Hirdetés

Brassóból Strasbourgig: Kalmár Ferenc útja a kisebbségvédelem élvonalába (1. rész)

Kalmár

Kalmár Ferenc az elmúlt tíz évben visszatérő vendége volt a tusványosi diáktábornak

Fotó: Tuchiluș Alex

Brassói szórványból indult, román iskolában tanult, fizikusként végzett Bukarestben, majd a nyolcvanas évek közepén hivatalosan áttelepült Magyarországra. Kalmár Ferenc később húsz éven át volt szegedi önkormányzati képviselő, országgyűlési képviselőként pedig az Európa Tanácsban készítette el a nemzeti kisebbségek jogairól szóló, máig hivatkozási alapnak számító Kalmár-jelentést. Kalmár Ferenccel erdélyi gyökereiről, pályakezdéséről és közéleti munkásságáról beszélgettünk.

Makkay József

2026. augusztus 10., 19:112026. augusztus 10., 19:11

2026. augusztus 10., 21:442026. augusztus 10., 21:44

– Kalmár Ferenc Brassóban született, de a családja nem brassói gyökerű. Honnan indult a történet?

– A családunk gyökerei Nagyváradra vezetnek vissza. Édesapám ugyan Békéscsabán született, de ez csak azért történt így, mert a nagyapám az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének 101-es ezredében szolgált, amelynek ott volt az állomáshelye. Az első világháborúban, a szerb fronton elesett, a nagymamám pedig két gyermekkel tért vissza Nagyváradra. Édesapám ott nőtt fel, később Kolozsváron végezte el a jogot, a háború után pedig ügyvédként dolgozott.

Hirdetés
Idézet
A kommunista hatalomátvétel azonban az ő életét is derékba törte.

Politikai nézetei miatt kizárták az ügyvédi kamarából, és választás elé állították: vagy elhagyja Nagyváradot, vagy a Duna–Fekete-tenger-csatorna építésére deportálják. Így került Brassóba, ahol én már megszülettem. Édesanyám Élesdről származott, de Nagyváradon élt a családja. A Bolyai Tudományegyetemen tanult Kolozsváron. A szüleim mindketten magyar egyetemet végeztek, mégis egy román többségű városban kellett új életet kezdeniük.

– Édesapja már nem dolgozhatott ügyvédként Brassóban?

– Nem, végül a vasútnál kapott állást. A jogi végzettségét előbb közgazdászként, később jogászként hasznosította a vasúti igazgatóságnál. Nem azt az életet élte, amelyre készült, de becsülettel helytállt.

– Ön román iskolába járt. Tudatos döntés volt?

– Igen, de nem az enyém, hanem édesapámé.

Idézet
Ő maga is román iskolában tanult a két világháború között, mégsem veszítette el a magyar identitását. Azt mondta: attól, hogy valaki román nyelven tanul, nem válik románná.

A családban magyarul beszéltünk, magyar kultúrában nőttem fel. A Șaguna Gimnáziumban érettségiztem, majd Bukarestben fizikát tanultam. A román nyelv természetesen anyanyelvi szinten ment, de ettől még soha nem éreztem úgy, hogy fel kellene adnom az identitásomat.

– Fizikusként kezdte a pályáját. Hogyan alakultak az első munkaévek?

– 1980-ban végeztem, és a kötelező kihelyezés miatt Kalánbányára kerültem. Egy hónap után sikerült visszakerülnöm Brassóba, ahol a szilikátiparban dolgoztam főmetrológusként. Közben rájöttem, hogy fizikusként az iparban korlátozottak a lehetőségeim, ezért beiratkoztam a villamosmérnöki karra is. Ez később nagyon fontos döntésnek bizonyult, mert Magyarországon már mérnökként tudtam tovább dolgozni.

– A felesége révén került Magyarországra?

– Igen, a feleségem szegedi orvos volt, 1984-ben házasodtunk össze Brassóban. Hivatalosan települtem át Magyarországra, ami akkoriban ritkaságnak számított. A Műszaki Egyetemen lezártam a romániai tanulmányaimat, majd Budapesten folytattam a villamosmérnöki képzést. Sokan azt gondolják, hogy aki áttelepült, az többé nem térhetett haza. Ez nem így volt:

Idézet
járhattunk vissza Romániába, bár a határátlépések hosszadalmasak és megalázóak voltak. 1987-ben arra kényszerültem, hogy lemondjak a román állampolgárságról:

akkoriban Nicolae Ceaușescu egyre élesebben támadta Magyarországot, és felmerült a budapesti román nagykövetség bezárásának lehetősége is. Volt néhány hónap, amikor hontalan voltam, és csak ezt követően kaptam meg a magyar állampolgárságot.

– Az áttelepülés után milyen pályát futott be?

– Először a környezetvédelmi felügyelőségen dolgoztam fizikusként, majd a rendszerváltás körüli gazdasági átalakulás során több informatikai cégnél is megfordultam. Ezek közül több rövid idő alatt megszűnt, végül a szegedi kábelgyárban helyezkedtem el villamosmérnökként. Ekkorra már kialakult a családi egzisztenciánk, két gyermekünk született, és úgy éreztem, hogy ideje bekapcsolódni a közéletbe is.

Kalmár Galéria

Az Európa Tanács plénuma Strasbourgban, ahol kemény viták folytak a nemzeti kisebbségek jogairól

Fotó: Wikipédia

Kalmár Ferenc: a politizáláshoz szilárd erkölcsi alap kell

– Miért tartotta fontosnak a politizálást?

– Mert mindig úgy gondoltam, hogy az értelmiséginek felelőssége van a közössége iránt.

Idézet
Gyakran mondom: az értelmiségi olyan, mint a hadseregben a tiszt. Nem kiváltságai miatt, hanem azért, mert felelősséggel tartozik azokért, akik körülötte élnek.

Nem tudtam elfogadni azt a hozzáállást, hogy valaki két diplomával, több idegen nyelv ismeretében csak a sarokból bírálja a világot. Ha valami nem tetszik, oda kell menni, és meg kell próbálni változtatni rajta. Ezért léptem be 1991-ben a Kereszténydemokrata Néppártba.

– Miért éppen a KDNP-t választotta?

– Egyértelmű volt számomra, hogy nem baloldali politikában gondolkodom. Többen hívtak az MDF-be is, de én úgy éreztem, hogy a kereszténydemokrácia képviseli leginkább azt az értékrendet, amelyet otthonról hoztam.

  • A politikát sokan mocsárnak nevezik, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy veszélyes terep.

  • Ha az embernek nincs szilárd erkölcsi alapja, nagyon könnyen elveszítheti az irányt.

  • Nekem ezt a kapaszkodót a keresztény értékrend jelentette.

Ferenc Pápa mondta, hogy a politika a szeretet egyik legmagasabb formája. A politikus tetteit a közösség iránti szeretet kell motiválja.

•  Fotó: Kalmár Ferenc személyes archívuma Galéria

Fotó: Kalmár Ferenc személyes archívuma

– Az első választási sikere sem váratott sokáig magára...

– 1994-ben indultam először önkormányzati képviselőként Szeged Rókus városrészében, és megnyertem a választást. Akkor még senki sem gondolta, hogy ebből húszéves önkormányzati munka lesz. Pedig végül minden ciklusban ugyanabban a körzetben választottak újra. Ez volt az a közeg, ahol megtanultam, hogy a politika elsősorban nem beszéd, hanem szolgálat.

Idézet
A választókat ugyanis nem az érdekli, milyen pártlogó szerepel a plakáton, hanem az, hogy elkészül-e az út, lesz-e csatorna, rendbe jön-e a városrész.

– A szegedi önkormányzatban húsz évet töltött. Hogyan került innen az országos politikába?

– A két pálya egy ideig párhuzamosan futott. A KDNP-ben már a kilencvenes évek elejétől aktív voltam, később a szegedi szervezetet vezettem. Amikor a párt belső válságon ment keresztül, majd 2003-ban Semjén Zsolt vezetésével újjászerveztük a KDNP-t, a Dél-Alföld képviseletében országos alelnökké választottak.

Idézet
Ez már jóval nagyobb politikai feladatot jelentett.

Közben Orbán Viktor 2002 után létrehozta a választókerületi elnöki rendszert. Mivel Csongrád megyében a jobboldal kevés sikerének egyikét én értem el, engem nevezett ki az egyik szegedi választókerület élére. Ez rengeteg szervezőmunkával járt, de sok tapasztalatot is adott.

– Közben még mindig mérnökként dolgozott?

– Igen. Soha nem voltam hivatásos politikus abban az értelemben, hogy kizárólag ebből éltem volna. Dolgoztam a kábelgyárban, később az áramszolgáltatónál, mellette végeztem a politikai munkát. A választókerületet saját autóval jártam, saját költségen.

Idézet
A feleségem gyakran viccelődött azzal, hogy a fizetésemet hazaviszem a munkahelyemről, aztán szinte teljes egészében a politikára költöm.

– 2006-ban az országszerte ismert szocialista politikus, Botka László ellen indult országgyűlési képviselőjelöltként.

– Igen. Tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz nyerni, hiszen Szeged baloldali város volt. Végül nem sikerült egyéni mandátumot szereznem, de Orbán Viktor később azt mondta: azért maradok választókerületi elnök, mert több szavazatot kaptam személy szerint, mint maga a pártlista. Ez azt jelentette számára, hogy a választók bíznak bennem.

•  Fotó: Kalmár Ferenc személyes archívuma Galéria

Fotó: Kalmár Ferenc személyes archívuma

Útban az Európa Tanács felé

– Négy évvel később viszont már országgyűlési képviselő lett.

– 2010-ben megyei listáról kerültem be a parlamentbe. Úgy éreztem, hogy most egy teljesen új feladat következik. Amikor megkérdezték, milyen területtel szeretnék foglalkozni, azt mondtam: az energetika közel áll hozzám, de a nemzetpolitikai kérdések még közelebb. Valószínűleg

Idézet
ez is közrejátszott abban, hogy hamarosan az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyar delegációjába kerültem.

– Melyek voltak az első benyomásai a kisebbségi kérdések európai dimenziójáról az Európa Tanácsban?

– Már az első ülésen világossá vált számomra, hogy milyen nehéz terepre érkeztem. Az első felszólaló, akit hallottam, Titus Corlățean román politikus volt, aki arról beszélt, hogy Magyarországon a szélsőjobb előretörése veszélyezteti a demokráciát. Mivel jól beszélek románul, odamentem hozzá az ülés után, bemutatkoztam, és elmondtam neki, hogy amit állított, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Nem volt ellenséges beszélgetés, de már akkor láttam, hogy a magyar ügyeket sokan előítéletekkel kezelik.

(Befejező része következik)

korábban írtuk

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól
Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól

Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Mentőfolyosó önkéntes kialakításával dudáltak rá a politikusokra az erdélyi sofőrök

Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.

Mentőfolyosó önkéntes kialakításával dudáltak rá a politikusokra az erdélyi sofőrök
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe (VIDEÓ)

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe (VIDEÓ)
2026. november 21., szombat

Egyetlen kattintással lenullázhatják a bankszámlát: a rendőrség megmutatja, hogyan védekezhetünk

Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.

Egyetlen kattintással lenullázhatják a bankszámlát: a rendőrség megmutatja, hogyan védekezhetünk
2026. november 21., szombat

Rangos magyarországi díjjal nyit a turisták felé Csíkszentmárton, mézeskalácsfalu is vonzza a látogatókat

A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.

Rangos magyarországi díjjal nyit a turisták felé Csíkszentmárton, mézeskalácsfalu is vonzza a látogatókat
Hirdetés
2026. november 21., szombat

„Régi szebb idők”: fűtetlen lakások helyett idill, MI-videók szépítik a kommunizmust a neten

Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.

„Régi szebb idők”: fűtetlen lakások helyett idill, MI-videók szépítik a kommunizmust a neten
2026. november 20., péntek

Szudániak munkavállalási vízumaival üzletelt egy partiumi férfi, házkutatás és őrizet lett a vége

Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.

Szudániak munkavállalási vízumaival üzletelt egy partiumi férfi, házkutatás és őrizet lett a vége
2026. november 20., péntek

Brassó megyébe költöztek a nagyváradi medvék, elrajtolt az állatkert elköltöztetésének folyamata

Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.

Brassó megyébe költöztek a nagyváradi medvék, elrajtolt az állatkert elköltöztetésének folyamata
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Még jó ideig nem használhatják az autósok a megrepedt erdélyi autópálya-szakaszt

Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).

Még jó ideig nem használhatják az autósok a megrepedt erdélyi autópálya-szakaszt
2026. november 20., péntek

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács

November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács
2026. november 20., péntek

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt

Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt
Hirdetés
Hirdetés