Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
Idén másodszor szervezte meg a Partiumi Falugazdász Hálózat nagykárolyi borfesztiválját, ahol az egyre népszerűbb szatmári borokat kínáló helyi pincészetek mellett a Partium és a Kárpát-medence több régiójából is érkeztek borászok. A rendezvény kapcsán Szatmár megye egyik leghíresebb pincészetének, a krasznabélteki Nachbilnak a borászával, Serli Csillával vettük számba a nyári borfesztivál hozadékát, valamint az erdélyi, romániai viszonylatban egyre elismertebb szatmári borok bizonyítási lehetőségeit.
2023. augusztus 10., 10:022023. augusztus 10., 10:02
2023. augusztus 10., 12:082023. augusztus 10., 12:08
Szakemberként milyennek tartja az elmúlt hétvégén, Nagykárolyban megrendezett Bor a kastélyban elnevezésű borfesztivált?
– Károlyiként jól ismerem a szatmári kisvárost, tisztában vagyok a helyi bolkultúrával, a rendezvény azonban mind szervezésben, mind felhozatalban színvonalas rendezvény lett. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom! Külön dicséret illeti a szervezőket, hogy a hasonló rendezvények kelepcéit elkerülve nem giccses kinézetű borfesztivált hoztak tető alá, hanem rusztikus stílusban és családias hangulatban szervezték meg szalmabálák és babzsákok között az asztalokon élő virággal. Az árnyas fákkal körülvett Károlyi-kastély kertje eleve ideális hely egy ilyen fesztivál számára.
Serli Csilla, a krasznabélteki Nachbil pincészet borásza büszke a szatmári borokra
Fotó: Makkay József
– Mivel augusztusban többnyire a hideg sör a menő ,,üdítőital”, nagy nyári melegben mennyire szerencsés borfesztivált szervezni? Felveszi ezzel a versenyt a magyarok körében kedvelt fröccs?
– A borászati rendezvények ideális évszaka valójában a tavasz vagy az ősz, de nyáron is meg lehet találni a megfelelő kínálatot. Nyári kánikulában a bor soha nem fogja felvenni a versenyt a sörrel – a sörnek eleve kisebb az alkoholtartalma és üdítőbb jellege van –, de itt jön képbe a fröccs, ami nyáron is versenyképessé teszi a bort.
mert ezzel egy könnyed, üdítő italt kapunk. Persze az érvelésemhez rögtön hozzá kell tennem, hogy nem egy csodálatosan jól sikerült fehér bort vizezünk fel, hanem az üde, friss borokat, amelyek eleve fröccsre javasoltak. Ezek sem rossz borok: úgy fogalmaznék, hogy nem a magas kvalitású borok közé tartozó fehér vagy rosé borokat ajánljuk fröccsnek.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Milyen volt a kétnapos nagykárolyi borfesztivál felhozatala?
– Ahogyan mi is a Nachbilnál, a Kárpát-medencéből érkezett 16 pincészet is arra törekedett, hogy megmutassa borászatuk tájjellegét, azaz a helyi fajták kerüljenek előtérbe. Egyaránt vittünk olcsóbb és magasabb kategoriájú borokat, illetve több háziasított nedűt.
A nyári nagy melegben nyilván kevesebb a vörös bor, mert ilyenkor nem a 14 alkoholfokos, testes borokat keresik az emberek, hanem a könnyű fehér és rosé borokat.
– Szakemberek szerint Szatmár feltörekvő erdélyi borvidék, amely egyre többet hallat magáról a hazai borpiacon is. Hogyan értékeli a szatmári borok esélyeit?
– Jó rálátásom van a szatmári borászatra, részt veszek a helyi borok és borversenyek értékelésében. A szatmári borok jók, és büszke vagyok rájuk. Nem csak saját borainkra, hanem a többi pincészetére is, hiszen egy borászat igazából akkor értékes, ha a konkurensek felhozatala is értékes.
A kistermelőket és a hivatásos borászokat egybevetve állítom, hogy Szatmár megye ma már komoly helyet foglal el az erdélyi borászatban. Kevés kistermelőnek van olyan jó bora, mint a szatmáriaknak.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Mennyire tudnak szintet lépni a jó bort előállító kistermelők? Lát-e arra törekvést, hogy többen palackozzák boraikat?
– A kistermelőknek nem igazán éri meg a palackozáshoz szükséges komoly technológia beszerzése. Többségük munkahely mellett gazdálkodik kevesebb mint egy hektáron. Főállású munkájuk mellett nem akkor szüretelnek, amikor kell, hanem amikor az idejük engedi. A palackozás komolyabb befektetést igényel, főleg, ha nem bioborokat állít elő a borász, hanem normál bort, ahol alapkövetelmény, hogy az ital kristálytiszta legyen üledék nélkül.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– A kistermelőnek mikor éri meg, hogy palackozzon, és ezáltal a borait szélesebb körben is megismerhessék?
– Szőlészek, borászok között az a szakmai vélemény alakult ki, hogy egy pincészet fenntartásához legalább öt hektár szőlős terület kell, amiből a borász meg tud élni. Aki főállásban ezzel foglalkozik, az eleve másként áll hozzá a gazdálkodáshoz, és rákényszerül a befektetésre.
– Említette, hogy a Nachbil értékét is az emeli, ha jó konkurensei vannak Szatmár megyében. Milyen pincészetek teljesítményét ismeri el szakmai szempontból?
Sok kiváló bor készül ezekben a műhelyekben, ahogyan a kisebb területeken – az 1-3 hektáron – gazdálkodó kistermelők felhozatalában is találunk egészen jó borokat, de ők rendszerint csak külön rendelésre palackoznak, például ha egy lakodalomba kérik.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Milyennek ígérkezik az idei termés a Nachbil húsz hektáros krasznabélteki gazdaságában?
– Mivel bioborokra szakosodtunk, az idei esős időjárás komoly kihívások elé állított. A rengeteg csapadék a gombabetegségek terjedésének kedvez, ezért résen kell lennünk, hogy megfelelő időben és pillanatban tudjunk védekezni. Lehet, hogy lesz kiesés, de távolról sem akkora, mint a szintén nagyon esős 2019-es esztendőben.
Bor a kastélyban
Tavalyi sikeres fogadtatása után idén is tömegeket vonzott a Partiumi Falugazdász Hálózat kétnapos borfesztiválja, a Kincses Pince idei folytatásának szánt nagykárolyi Bor a kastélyban borfesztivál. Az augusztus 5-6-i rendezvényen – a nagykárolyi kastély árnyas kertjében – a Kárpát-medence különböző tájegységeinek 16 borászata volt jelen a fesztiválon.
A főszervező Partiumi Falugazdász Hálózat szerkesztőségünkhöz eljutatott közleménye szerint a szatmári, szilágysági és bihari borvidékek kiválóságai mellett a történelmi Kárpát-medence borrégióinak változatos, zamatos ízvilágú borait is megismerhette a nagykárolyi közönség. A borfesztiválon az anyaországi, horvátországi, szlovéniai, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai borászatok minőségi nedűit ízlelhették a résztvevők.
Az esemény szombati megnyitóján Turos Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor és Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere mellett dr. Ökrös Oszkár, a budapesti Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Mészáros Balázs, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője is részt vett. Ökrös Oszkár beszédében kitért az Agrárminisztérium Schams Ferenc-tervére, amely a Kárpát-medence történelmi magyar borvidékeinek fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez nyújt támogatást. A program célja a Kárpát-medence történelmi borrégióinak bemutatása, a magyar borászok közti szakmai együttműködés erősítése, a magyar borkultúra határokon átívelő egységének megteremtése.
A rendezvényről készült kisfilm itt tekinthető meg.
Miközben Románia uniós éllovas a különálló szőlőültetvények száma tekintetében, egyetlen itteni borászat sem fért fel egy rangos, százfős nemzetközi listára. Ugyanakkor Magyarország két helyszínnel is képviselteti magát.
A szatmári borvidék fénykorát a 18. században élte, napjainkban pedig a régi hagyományok újjászületésének vagyunk tanúi. A krasznabélteki Nachbil pincészet a vidék megújuló borászatának lett a zászlóshajója. Serli Csilla borásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mindeddig tisztázatlan körülmények között életét vesztette egy magyarországi motoros Torockón. 38 éves férfi többedmagával túrázott a Székelykőnél.
Miként lehet a népművészet nyelvét a jelen igényeire fordítani, és milyen állapotban van ma az erdélyi kézművesség? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az Élő Népművészet XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás erdélyi regionális válogatása.
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent.
Zajlanak a munkálatok az alagútfúrók indítóaknájánál Szászfenesen, a majdani kolozsvári metró nyugati végénél: elkészült 86 műanyag cölöp, amelyek a fúrópajzs várva várt behatolását segítik elő.
Új térrel bővül és új hangsúlyokat kap a 17. Kolozsvári Magyar Napok: a „nagykorúság küszöbéhez” érkező rendezvény idén nemcsak gazdag programkínálattal készül, hanem egy egész évben működő kulturális központ megnyitásával is.
Életét vesztette egy 58 éves nő csütörtök reggel, miután Beszterce területén egy vasúti átjárón elgázolta egy vonat – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.
Az iráni háború miatt számos romániai turista kénytelen lemondani Közel-Keletre tervezett utazását. Kelemen Barna turisztikai szakemberrel beszélgettünk a visszamondásokról, alternatív úti célokról és arról, hogyan hat a háború a térség idegenforgalmára.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Az időjárási körülmények javulásával a munkagépek ismét dolgoznak A király útja építésén, a Marospetres községtől a Hunyad megyei határig tartó szakaszon.
Havonta 20 ezerszer hajtottak át a piroson felelőtlen sofőrök egyetlen városban a közúti kamerák felvételei szerint, amelyek eddig csak „figyeltek”, mostantól azonban élesben is bevetik őket a bírságosztó e-Sigur rendszer beüzemelésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!