Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
Idén másodszor szervezte meg a Partiumi Falugazdász Hálózat nagykárolyi borfesztiválját, ahol az egyre népszerűbb szatmári borokat kínáló helyi pincészetek mellett a Partium és a Kárpát-medence több régiójából is érkeztek borászok. A rendezvény kapcsán Szatmár megye egyik leghíresebb pincészetének, a krasznabélteki Nachbilnak a borászával, Serli Csillával vettük számba a nyári borfesztivál hozadékát, valamint az erdélyi, romániai viszonylatban egyre elismertebb szatmári borok bizonyítási lehetőségeit.
2023. augusztus 10., 10:022023. augusztus 10., 10:02
2023. augusztus 10., 12:082023. augusztus 10., 12:08
Szakemberként milyennek tartja az elmúlt hétvégén, Nagykárolyban megrendezett Bor a kastélyban elnevezésű borfesztivált?
– Károlyiként jól ismerem a szatmári kisvárost, tisztában vagyok a helyi bolkultúrával, a rendezvény azonban mind szervezésben, mind felhozatalban színvonalas rendezvény lett. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom! Külön dicséret illeti a szervezőket, hogy a hasonló rendezvények kelepcéit elkerülve nem giccses kinézetű borfesztivált hoztak tető alá, hanem rusztikus stílusban és családias hangulatban szervezték meg szalmabálák és babzsákok között az asztalokon élő virággal. Az árnyas fákkal körülvett Károlyi-kastély kertje eleve ideális hely egy ilyen fesztivál számára.
Serli Csilla, a krasznabélteki Nachbil pincészet borásza büszke a szatmári borokra
Fotó: Makkay József
– Mivel augusztusban többnyire a hideg sör a menő ,,üdítőital”, nagy nyári melegben mennyire szerencsés borfesztivált szervezni? Felveszi ezzel a versenyt a magyarok körében kedvelt fröccs?
– A borászati rendezvények ideális évszaka valójában a tavasz vagy az ősz, de nyáron is meg lehet találni a megfelelő kínálatot. Nyári kánikulában a bor soha nem fogja felvenni a versenyt a sörrel – a sörnek eleve kisebb az alkoholtartalma és üdítőbb jellege van –, de itt jön képbe a fröccs, ami nyáron is versenyképessé teszi a bort.
mert ezzel egy könnyed, üdítő italt kapunk. Persze az érvelésemhez rögtön hozzá kell tennem, hogy nem egy csodálatosan jól sikerült fehér bort vizezünk fel, hanem az üde, friss borokat, amelyek eleve fröccsre javasoltak. Ezek sem rossz borok: úgy fogalmaznék, hogy nem a magas kvalitású borok közé tartozó fehér vagy rosé borokat ajánljuk fröccsnek.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Milyen volt a kétnapos nagykárolyi borfesztivál felhozatala?
– Ahogyan mi is a Nachbilnál, a Kárpát-medencéből érkezett 16 pincészet is arra törekedett, hogy megmutassa borászatuk tájjellegét, azaz a helyi fajták kerüljenek előtérbe. Egyaránt vittünk olcsóbb és magasabb kategoriájú borokat, illetve több háziasított nedűt.
A nyári nagy melegben nyilván kevesebb a vörös bor, mert ilyenkor nem a 14 alkoholfokos, testes borokat keresik az emberek, hanem a könnyű fehér és rosé borokat.
– Szakemberek szerint Szatmár feltörekvő erdélyi borvidék, amely egyre többet hallat magáról a hazai borpiacon is. Hogyan értékeli a szatmári borok esélyeit?
– Jó rálátásom van a szatmári borászatra, részt veszek a helyi borok és borversenyek értékelésében. A szatmári borok jók, és büszke vagyok rájuk. Nem csak saját borainkra, hanem a többi pincészetére is, hiszen egy borászat igazából akkor értékes, ha a konkurensek felhozatala is értékes.
A kistermelőket és a hivatásos borászokat egybevetve állítom, hogy Szatmár megye ma már komoly helyet foglal el az erdélyi borászatban. Kevés kistermelőnek van olyan jó bora, mint a szatmáriaknak.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Mennyire tudnak szintet lépni a jó bort előállító kistermelők? Lát-e arra törekvést, hogy többen palackozzák boraikat?
– A kistermelőknek nem igazán éri meg a palackozáshoz szükséges komoly technológia beszerzése. Többségük munkahely mellett gazdálkodik kevesebb mint egy hektáron. Főállású munkájuk mellett nem akkor szüretelnek, amikor kell, hanem amikor az idejük engedi. A palackozás komolyabb befektetést igényel, főleg, ha nem bioborokat állít elő a borász, hanem normál bort, ahol alapkövetelmény, hogy az ital kristálytiszta legyen üledék nélkül.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– A kistermelőnek mikor éri meg, hogy palackozzon, és ezáltal a borait szélesebb körben is megismerhessék?
– Szőlészek, borászok között az a szakmai vélemény alakult ki, hogy egy pincészet fenntartásához legalább öt hektár szőlős terület kell, amiből a borász meg tud élni. Aki főállásban ezzel foglalkozik, az eleve másként áll hozzá a gazdálkodáshoz, és rákényszerül a befektetésre.
– Említette, hogy a Nachbil értékét is az emeli, ha jó konkurensei vannak Szatmár megyében. Milyen pincészetek teljesítményét ismeri el szakmai szempontból?
Sok kiváló bor készül ezekben a műhelyekben, ahogyan a kisebb területeken – az 1-3 hektáron – gazdálkodó kistermelők felhozatalában is találunk egészen jó borokat, de ők rendszerint csak külön rendelésre palackoznak, például ha egy lakodalomba kérik.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Milyennek ígérkezik az idei termés a Nachbil húsz hektáros krasznabélteki gazdaságában?
– Mivel bioborokra szakosodtunk, az idei esős időjárás komoly kihívások elé állított. A rengeteg csapadék a gombabetegségek terjedésének kedvez, ezért résen kell lennünk, hogy megfelelő időben és pillanatban tudjunk védekezni. Lehet, hogy lesz kiesés, de távolról sem akkora, mint a szintén nagyon esős 2019-es esztendőben.
Bor a kastélyban
Tavalyi sikeres fogadtatása után idén is tömegeket vonzott a Partiumi Falugazdász Hálózat kétnapos borfesztiválja, a Kincses Pince idei folytatásának szánt nagykárolyi Bor a kastélyban borfesztivál. Az augusztus 5-6-i rendezvényen – a nagykárolyi kastély árnyas kertjében – a Kárpát-medence különböző tájegységeinek 16 borászata volt jelen a fesztiválon.
A főszervező Partiumi Falugazdász Hálózat szerkesztőségünkhöz eljutatott közleménye szerint a szatmári, szilágysági és bihari borvidékek kiválóságai mellett a történelmi Kárpát-medence borrégióinak változatos, zamatos ízvilágú borait is megismerhette a nagykárolyi közönség. A borfesztiválon az anyaországi, horvátországi, szlovéniai, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai borászatok minőségi nedűit ízlelhették a résztvevők.
Az esemény szombati megnyitóján Turos Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor és Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere mellett dr. Ökrös Oszkár, a budapesti Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Mészáros Balázs, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője is részt vett. Ökrös Oszkár beszédében kitért az Agrárminisztérium Schams Ferenc-tervére, amely a Kárpát-medence történelmi magyar borvidékeinek fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez nyújt támogatást. A program célja a Kárpát-medence történelmi borrégióinak bemutatása, a magyar borászok közti szakmai együttműködés erősítése, a magyar borkultúra határokon átívelő egységének megteremtése.
A rendezvényről készült kisfilm itt tekinthető meg.
Miközben Románia uniós éllovas a különálló szőlőültetvények száma tekintetében, egyetlen itteni borászat sem fért fel egy rangos, százfős nemzetközi listára. Ugyanakkor Magyarország két helyszínnel is képviselteti magát.
A szatmári borvidék fénykorát a 18. században élte, napjainkban pedig a régi hagyományok újjászületésének vagyunk tanúi. A krasznabélteki Nachbil pincészet a vidék megújuló borászatának lett a zászlóshajója. Serli Csilla borásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!