Assisi Szent Ferenc tranzitusáról emlékeztek meg halálának 800. évfordulóján

A szertartást követte az ünnepi szentmise, amelynek elején Artur Prenkiewicz plébános köszöntötte a liturgia főcelebránsát, Liszkai Tamás szarvasi plébánost, a Gál Ferenc Egyetem docensét. „Pax et bonum” – üdvözölte a híveket Assisi Szent Ferenc köszöntésével, melyről kifejtette, hogy benne van Szent Ferenc teljes lelkisége: béke és jóság, áldás mindenkinek. Az üdvözlési forma még a protestáns egyházakban is tovább él az „Áldás, békesség!” formában – tette hozzá.

Liszkai Tamás – aki amellett, hogy felszentelt pap, performer, tréner, rendező, színészpedagógiai tréningeket szervezője, alapítója a Parastudio – Paraliturgikus és Rituálpedagógiai Egyesületnek – megtiszteltetésnek nevezte, hogy világi papként felkérték a rend alapítója ünnepén tartott szentmise bemutatására, de elmondása szerint, Szent Ferenc szellemisége végig kísérte hivatását.

Az aradi ünnepi szentmise végén a minorita testvérek szeretetvendégségre várták a híveket.

Assisi Szent Ferenc, a Naphimnusz szerzője

Assisi Szent Ferenc olasz katolikus szerzetes, költő, születéskori neve: Giovanni Bernadore. 1182-ben született, édesapja dúsgazdag posztókereskedő volt, aki fia ifjúkori léhaságait szó nélkül finanszírozta. A férfivá serdült Giovanni katona lett, részt vett több háborúban, többször meg is sebesült. Spoletói lábadozásai idején egy látomásban megjelent előtte Jézus Krisztus, aki felszólította, hogy forduljon vissza.

Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozatta a Monte Subincó-i bencés szerzetesek Assisi közelében lévő templomát.

A rend a szegénység erényén alapult és Ferenc halála után a közösségek gyorsan szaporodtak Itáliában, de misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is. Magyarországon először a 14. században íródott Jókai-kódexben jegyezték le tetteit:

• prédikált a madaraknak,
• megszelídítette a városban garázdálkodó gubbiói farkast,
• testén viselte Krisztus sebeit.

korábban írtuk

Kialvó és újra felgyúló fények: „Isten szegénykéjét” ünneplik Erdély ferences kolostoraiban

Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc, az évfordulót Erdélyben több helyszínen megünneplik a kolostorokban, templomokban.

Legnépszerűbb és legismertebb műve a Naphimnuszként emlegetett „Naptestvér éneke”, melynek keletkezését a perugiai legenda meséli el. E szerint a Naphimnusz ujjongása Ferencben nem a sikerek csúcsán, a természet szemlélése közben, a lelkesedés tetőfokán született meg – éppen ellenkezőleg, szinte a mélyponton. Megírásakor Ferencet szemfájása és egyéb betegségei kínozták, nem tudott aludni, viskójában egerek zavarták, lelkére sötétség nehezedett.

1228-ban avatták szentté. A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet.