
Kalmár Ferenc az elmúlt tíz évben visszatérő vendége volt a tusványosi diáktábornak
Fotó: Tuchiluș Alex
Brassói szórványból indult, román iskolában tanult, fizikusként végzett Bukarestben, majd a nyolcvanas évek közepén hivatalosan áttelepült Magyarországra. Kalmár Ferenc később húsz éven át volt szegedi önkormányzati képviselő, országgyűlési képviselőként pedig az Európa Tanácsban készítette el a nemzeti kisebbségek jogairól szóló, máig hivatkozási alapnak számító Kalmár-jelentést. Kalmár Ferenccel erdélyi gyökereiről, pályakezdéséről és közéleti munkásságáról beszélgettünk.
2026. augusztus 10., 19:112026. augusztus 10., 19:11
2026. augusztus 10., 21:442026. augusztus 10., 21:44
– Kalmár Ferenc Brassóban született, de a családja nem brassói gyökerű. Honnan indult a történet?
– A családunk gyökerei Nagyváradra vezetnek vissza. Édesapám ugyan Békéscsabán született, de ez csak azért történt így, mert a nagyapám az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének 101-es ezredében szolgált, amelynek ott volt az állomáshelye. Az első világháborúban, a szerb fronton elesett, a nagymamám pedig két gyermekkel tért vissza Nagyváradra. Édesapám ott nőtt fel, később Kolozsváron végezte el a jogot, a háború után pedig ügyvédként dolgozott.
Politikai nézetei miatt kizárták az ügyvédi kamarából, és választás elé állították: vagy elhagyja Nagyváradot, vagy a Duna–Fekete-tenger-csatorna építésére deportálják. Így került Brassóba, ahol én már megszülettem. Édesanyám Élesdről származott, de Nagyváradon élt a családja. A Bolyai Tudományegyetemen tanult Kolozsváron. A szüleim mindketten magyar egyetemet végeztek, mégis egy román többségű városban kellett új életet kezdeniük.
– Édesapja már nem dolgozhatott ügyvédként Brassóban?
– Nem, végül a vasútnál kapott állást. A jogi végzettségét előbb közgazdászként, később jogászként hasznosította a vasúti igazgatóságnál. Nem azt az életet élte, amelyre készült, de becsülettel helytállt.
– Ön román iskolába járt. Tudatos döntés volt?
– Igen, de nem az enyém, hanem édesapámé.
A családban magyarul beszéltünk, magyar kultúrában nőttem fel. A Șaguna Gimnáziumban érettségiztem, majd Bukarestben fizikát tanultam. A román nyelv természetesen anyanyelvi szinten ment, de ettől még soha nem éreztem úgy, hogy fel kellene adnom az identitásomat.
– Fizikusként kezdte a pályáját. Hogyan alakultak az első munkaévek?
– 1980-ban végeztem, és a kötelező kihelyezés miatt Kalánbányára kerültem. Egy hónap után sikerült visszakerülnöm Brassóba, ahol a szilikátiparban dolgoztam főmetrológusként. Közben rájöttem, hogy fizikusként az iparban korlátozottak a lehetőségeim, ezért beiratkoztam a villamosmérnöki karra is. Ez később nagyon fontos döntésnek bizonyult, mert Magyarországon már mérnökként tudtam tovább dolgozni.
– A felesége révén került Magyarországra?
– Igen, a feleségem szegedi orvos volt, 1984-ben házasodtunk össze Brassóban. Hivatalosan települtem át Magyarországra, ami akkoriban ritkaságnak számított. A Műszaki Egyetemen lezártam a romániai tanulmányaimat, majd Budapesten folytattam a villamosmérnöki képzést. Sokan azt gondolják, hogy aki áttelepült, az többé nem térhetett haza. Ez nem így volt:
akkoriban Nicolae Ceaușescu egyre élesebben támadta Magyarországot, és felmerült a budapesti román nagykövetség bezárásának lehetősége is. Volt néhány hónap, amikor hontalan voltam, és csak ezt követően kaptam meg a magyar állampolgárságot.
– Az áttelepülés után milyen pályát futott be?
– Először a környezetvédelmi felügyelőségen dolgoztam fizikusként, majd a rendszerváltás körüli gazdasági átalakulás során több informatikai cégnél is megfordultam. Ezek közül több rövid idő alatt megszűnt, végül a szegedi kábelgyárban helyezkedtem el villamosmérnökként. Ekkorra már kialakult a családi egzisztenciánk, két gyermekünk született, és úgy éreztem, hogy ideje bekapcsolódni a közéletbe is.
Az Európa Tanács plénuma Strasbourgban, ahol kemény viták folytak a nemzeti kisebbségek jogairól
Fotó: Wikipédia
– Miért tartotta fontosnak a politizálást?
– Mert mindig úgy gondoltam, hogy az értelmiséginek felelőssége van a közössége iránt.
Nem tudtam elfogadni azt a hozzáállást, hogy valaki két diplomával, több idegen nyelv ismeretében csak a sarokból bírálja a világot. Ha valami nem tetszik, oda kell menni, és meg kell próbálni változtatni rajta. Ezért léptem be 1991-ben a Kereszténydemokrata Néppártba.
– Miért éppen a KDNP-t választotta?
– Egyértelmű volt számomra, hogy nem baloldali politikában gondolkodom. Többen hívtak az MDF-be is, de én úgy éreztem, hogy a kereszténydemokrácia képviseli leginkább azt az értékrendet, amelyet otthonról hoztam.
A politikát sokan mocsárnak nevezik, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy veszélyes terep.
Ha az embernek nincs szilárd erkölcsi alapja, nagyon könnyen elveszítheti az irányt.
Nekem ezt a kapaszkodót a keresztény értékrend jelentette.
Ferenc Pápa mondta, hogy a politika a szeretet egyik legmagasabb formája. A politikus tetteit a közösség iránti szeretet kell motiválja.
Fotó: Kalmár Ferenc személyes archívuma
– Az első választási sikere sem váratott sokáig magára...
– 1994-ben indultam először önkormányzati képviselőként Szeged Rókus városrészében, és megnyertem a választást. Akkor még senki sem gondolta, hogy ebből húszéves önkormányzati munka lesz. Pedig végül minden ciklusban ugyanabban a körzetben választottak újra. Ez volt az a közeg, ahol megtanultam, hogy a politika elsősorban nem beszéd, hanem szolgálat.
– A szegedi önkormányzatban húsz évet töltött. Hogyan került innen az országos politikába?
– A két pálya egy ideig párhuzamosan futott. A KDNP-ben már a kilencvenes évek elejétől aktív voltam, később a szegedi szervezetet vezettem. Amikor a párt belső válságon ment keresztül, majd 2003-ban Semjén Zsolt vezetésével újjászerveztük a KDNP-t, a Dél-Alföld képviseletében országos alelnökké választottak.
Közben Orbán Viktor 2002 után létrehozta a választókerületi elnöki rendszert. Mivel Csongrád megyében a jobboldal kevés sikerének egyikét én értem el, engem nevezett ki az egyik szegedi választókerület élére. Ez rengeteg szervezőmunkával járt, de sok tapasztalatot is adott.
– Közben még mindig mérnökként dolgozott?
– Igen. Soha nem voltam hivatásos politikus abban az értelemben, hogy kizárólag ebből éltem volna. Dolgoztam a kábelgyárban, később az áramszolgáltatónál, mellette végeztem a politikai munkát. A választókerületet saját autóval jártam, saját költségen.
– 2006-ban az országszerte ismert szocialista politikus, Botka László ellen indult országgyűlési képviselőjelöltként.
– Igen. Tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz nyerni, hiszen Szeged baloldali város volt. Végül nem sikerült egyéni mandátumot szereznem, de Orbán Viktor később azt mondta: azért maradok választókerületi elnök, mert több szavazatot kaptam személy szerint, mint maga a pártlista. Ez azt jelentette számára, hogy a választók bíznak bennem.
Fotó: Kalmár Ferenc személyes archívuma
– Négy évvel később viszont már országgyűlési képviselő lett.
– 2010-ben megyei listáról kerültem be a parlamentbe. Úgy éreztem, hogy most egy teljesen új feladat következik. Amikor megkérdezték, milyen területtel szeretnék foglalkozni, azt mondtam: az energetika közel áll hozzám, de a nemzetpolitikai kérdések még közelebb. Valószínűleg
– Melyek voltak az első benyomásai a kisebbségi kérdések európai dimenziójáról az Európa Tanácsban?
– Már az első ülésen világossá vált számomra, hogy milyen nehéz terepre érkeztem. Az első felszólaló, akit hallottam, Titus Corlățean román politikus volt, aki arról beszélt, hogy Magyarországon a szélsőjobb előretörése veszélyezteti a demokráciát. Mivel jól beszélek románul, odamentem hozzá az ülés után, bemutatkoztam, és elmondtam neki, hogy amit állított, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Nem volt ellenséges beszélgetés, de már akkor láttam, hogy a magyar ügyeket sokan előítéletekkel kezelik.
(Befejező része következik)

Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
szóljon hozzá!