Hirdetés

Bozóttengerben a román–magyar–ukrán hármashatár

hármashatár

Hármashatár Románia, Ukrajna és Magyarország között

Fotó: Orbán Orsolya

A Szatmár megyei Lázári és a Mikola község között fekvő román–magyar–ukrán hármashatár környékén vettük számba, hogyan fest az országhatár, illetve milyen a Románia és Magyarország közötti határsáv. A hármashatár közelében jártunk, a schengeni határon már sehol nincs ellenőrzés, de az arra fele vezető utakon többször is megállíthat a határőrség.

Makkay József

2025. február 21., 19:052025. február 21., 19:05

2025. február 21., 19:312025. február 21., 19:31

Riportúton jártunk Szatmár megyében, így arra gondoltunk, érdemes lenne megnézni, mennyire őrzik a schengeni határt, és lehet-e szabadon közlekedni a határ menti települések külterületén. A többségében magyarok lakta Lázári határában található a román–magyar–ukrán hármashatár, amelyet mindhárom ország külön határkővel jelöl, mert a három határvonal közös találkozási pontja a bozóttenger takarta Túr folyócska közepén fekszik. Odáig húzódik tehát az észak felé tartó schengeni román–magyar határ, aminek a folytatása az ukrán és a román határőrség által egyre szigorúbban őrzött, 650 kilométer hosszú román–ukrán határszakasz Szatmár, Máramaros és Suceava megyében.

Kimentünk tehát a hármashatárhoz, egy sándorhomoki ismerős a biztonság kedvéért szólt a környékbeli határőr-parancsnokságnak, hogy látogatók vannak, ilyen határzónában ugyanis nem ajánlott bejelentetlenül kószálni. A közel hatezer lakosú – Kispeleske, Kissár, Nagypeleske, Szárazberek, Sándorhomok és Lázári alkotta – község szélén található a három ország határának találkozási pontja, nagyjából egyenlő távolságra a magyarok lakta Szárazberek és a szomszédos Mikola község Trianon után ide telepített román falucskája, Újberek között.

Hirdetés

Érintetlen erdő- és bozóttengerben található szűk úton haladunk keresztül, itt terül el ugyanis a 200 hektáros Natura 2000 természetvédelmi terület, az Avas-hegységben eredő Túr folyó közelében.

hármashatár Galéria

Az 1948-ban állított határkő

Fotó: Orbán Orsolya

A Túr 5,2 km hosszúságban a román–ukrán, és 1,1 km-en a román–magyar határszakasz folyója. Az 1970-es nagy szatmári árvizet követően kezdődött el a Túr árvízvédelmi töltésének építése is, az időnként rakoncátlankodó folyót egy zsiliprendszerrel zabolázták meg, mi ennek a töltésén igyekszünk a határ felé. Nem tudjuk, hogy Újberek irányából az árvízvédelmi töltésen a Magyarország felé tartó keskeny aszfaltút bicikliút-e, vagy a határőrkocsik szolgálati útja. Községbeli kísérőm szerint a román határőrség szokta használni, mi gyalogosan folytatjuk utunkat a hármashatár ,,rejtekhelye” felé.

Eligazító tábla nincs, viszont figyelmeztető felirat jelzi, hogy határzónában állunk.

Az ukrajnai háború előtt itt is megpróbálkoztak a cigarettacsempészek csomagokat átjuttatni romániai cinkostársaiknak, de annak az időnek már vége. Ukrán oldalon szögesdrótokkal, drónokkal és helikopterrel őrzik az országhatárt, hogy megfékezzék a katonaság elől menekülőket.

A töltésről le kell térnünk, de mivel ismerősöm nagyon rég járt erre, eltévedünk, rossz helyen keressük az ukrán határt. Rájövünk, hogy ellenkező irányba kell menni a vaddisznók által nagyon feltúrt füves területen. A környéken rengeteg a vad: az országhatár közelsége miatt lőfegyverrel itt nem szabad vadászni, így az érintetlen környezetben, a hatalmas bozóttengerben és a közeli erdőkben senki nem bolygatja a vaddisznót, nyulat, fácánt, rókát és farkast. Szerencsére medvét még nem láttak a környéken.

hármashatár Galéria

A határfolyó Túr. A túlsó parton Ukrajna húzódik

Fotó: Makkay József

Hármashatár a Túr közepén

A bozótosban egy kitakarított ösvény nyílik, ez vezet a hármashatár 1948-ban felállított hófehér erdélyi határkövéhez, amit hamarosan meg is pillantunk a Túr partján. A folyó túlsó oldalán, a fák között, a sűrű bozótosban az ukránok által állított határkő áll. Valamivel odébb, pázsitmagasságúra nyírt tisztáson a magyar határoszlopot pillantjuk meg. Olyan ez a látvány, mintha a magyar határnál kezdődne a civilizáció, a kaszált, ápolt, gondozott környezet. Ott is vannak fák és bokrok, de az az érzése az embernek, hogy egy tágas parkra nyílik kilátás.

Sem román, sem ukrán oldalon nem adnak sokat a határsáv kitakarítására vagy gondozására, a környék bekamerázására viszont igen.

A hármashatár körül elektronikus mozgásérzékelő berendezések és kamerák fogadják az embert, így valamelyik határőrközpontban látható, ahogyan hárman bóklászunk a fák és bokrok között, és nézzük az országok közötti azonosságokat és különbségeket.

Ukrán oldalon farönkökből eszkábált határőrpihenőt látunk katonák nélkül, azonban helikopter zaja hallatszik a fák fölött, a gép a határsáv irányában pásztázza a környéket.

Egy rövidke szakaszon a Túr kacskaringós határfolyóként választja el egymástól Romániát és Ukrajnát, illetve Romániát és Magyarországot, majd a mai Magyarország területén halad tovább a Tisza felé.

hármashatár Galéria

A hármashatárt övező bozóttenger

Fotó: Makkay József

Visszatérünk a hármashatártól és kis kerülővel az árvízvédelmi töltésen átsétálunk Magyarországra.

A sorompó fel van nyitva: ez ugyan nem hivatalos átkelő, de valószínűleg biciklivel át lehet jutni. Nézelődünk a szépen lekaszált, parkszerű magyar réten, ahol tőlünk ugrásnyira látható az ukrán–magyar határ kárpátaljai bozóttengere. Odáig már nem sétálunk el, mert valószínűleg a magyar határrendőrség sem díjazná az ilyen ,,zöldhatáros kalandorokat”.

Sándorhomoki ismerősöm mesélte, hogy a Ceaușescu-rendszerben tükörsimára volt tárcsázva és boronálva a határsáv, így a cipőnyomokból lehetett következtetni, ha valaki átszökött. A határőröknek megrovás járt az éberségüket kijátszó menekülők miatt, ezért a próbálkozók közül a legtöbben el sem juthattak a határsávig. Vagy letartóztatták és félholtra verték, vagy rosszabb esetben agyonlőtték őket. Az 1989-es rendszerváltás után a határsávot a román–magyar határszakaszon is hosszú évekig sűrű bozóttenger váltotta fel, majd irtani kezdték a bokrokat. Manapság viszonylag látható földsáv jelzi, hol ér véget Románia, amit a száz méterenként elhelyezett, 1922-es állítású, lemeszelt határkövek jeleznek.

hármashatár Galéria

Mozgásérzékelő kamerák a román-ukrán határon

Fotó: Makkay József

Nem ajánlatos a zöldhatáron közlekedni

Több órás kirándulásunkból jövet alighogy elindulunk kocsinkkal Szárazberek irányába, szirénázva ered a nyomunkba egy határőrautó, a járőrök igazoltatnak és átvizsgálják a csomagteret. Határzónában ez megszokott jelenség, mondják a helybéliek.

Az egyik járőr szerint nem szabad a hármashatárhoz kimenni, mert a környék ukrán terület, amire nem vonatkozik a schengeni határszakaszokon bevezetett szabad mozgás.

Tisztázzuk, hogy újságírók vagyunk, és korábban betelefonáltunk a határrendészethez, csak valószínűleg nem adták át idejében az üzenetet. A járőr végül int, hogy minden rendben, így folytathatjuk utunkat. Pár kilométer után elérjük a magyarországi Garbolc irányába vezető országutat, amely a legközelebbi ,,hivatalos” határátkelő felé tart, ahol már gond nélkül át lehet gurulni a schengeni határon. Ismerősöm szerint útközben szúrópróbaszerűen bármikor megállíthatnak a román, illetve a határ túloldalán a magyar határőrök.

hármashatár Galéria

Határsáv román oldalon Románia és Magyarország között

Fotó: Makkay József

Kíváncsiságból felhívom a román határrendészet nagyváradi regionális parancsnokságának sajtószóvivőjét, Laura Bondart, hogy megkérdezzem, a schengeni határzónában mennyire korlátozott a közlekedés és hogy

biciklivel vagy gyalog át lehet-e jutni Magyarországra olyan utakon, ösvényeken is, amelyek nem szerepelnek a hivatalos határátkelők listáján.

A határrendészet képviselője elmondja, a határzónában tartózkodók esetében kötelező a személyi igazolvány, mert bárhol találkozhatnak határőrökkel. Ugyanakkor ajánlatos a mindenki által használt autó- és bicikliutakon közlekedni. A zöldhatár környékén található személyeket a járőrök hőérzékelő kamerákkal bármikor felfedezik, és utánuk eredhetnek. Fontos az elővigyázatosság, mert a román és a magyar határrendőrség továbbra is ki akarja szűrni az illegális migrációt, az olyan személyek átkelését, akik nem jogosultak a schengeni térségben történő szabad mozgásra.

hármashatár Galéria

1922-ben állított román határkő a határsáv mentén

Fotó: Orbán Orsolya

,,Románia schengeni csatlakozása előtt sok, Romániában dolgozó külföldi vendégmunkás próbált átjutni a román–magyar zöldhatáron, a határőrök sokukat megállították.

Idézet
Manapság kocsikba elbújva próbálnak átszökni a határon, ezért a román határőrök útközben gyakran megállítják és ellenőrzik a járművekben utazókat és a csomagteret”

– fogalmazott portálunknak a határőrség szóvivője.

Megkérdeztük Béres Antalt, Lázári község RMDSZ-es polgármesterét is, hogyan viszonyulnak a jelenséghez, miszerint a községet folyamatosan pásztázzák a határőrök. Az elöljáró kimondottan pozitív dolognak tartja az egyenruhások jelenlétét, mert ez növeli a falvak közbiztonságát.

Idézet
,,Mi évtizedek óta megszoktuk a határrendőrség jelenlétét, hiszen határzónában élünk. Most annyiban változott a helyzet, hogy a magyar–román határszakaszról a személyzet egy részét átirányították a román–ukrán határra, ott fokozottabb éberség tapasztalható.

Hozzánk nem érkeznek ukrán menekültek, nem is nagyon tudnák megközelíteni a határt a drótkerítések és a szigorú ukrán katonai ellenőrzés miatt” – fogalmazott a Krónikának Béres Antal, Lázári község polgármestere.

hármashatár Galéria

Beérkeztünk a Kert-Magyarországra

Fotó: Orbán Orsolya

hármashatár Galéria

Vissza Romániába. A magyar államnatárt jelző tábla

Fotó: Makkay József

korábban írtuk

Egy hónapnyi Schengen több százezer szúrópróbaszerű ellenőrzéssel
Egy hónapnyi Schengen több százezer szúrópróbaszerű ellenőrzéssel

Románia szárazföldi schengeni csatlakozásának első, januári hónapjában a határőrök több mint 260 ezer szúrópróbaszerű ellenőrzést hajtottak végre.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester

A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit

Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit
2026. április 16., csütörtök

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű

Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű
2026. április 15., szerda

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon

Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával
2026. április 15., szerda

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást

Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást
2026. április 15., szerda

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak

Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása

Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása
2026. április 15., szerda

Kreativitás a digitális korban is – Fazakas Emese, a Mikes zsűrielnöke a diákoknak az irodalomhoz, nyelvhez való viszonyáról

Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.

Kreativitás a digitális korban is – Fazakas Emese, a Mikes zsűrielnöke a diákoknak az irodalomhoz, nyelvhez való viszonyáról
2026. április 14., kedd

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni
Hirdetés
Hirdetés