Fotó: Boda L. Gergely
Nem túl derűlátó következtetésekkel zárult a Transzszilvanizmus és nemzeti közösségek – elmélet és gyakorlat címmel Marosvásárhelyen megszervezett szeminárium.
2016. október 03., 13:322016. október 03., 13:32
A pénteki kerekasztal-beszélgetés azoknak a szemináriumoknak volt a folytatása, amelyeket a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány már több mint tizenöt éve szervez Marosvásárhelyen. A civil társadalom és a politikum képviselői arra keresték a választ, hogy mit értünk transzszilvanizmus alatt, hogyan tudjuk ezt egy közösség vagy egy bizonyos régió tekintetében meghatározni, illetve ez milyen stádiumban van most Romániában, mit jelent a transzszilván szellem.
„Nem állunk jól, ami a decentralizációt, a demokráciát, az emberi jogokat, az interetnikus párbeszédeket illeti” – foglalta össze a szeminárium következtetéseit Borbély László. A civil társadalmak képviselőinek markáns véleménye van a regionalizmusról, ez a szeminárium lehetőséget adott arra, hogy ki is fejtsék azt. „Aggasztó a konklúzió: 26 év után nagyon kevés előrelépés történt Romániában, ami a decentralizációt illeti, sőt csak bonyolítják a helyi adminisztrációt ahelyett, hogy csökkentenék a bürokráciát” – vonta le a következtetést Borbély László a rendezvény végén tartott sajtótájékoztatón. Megjegyezte, talán jövőre érdekesebb lenne más régiók képviselőit is meghívni a beszélgetésre, például egy bukovinait, egy partiumit, egy máramarosit, akik a regionálisan felépített Romániát képviselnék, amely ma létezik, csak egyesek nem fogadják el – magyarázta.
„Románia történelme azt bizonyítja, hogy egy regionális alapokra épített országban élünk. A régiót be kell vonni a döntéshozatalba, ugyanis erős regionális öntudattal, kultúrával, vallási hagyományokkal rendelkeznek, ami csak gazdagítja az országot” – fejtette ki Borbély László. Hozzátette, a szemináriumról hiányoztak a döntéshozó politikusok, akiket be kell vonni a decentralizációs folyamatokba, hiszen a következő években ők fognak dönteni Románia berendezkedéséről, legyen szó regionalizmusról vagy kisebbségi jogokról – nyilatkozta Borbély. A román többségnek szembe kell néznie a gyulafehérvári kiáltványban rögzített, kisebbségi közösségeknek tett ígéreteivel, választ kell ezekre hamarosan adnia, alkotmányt és regionalizációs törvényt kell módosítania – mondta a Bernády- alapítvány elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!