
Az augusztusi hőségben népszerűek voltak a fröccsnek való fehér borok
Fotó: Orbán Orsolya
Idén is rengeteg ember volt kíváncsi a Kolozsvári Magyar Napok boros rendezvényeire. A Borutcában esténként hömpölygött a tömeg, sokan kóstolták a finomabbnál finomabb nedűket. Videós riportunkban pincészetek képviselőit és fogyasztókat egyaránt megszólaltattunk arról, mennyire népszerű napjainkban a borfogyasztás.
2025. augusztus 27., 07:552025. augusztus 27., 07:55
Esténként nagy sikernek örvendett a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett Borutca. Az erdélyi és magyarországi pincészeteknek a Potaissa/Fogoly utcában berendezett házikói mellett elhelyezett hosszú asztalsornál hamar elkelt minden hely, így sokan állva kóstolgatták a kiváló borokat.
A fesztiválokon a jó bor iránti változatlan igény a pincészetek számára kimondottan jó hír olyan körülmények között, amikor az alkoholfogyasztás elleni uniós küzdelem hatására az utóbbi években jelentősen visszaesett a borfogyasztás és a szőlőterületek nagysága is – főleg a magasabb alkoholtartalmú, testes borok forgalma csökkent látványosan.
Valamennyi megkérdezett pincészet legalább tíz éve jelen van a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjén, így van összehasonlítási alapjuk arról, hogy egy évtized alatt milyen trendek mentén változott a borfogyasztás.
A krasznabélteki Nachbil pincészet régiójának talán leghíresebb borászata, amelynek termékeit a hazai piac mellett több uniós országban is megkedvelték a fogyasztók. A Borutca „nyitányaként” Katona Csabával, a Szatmár megyei pincészet képviselőjével beszélgettünk, aki 13 fajta bort hozott a kincses város rendezvényére – zömében fehéreket, de volt rozé és vörös is, bár szinte mindenki a fehérekből kért.
Kolozsvári magyar napos poharak a Borutcában
Fotó: Orbán Orsolya
Rá is kérdeztünk, hogy a hagyományosan fehérboros vidéken milyen sikerrel lehet vöröseket készíteni. „Mi voltunk az elsők a romániai pincészetek között, akik Syrah szőlőfajtát ültettünk, és ezzel meghonosítottuk Erdélyben ezt a testes, fűszeres vörös bort. Románia északnyugati része éghajlatilag hideg zóna, de a gyors időjárás-változásnak köszönhetően mára ez annyira megváltozott, hogy
– foglalja össze a rendszerváltás utáni változásokat dióhéjban a szatmári borkereskedő.
Katona Csaba kiemelte a Grünspitz szűretlen borukat, amely a gróf Károlyi Sándor által az 1700-as években betelepített svábok borászhagyományát viszi tovább. Ez egy jellegzetesen krasznabélteki fehér szőlőfajta bora, amely zamatban és állagban egyaránt eltér a többi kínálattól, és sok borkedvelő megkóstolta a pincészet asztalainál.
Katona Csaba, a krasznabélteki Nachbil pincészet képviselője
Fotó: Orbán Orsolya
A somlóvásárhelyi Kolonics pincészetet Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója képviselte, aki a kulturális projektek mellett szívügyének tekinti a borkultúra népszerűsítését is. Kolonics Károly somlói borászhoz fűződő régi barátsága abban is megmutatkozik, hogy profi módon kínálja a Somló-hegy egyedi borait. „Ez egy különleges borvidék, egy kialudt vulkán környéke, ahol a szőlő nagyon mélyre hatol a talajban, ezért rendkívül ásványos, vulkanikus jellegű borokat lehet itt előállítani” – mutatta be dióhéjban a vidék fehérborait.
Bőséges választék. Fehér, rozé és vörös borok minden mennyiségben
Fotó: Orbán Orsolya
Minőségben és árban egyaránt rétegborokról van szó, amelyek kóstolása során erősen megmarad a somlói jelleg, amit nehéz más borokkal összetéveszteni. „Azt hiszem, a Kolozsvári Magyar Napoknak komoly tényezője a Borutca. Egy olyan találkozási pont, ahol nemcsak remek borokat lehet inni, hanem borászokkal is össze lehet futni” – tette hozzá a borokhoz értő kultúrember.

A Kis-Küküllő menti borászat kiemelkedő pincészete Iszlai Jenő vállalkozóé. A marosvásárhelyi borász balavásári birtokán sok turista megfordul, borai hazai és nemzetközi borversenyekről rengeteg arany- és ezüstérmet hoztak haza.
Takács Attila, a Takács pincészet tulajdonosa azon kivételek közé tartozik, ahol a borász is folyamatosan jelen van a borkedvelő közönség között. A jeles borász, Csávossy György által sokat népszerűsített enyedi és csombordi borvidék oszlopos tagjaként a Takács pincészet kínálata főként fehérborokból áll, amelyek árban közelebb álltak a kolozsvári közönséghez. Takács Attila szerint nagyon érdekes a borfogyasztók világa, mert ahány ember, annyiféle ízlést képvisel. „Pincészetünk próbál eleget tenni ennek a sokféle igénynek – az egyediséget, a terroirt, a fajtajelleget képviselve olyan választékkal vagyunk jelen a piacon, amely sok visszajáró ügyféllel büszkélkedhet” – fogalmazott vendéglátónk.
Kósa András László a somlóhegyi Kolonics pincészet borait kínálta
Fotó: Orbán Orsolya
Ha a fogyasztó hozzászokik egy bizonyos borhoz, akkor ahhoz hű marad, így a többi borászatot nem tekinti versenytársnak. Számára a legfontosabb, hogy jó minőségű borokat készítsen, amelyekben fogyasztói nem csalódnak.
A Borutcában néhány borfogyasztót is megkérdeztünk a felhozatalról.
A legtöbben elégedettek voltak, bár akadt, aki a magas árakat kifogásolta, a minőséggel kapcsolatban azonban senki sem emelt panaszt.
Egy magyarországi fiatalember – aki barátnőjével Budapestről érkezett a magyar napokra – elmondta, számára kellemes meglepetés volt az erdélyi borok gazdag kínálata. Mint fogalmazott, az itt kóstolt borok közül Magyarországon csak Balla Géza vöröseivel találkozott, ezért fel is jegyzett néhány erdélyi pincészetet, hátha a jövőben rendel majd tőlük palackokat postán.
Jégbe hűtött nedűk
Fotó: Orbán Orsolya
Rácz József torockói származású interjúalanyunk szerint a száraz borok az igazán jó borok, mert azokat nehéz hamisítani, minőségük stabilabb. A bőséges kínálatból ő az enyedi borokat emelte ki, ár-érték arányban azokat tartva a legjobbnak. A bort fröccsként fogyasztja, mert – ahogy fogalmazott – már elmúltak azok az idők, amikor magabiztosan egy egész hordót is csapra tudott volna verni…
Borkedvelők koccintanak. Rácz Józsefnek (jobbra) a száraz, fehér enyedi bor a kedvence
Fotó: Orbán Orsolya
Takács Attila kiváló enyedi borait kínálta a Borutcában
Fotó: Orbán Orsolya
Szelfi a Borutcában
Fotó: Orbán Orsolya

Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.

Gyümölcslevet és hidegen préselt olajat gyárt szamosújvári kisüzemében a közel negyven hektáron gazdálkodó Miklósi András. A 15 éve utazási irodát működtető közgazdász egyik napról a másikra váltott, és belevágott agyümölcsfeldolgozásba.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!