Andrássy György egyetemi tanár, Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója és Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a kötet szerzői, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója
Fotó: MTI/Soós Lajos
A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.
2025. május 13., 10:592025. május 13., 10:59
A Miért nem „kisebbségbarát” az Európai Unió? címmel tartott rendezvényen Kalmár Ferenc, aki a kötet egyik szerzője, a kiadványban rögzített, a nemzeti kisebbségek uniós védelmének öt alapelvéről szólva azt mondta: azoknak kellene alapot adnia az Európai Uniónak ahhoz, hogy kötelező érvényű kisebbségvédelmi keretet képezzen. Egy elvet, keretet szerettek volna megadni – tette hozzá.
– mondta Kalmár Ferenc: rámutatva, az EU „érdekes intézmény” olyan szempontból, hogy a kisebbségi kérdéseket tagállami szintre delegálja, tehát a tagállamok feladata intézni a kérdést.
A második alapelv az, hogy „amikor kisebbségvédelemről beszélünk, akkor az identitásnak a védelméről beszélünk”, a harmadik pedig az: legyenek egyéni és kollektív jogok is. A negyedik elvként azt jelölték meg szerzőtársaival a kötetben, hogy a nemzeti identitásnak nem felétlenül kellene követnie az állampolgárságot – sorolta a Kalmár Ferenc, aki ez utóbbira példaként hozta fel Kárpátalját, ahol adott esetben valaki az élete során akár hétszer is állampolgárságot válthatott.
Egész Európa tele van nemzeti kisebbségekkel – mutatott rá.
Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Koltón.
Kiemelte: a nemzeti kisebbségvédelmet kellene erősíteni, és amikor erről beszélnek, akkor valójában a nemzeti identitást védik, amely alá tartozik a kultúra, a nyelv védelme, valamint az oktatási kérdések.
Kalmár Ferenc szólt arról is, hogy az európai kisebbségvédelemmel foglalkozó két dokumentum kötelező érvényű, de nem kikényszeríthető. Ezek a dokumentumok az 1990-es években születtek, akkor jöttek rá Európában, hogy a kisebbségi kérdéssel valamit kezdeni kellene, de most azt látni, hogy szétszedik ezt a rendszert.
– mondta. Kalmár Ferenc közölte: nagyon jó volna, ha az általuk összeállított anyagot elfogadnák az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki szintén a kötet szerzője, elmondta: a kötetben rögzített ötödik alapelv az, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.
Kiemelte: a kisebbségvédelmi kérdés Európában 50 millió embert érint.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Szili Katalin szólt arról is, hogy az európai politikusokban „még az a belátás sincs meg”, hogy „egyébként gyakorlatilag etnikai problémák okozzák ezt az egész ukrán–orosz konfliktust. Tehát az alapvető kiindulópontja valahol a gyökereiben ott van”.
A kötet harmadik szerzője, Andrássy György egyetemi tanár arra mutatott rá, hogy az egész nemzetközi jogra vonatkozik az, hogy nem kikényszeríthető, hiszen nincs felette egy nemzetközi erő.
Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója elmondta: a négynyelvű kiadvány 2024-ben jelent meg, és azt célozta meg, hogy a kérdésben elmozduljanak a holtpontról.
A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kiadványt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. adta ki Kövér László házelnök előszavával. A pódiumbeszélgetést a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Összetartozás Intézete szervezte.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!