szegedi önkormányzati képviselő, országgyűlési képviselőként pedig az Európa Tanácsban készítette el a nemzeti kisebbségek jogairól szóló, máig hivatkozási alapnak számító Kalmár-jelentést. Kalmár Ferenccel erdélyi gyökereiről, pályakezdéséről és közéleti munkásságáról beszélgettünk.
2026. augusztus 10., 19:112026. augusztus 10., 19:11
2026. augusztus 10., 19:112026. augusztus 10., 19:11
– Kalmár Ferenc Brassóban született, de a családja nem brassói gyökerű. Honnan indult a történet?
– A családunk gyökerei Nagyváradra vezetnek vissza. Édesapám ugyan Békéscsabán született, de ez csak azért történt így, mert a nagyapám az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének 101-es ezredében szolgált, amelynek ott volt az állomáshelye. Az első világháborúban, a szerb fronton elesett, a nagymamám pedig két gyermekkel tért vissza Nagyváradra. Édesapám ott nőtt fel, később Kolozsváron végezte el a jogot, a háború után pedig ügyvédként dolgozott.
Politikai nézetei miatt kizárták az ügyvédi kamarából, és választás elé állították: vagy elhagyja Nagyváradot, vagy a Duna–Fekete-tenger-csatorna építésére deportálják. Így került Brassóba, ahol én már megszülettem. Édesanyám Élesdről származott, de Nagyváradon élt a családja. A Bolyai Tudományegyetemen tanult Kolozsváron. A szüleim mindketten magyar egyetemet végeztek, mégis egy román többségű városban kellett új életet kezdeniük.
– Édesapja már nem dolgozhatott ügyvédként Brassóban?
– Nem, végül a vasútnál kapott állást. A jogi végzettségét előbb közgazdászként, később jogászként hasznosította a vasúti igazgatóságnál. Nem azt az életet élte, amelyre készült, de becsülettel helytállt.
– Ön román iskolába járt. Tudatos döntés volt?
– Igen, de nem az enyém, hanem édesapámé.
A családban magyarul beszéltünk, magyar kultúrában nőttem fel. A Șaguna Gimnáziumban érettségiztem, majd Bukarestben fizikát tanultam. A román nyelv természetesen anyanyelvi szinten ment, de ettől még soha nem éreztem úgy, hogy fel kellene adnom az identitásomat.
– Fizikusként kezdte a pályáját. Hogyan alakultak az első munkaévek?
– 1980-ban végeztem, és a kötelező kihelyezés miatt Kalánbányára kerültem. Egy hónap után sikerült visszakerülnöm Brassóba, ahol a szilikátiparban dolgoztam főmetrológusként. Közben rájöttem, hogy fizikusként az iparban korlátozottak a lehetőségeim, ezért beiratkoztam a villamosmérnöki karra is. Ez később nagyon fontos döntésnek bizonyult, mert Magyarországon már mérnökként tudtam tovább dolgozni.
– A felesége révén került Magyarországra?
– Igen, a feleségem szegedi orvos volt, 1984-ben házasodtunk össze Brassóban. Hivatalosan települtem át Magyarországra, ami akkoriban ritkaságnak számított. A Műszaki Egyetemen lezártam a romániai tanulmányaimat, majd Budapesten folytattam a villamosmérnöki képzést. Sokan azt gondolják, hogy aki áttelepült, az többé nem térhetett haza. Ez nem így volt:
akkoriban Nicolae Ceaușescu egyre élesebben támadta Magyarországot, és felmerült a budapesti román nagykövetség bezárásának lehetősége is. Volt néhány hónap, amikor hontalan voltam, és csak ezt követően kaptam meg a magyar állampolgárságot.
– Az áttelepülés után milyen pályát futott be?
– Először a környezetvédelmi felügyelőségen dolgoztam fizikusként, majd a rendszerváltás körüli gazdasági átalakulás során több informatikai cégnél is megfordultam. Ezek közül több rövid idő alatt megszűnt, végül a szegedi kábelgyárban helyezkedtem el villamosmérnökként. Ekkorra már kialakult a családi egzisztenciánk, két gyermekünk született, és úgy éreztem, hogy ideje bekapcsolódni a közéletbe is.
– Miért tartotta fontosnak a politizálást?
– Mert mindig úgy gondoltam, hogy az értelmiséginek felelőssége van a közössége iránt.
Nem tudtam elfogadni azt a hozzáállást, hogy valaki két diplomával, több idegen nyelv ismeretében csak a sarokból bírálja a világot. Ha valami nem tetszik, oda kell menni, és meg kell próbálni változtatni rajta. Ezért léptem be 1991-ben a Kereszténydemokrata Néppártba.
– Miért éppen a KDNP-t választotta?
– Egyértelmű volt számomra, hogy nem baloldali politikában gondolkodom. Többen hívtak az MDF-be is, de én úgy éreztem, hogy a kereszténydemokrácia képviseli leginkább azt az értékrendet, amelyet otthonról hoztam.
A politikát sokan mocsárnak nevezik, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy veszélyes terep.
Ha az embernek nincs szilárd erkölcsi alapja, nagyon könnyen elveszítheti az irányt.
Nekem ezt a kapaszkodót a keresztény értékrend jelentette.
Ferenc Pápa mondta, hogy a politika a szeretet egyik legmagasabb formája. A politikus tetteit a közösség iránti szeretet kell motiválja.
Az Európa Tanács plénuma Strasbourgban, ahol kemény viták folytak a nemzeti kisebbségek jogairól
Fotó: Wikipédia
– Az első választási sikere sem váratott sokáig magára...
– 1994-ben indultam először önkormányzati képviselőként Szeged Rókus városrészében, és megnyertem a választást. Akkor még senki sem gondolta, hogy ebből húszéves önkormányzati munka lesz. Pedig végül minden ciklusban ugyanabban a körzetben választottak újra. Ez volt az a közeg, ahol megtanultam, hogy a politika elsősorban nem beszéd, hanem szolgálat.
– A szegedi önkormányzatban húsz évet töltött. Hogyan került innen az országos politikába?
– A két pálya egy ideig párhuzamosan futott. A KDNP-ben már a kilencvenes évek elejétől aktív voltam, később a szegedi szervezetet vezettem. Amikor a párt belső válságon ment keresztül, majd 2003-ban Semjén Zsolt vezetésével újjászerveztük a KDNP-t, a Dél-Alföld képviseletében országos alelnökké választottak.
Közben Orbán Viktor 2002 után létrehozta a választókerületi elnöki rendszert. Mivel Csongrád megyében a jobboldal kevés sikerének egyikét én értem el, engem nevezett ki az egyik szegedi választókerület élére. Ez rengeteg szervezőmunkával járt, de sok tapasztalatot is adott.
– Közben még mindig mérnökként dolgozott?
– Igen. Soha nem voltam hivatásos politikus abban az értelemben, hogy kizárólag ebből éltem volna. Dolgoztam a kábelgyárban, később az áramszolgáltatónál, mellette végeztem a politikai munkát. A választókerületet saját autóval jártam, saját költségen.
– 2006-ban az országszerte ismert szocialista politikus, Botka László ellen indult országgyűlési képviselőjelöltként.
– Igen. Tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz nyerni, hiszen Szeged baloldali város volt. Végül nem sikerült egyéni mandátumot szereznem, de Orbán Viktor később azt mondta: azért maradok választókerületi elnök, mert több szavazatot kaptam személy szerint, mint maga a pártlista. Ez azt jelentette számára, hogy a választók bíznak bennem.
– Négy évvel később viszont már országgyűlési képviselő lett.
– 2010-ben megyei listáról kerültem be a parlamentbe. Úgy éreztem, hogy most egy teljesen új feladat következik. Amikor megkérdezték, milyen területtel szeretnék foglalkozni, azt mondtam: az energetika közel áll hozzám, de a nemzetpolitikai kérdések még közelebb. Valószínűleg
– Melyek voltak az első benyomásai a kisebbségi kérdések európai dimenziójáról az Európa Tanácsban?
– Már az első ülésen világossá vált számomra, hogy milyen nehéz terepre érkeztem. Az első felszólaló, akit hallottam, Titus Corlățean román politikus volt, aki arról beszélt, hogy Magyarországon a szélsőjobb előretörése veszélyezteti a demokráciát. Mivel jól beszélek románul, odamentem hozzá az ülés után, bemutatkoztam, és elmondtam neki, hogy amit állított, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Nem volt ellenséges beszélgetés, de már akkor láttam, hogy a magyar ügyeket sokan előítéletekkel kezelik.
(Befejező része következik)
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!