Az augusztusi hőségben népszerűek voltak a fröccsnek való fehér borok
Fotó: Orbán Orsolya
Idén is rengeteg ember volt kíváncsi a Kolozsvári Magyar Napok boros rendezvényeire. A Borutcában esténként hömpölygött a tömeg, sokan kóstolták a finomabbnál finomabb nedűket. Videós riportunkban pincészetek képviselőit és fogyasztókat egyaránt megszólaltattunk arról, mennyire népszerű napjainkban a borfogyasztás.
2025. augusztus 27., 07:552025. augusztus 27., 07:55
Esténként nagy sikernek örvendett a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett Borutca. Az erdélyi és magyarországi pincészeteknek a Potaissa/Fogoly utcában berendezett házikói mellett elhelyezett hosszú asztalsornál hamar elkelt minden hely, így sokan állva kóstolgatták a kiváló borokat.
A fesztiválokon a jó bor iránti változatlan igény a pincészetek számára kimondottan jó hír olyan körülmények között, amikor az alkoholfogyasztás elleni uniós küzdelem hatására az utóbbi években jelentősen visszaesett a borfogyasztás és a szőlőterületek nagysága is – főleg a magasabb alkoholtartalmú, testes borok forgalma csökkent látványosan.
Valamennyi megkérdezett pincészet legalább tíz éve jelen van a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjén, így van összehasonlítási alapjuk arról, hogy egy évtized alatt milyen trendek mentén változott a borfogyasztás.
A krasznabélteki Nachbil pincészet régiójának talán leghíresebb borászata, amelynek termékeit a hazai piac mellett több uniós országban is megkedvelték a fogyasztók. A Borutca „nyitányaként” Katona Csabával, a Szatmár megyei pincészet képviselőjével beszélgettünk, aki 13 fajta bort hozott a kincses város rendezvényére – zömében fehéreket, de volt rozé és vörös is, bár szinte mindenki a fehérekből kért.
Kolozsvári magyar napos poharak a Borutcában
Fotó: Orbán Orsolya
Rá is kérdeztünk, hogy a hagyományosan fehérboros vidéken milyen sikerrel lehet vöröseket készíteni. „Mi voltunk az elsők a romániai pincészetek között, akik Syrah szőlőfajtát ültettünk, és ezzel meghonosítottuk Erdélyben ezt a testes, fűszeres vörös bort. Románia északnyugati része éghajlatilag hideg zóna, de a gyors időjárás-változásnak köszönhetően mára ez annyira megváltozott, hogy
– foglalja össze a rendszerváltás utáni változásokat dióhéjban a szatmári borkereskedő.
Katona Csaba kiemelte a Grünspitz szűretlen borukat, amely a gróf Károlyi Sándor által az 1700-as években betelepített svábok borászhagyományát viszi tovább. Ez egy jellegzetesen krasznabélteki fehér szőlőfajta bora, amely zamatban és állagban egyaránt eltér a többi kínálattól, és sok borkedvelő megkóstolta a pincészet asztalainál.
Katona Csaba, a krasznabélteki Nachbil pincészet képviselője
Fotó: Orbán Orsolya
A somlóvásárhelyi Kolonics pincészetet Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója képviselte, aki a kulturális projektek mellett szívügyének tekinti a borkultúra népszerűsítését is. Kolonics Károly somlói borászhoz fűződő régi barátsága abban is megmutatkozik, hogy profi módon kínálja a Somló-hegy egyedi borait. „Ez egy különleges borvidék, egy kialudt vulkán környéke, ahol a szőlő nagyon mélyre hatol a talajban, ezért rendkívül ásványos, vulkanikus jellegű borokat lehet itt előállítani” – mutatta be dióhéjban a vidék fehérborait.
Bőséges választék. Fehér, rozé és vörös borok minden mennyiségben
Fotó: Orbán Orsolya
Minőségben és árban egyaránt rétegborokról van szó, amelyek kóstolása során erősen megmarad a somlói jelleg, amit nehéz más borokkal összetéveszteni. „Azt hiszem, a Kolozsvári Magyar Napoknak komoly tényezője a Borutca. Egy olyan találkozási pont, ahol nemcsak remek borokat lehet inni, hanem borászokkal is össze lehet futni” – tette hozzá a borokhoz értő kultúrember.
A Kis-Küküllő menti borászat kiemelkedő pincészete Iszlai Jenő vállalkozóé. A marosvásárhelyi borász balavásári birtokán sok turista megfordul, borai hazai és nemzetközi borversenyekről rengeteg arany- és ezüstérmet hoztak haza.
Takács Attila, a Takács pincészet tulajdonosa azon kivételek közé tartozik, ahol a borász is folyamatosan jelen van a borkedvelő közönség között. A jeles borász, Csávossy György által sokat népszerűsített enyedi és csombordi borvidék oszlopos tagjaként a Takács pincészet kínálata főként fehérborokból áll, amelyek árban közelebb álltak a kolozsvári közönséghez. Takács Attila szerint nagyon érdekes a borfogyasztók világa, mert ahány ember, annyiféle ízlést képvisel. „Pincészetünk próbál eleget tenni ennek a sokféle igénynek – az egyediséget, a terroirt, a fajtajelleget képviselve olyan választékkal vagyunk jelen a piacon, amely sok visszajáró ügyféllel büszkélkedhet” – fogalmazott vendéglátónk.
Kósa András László a somlóhegyi Kolonics pincészet borait kínálta
Fotó: Orbán Orsolya
Ha a fogyasztó hozzászokik egy bizonyos borhoz, akkor ahhoz hű marad, így a többi borászatot nem tekinti versenytársnak. Számára a legfontosabb, hogy jó minőségű borokat készítsen, amelyekben fogyasztói nem csalódnak.
A Borutcában néhány borfogyasztót is megkérdeztünk a felhozatalról.
A legtöbben elégedettek voltak, bár akadt, aki a magas árakat kifogásolta, a minőséggel kapcsolatban azonban senki sem emelt panaszt.
Egy magyarországi fiatalember – aki barátnőjével Budapestről érkezett a magyar napokra – elmondta, számára kellemes meglepetés volt az erdélyi borok gazdag kínálata. Mint fogalmazott, az itt kóstolt borok közül Magyarországon csak Balla Géza vöröseivel találkozott, ezért fel is jegyzett néhány erdélyi pincészetet, hátha a jövőben rendel majd tőlük palackokat postán.
Jégbe hűtött nedűk
Fotó: Orbán Orsolya
Rácz József torockói származású interjúalanyunk szerint a száraz borok az igazán jó borok, mert azokat nehéz hamisítani, minőségük stabilabb. A bőséges kínálatból ő az enyedi borokat emelte ki, ár-érték arányban azokat tartva a legjobbnak. A bort fröccsként fogyasztja, mert – ahogy fogalmazott – már elmúltak azok az idők, amikor magabiztosan egy egész hordót is csapra tudott volna verni…
Borkedvelők koccintanak. Rácz Józsefnek (jobbra) a száraz, fehér enyedi bor a kedvence
Fotó: Orbán Orsolya
Takács Attila kiváló enyedi borait kínálta a Borutcában
Fotó: Orbán Orsolya
Szelfi a Borutcában
Fotó: Orbán Orsolya
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Gyümölcslevet és hidegen préselt olajat gyárt szamosújvári kisüzemében a közel negyven hektáron gazdálkodó Miklósi András. A 15 éve utazási irodát működtető közgazdász egyik napról a másikra váltott, és belevágott agyümölcsfeldolgozásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!