Tordaszentlászló község önkormányzata: a kalotaszegi településeken is kérdés, hogy hány személyt kell elbocsátani a polgármestei hivatalokból
Fotó: Krónika
Országos sztrájkra készülnek szeptember 8-án a helyi önkormányzatok alkalmazottait tömörítő szakszervezetek, mivel elégedetlenek a kormány által kilátásba helyezett leépítésekkel és forrásmegvonásokkal. A Bolojan-kabinet a jövő hétre tervezi parlamenti felelősségvállalását a második deficitcsökkentő csomagért, amely az önkormányzatokat is érintő megszorításokat tartalmazza. A Krónika RMDSZ-es parlamenti képviselőt és polgármestereket kérdezett a várható intézkedések hatásairól.
2025. augusztus 22., 08:002025. augusztus 22., 08:00
Nagy a bizonytalanság és félelem a helyi önkormányzatokban, hiszen senki sem tudja pontosan, kiket érint majd a létszámcsökkentés a kormány által a jövő héten beterjesztendő második deficitcsökkentő csomag révén. Egyes értesülések szerint a kabinet egységesen húsz százalékkal csökkentené a polgármesteri hivatalok állományát, más forgatókönyv viszont azt valószínűsíti, hogy a lakosság számához arányosan mérsékelnék a főállásban dolgozók létszámát. Az elképzelések alapján gyakorlatilag minden romániai önkormányzat érintett lehet.
Mindez óhatatlanul létszámleépítéshez vezet, a kérdés csupán az, hogy a polgármesterek milyen szempontok szerint hajtják végre a költségcsökkentő intézkedéseket.
Tapasztalatok szerint kétféle hozzáállás létezik: egyes polgármesterek hónapok óta készülnek a személyi kiadások lefaragására, míg a többség kivárja, pontosan mit ír majd elő a jogszabály, és annak ismeretében hozza meg döntéseit.
Nagyenyed RMDSZ-es alpolgármestere, Fülöp Szabolcs Simon a Krónikának elmondta: a személyzeti karcsúsítás igénye már 2024 decemberében megjelent a kormány napirendjén, amikor megtiltották a nyugdíjba vonult alkalmazottak további foglalkoztatását. Az év elején így 6–7 embert bocsátottak el a nagyenyedi polgármesteri hivatalból, miközben a betöltetlen állásokat is befagyasztották. Ezzel párhuzamosan újraszabták a hivatal organigramját (szervezeti ábra): a feladatokat a megmaradt alkalmazottak között osztották újra.
Fülöp hangsúlyozta: ő a versenyszférából érkezett az önkormányzathoz, ezért kissé másként tekint a leépítésekre és a munkamegosztás újratervezésére. „Jobb szervezéssel és kevesebb emberrel is hatékonnyá tehető a helyi adminisztráció. Vannak persze olyanok, akik húsz éve ugyanabban a munkaritmusban dolgoznak, és nem akarnak változtatni. Ez az út járhatatlan: aki marad a helyi adminisztrációban, annak alkalmazkodnia kell a kihívásokhoz” – fogalmazott.
Árnyaltabban látja a helyzetet Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló polgármestere.
Kolozsvár közelsége miatt egyre több építkezési engedélyt kell kiadnunk, emellett sok a gazdálkodókkal kapcsolatos ügy, pályázatokat kell lebonyolítani, és számos más szolgáltatás köti le teljes munkaidőben az alkalmazottakat” – mondta a kalotaszegi település RMDSZ-es elöljárója.
Szerinte természetes, hogy feszült a hangulat, hiszen az emberek a saját sorsuk miatt aggódnak.
A tavaly decemberi kormányrendelet során már végrehajtottak egy tízszázalékos leépítést, az elbocsátottak feladatait pedig fizetésemelés nélkül osztották szét a maradók között.
Asztalos úgy véli, ha most újabb húszszázalékos csökkentés jön, az jelentős nehézségek elé állítja az önkormányzatot.
A Krónika megkereste a bukaresti parlament közigazgatási és területrendezési bizottságának RMDSZ-es tagját, Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt is, aki elmondta: a kormány hivatalos csatornákon nem folytat érdemi párbeszédet a törvényhozással, hiszen eleve felelősségvállalással tervezi elfogadtatni a megszorító csomagot. „Véleményem szerint ha lenne érdemi párbeszéd, sok mindent másként lehetne megoldani” – hangsúlyozta a szilágysági RMDSZ-politikus.
Mint mondta, minden település igyekszik a számára legéletképesebb forgatókönyvet követni. Van, ahol a helyi rendőrség leépítésében látnak megoldást, másutt az alkalmazottak feladatkörének átcsoportosítását tervezik. Seres szerint az is elképzelhető, hogy több község közösen alkalmaz majd egy anyakönyvvezetőt vagy építészt, de más területen is kereshetők karcsúsítási lehetőségek.
Másrészt a legutóbbi népszámlálás adatai sok településen nem tükrözik a valós lélekszámot: jóval kevesebb ember szerepel a nyilvántartásban, mint ahányan ténylegesen a falvakban és városokban élnek. Ez komoly gondot okoz, mert így több helyen a szükségesnél is több embert kell majd leépíteni” – mutatott rá.
Példaként Sarmaságot említette, ahol érthetetlen módon jóval kevesebb gyermek szerepel a népszámlálásban, mint amennyit a valóságban nyilvántartanak, és ugyanez igaz a felnőttekre is. Ha a kormány a hivatalos adatok alapján csökkenti az önkormányzatok költségeit, bizonyos települések aránytalanul nagy terhet viselnek majd.
Seres szerint nem lehet pusztán a népességszámra alapozni az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások fenntartását. Példaként az USR álláspontját hozta fel, amely szerint az alsó határt ötezer főben kellene meghatározni. „Egy parlamenti vita során elmondtam nekik:
A Mócvidék lakói akár száz kilométereket is utazhatnának egy-egy egyszerű igazolásért a legközelebbi hivatalba” – érzékeltette a román politikai hozzáállás abszurditásait a szilágysági RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Összetettsége miatt a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagot is parlamenti felelősségvállalással készül elfogadtatni a kormány – jelentette be szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!