Tordaszentlászló község önkormányzata: a kalotaszegi településeken is kérdés, hogy hány személyt kell elbocsátani a polgármestei hivatalokból
Fotó: Krónika
Országos sztrájkra készülnek szeptember 8-án a helyi önkormányzatok alkalmazottait tömörítő szakszervezetek, mivel elégedetlenek a kormány által kilátásba helyezett leépítésekkel és forrásmegvonásokkal. A Bolojan-kabinet a jövő hétre tervezi parlamenti felelősségvállalását a második deficitcsökkentő csomagért, amely az önkormányzatokat is érintő megszorításokat tartalmazza. A Krónika RMDSZ-es parlamenti képviselőt és polgármestereket kérdezett a várható intézkedések hatásairól.
2025. augusztus 22., 08:002025. augusztus 22., 08:00
Nagy a bizonytalanság és félelem a helyi önkormányzatokban, hiszen senki sem tudja pontosan, kiket érint majd a létszámcsökkentés a kormány által a jövő héten beterjesztendő második deficitcsökkentő csomag révén. Egyes értesülések szerint a kabinet egységesen húsz százalékkal csökkentené a polgármesteri hivatalok állományát, más forgatókönyv viszont azt valószínűsíti, hogy a lakosság számához arányosan mérsékelnék a főállásban dolgozók létszámát. Az elképzelések alapján gyakorlatilag minden romániai önkormányzat érintett lehet.
Mindez óhatatlanul létszámleépítéshez vezet, a kérdés csupán az, hogy a polgármesterek milyen szempontok szerint hajtják végre a költségcsökkentő intézkedéseket.
Tapasztalatok szerint kétféle hozzáállás létezik: egyes polgármesterek hónapok óta készülnek a személyi kiadások lefaragására, míg a többség kivárja, pontosan mit ír majd elő a jogszabály, és annak ismeretében hozza meg döntéseit.
Nagyenyed RMDSZ-es alpolgármestere, Fülöp Szabolcs Simon a Krónikának elmondta: a személyzeti karcsúsítás igénye már 2024 decemberében megjelent a kormány napirendjén, amikor megtiltották a nyugdíjba vonult alkalmazottak további foglalkoztatását. Az év elején így 6–7 embert bocsátottak el a nagyenyedi polgármesteri hivatalból, miközben a betöltetlen állásokat is befagyasztották. Ezzel párhuzamosan újraszabták a hivatal organigramját (szervezeti ábra): a feladatokat a megmaradt alkalmazottak között osztották újra.
Fülöp hangsúlyozta: ő a versenyszférából érkezett az önkormányzathoz, ezért kissé másként tekint a leépítésekre és a munkamegosztás újratervezésére. „Jobb szervezéssel és kevesebb emberrel is hatékonnyá tehető a helyi adminisztráció. Vannak persze olyanok, akik húsz éve ugyanabban a munkaritmusban dolgoznak, és nem akarnak változtatni. Ez az út járhatatlan: aki marad a helyi adminisztrációban, annak alkalmazkodnia kell a kihívásokhoz” – fogalmazott.
Árnyaltabban látja a helyzetet Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló polgármestere.
Kolozsvár közelsége miatt egyre több építkezési engedélyt kell kiadnunk, emellett sok a gazdálkodókkal kapcsolatos ügy, pályázatokat kell lebonyolítani, és számos más szolgáltatás köti le teljes munkaidőben az alkalmazottakat” – mondta a kalotaszegi település RMDSZ-es elöljárója.
Szerinte természetes, hogy feszült a hangulat, hiszen az emberek a saját sorsuk miatt aggódnak.
A tavaly decemberi kormányrendelet során már végrehajtottak egy tízszázalékos leépítést, az elbocsátottak feladatait pedig fizetésemelés nélkül osztották szét a maradók között.
Asztalos úgy véli, ha most újabb húszszázalékos csökkentés jön, az jelentős nehézségek elé állítja az önkormányzatot.
A Krónika megkereste a bukaresti parlament közigazgatási és területrendezési bizottságának RMDSZ-es tagját, Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt is, aki elmondta: a kormány hivatalos csatornákon nem folytat érdemi párbeszédet a törvényhozással, hiszen eleve felelősségvállalással tervezi elfogadtatni a megszorító csomagot. „Véleményem szerint ha lenne érdemi párbeszéd, sok mindent másként lehetne megoldani” – hangsúlyozta a szilágysági RMDSZ-politikus.
Mint mondta, minden település igyekszik a számára legéletképesebb forgatókönyvet követni. Van, ahol a helyi rendőrség leépítésében látnak megoldást, másutt az alkalmazottak feladatkörének átcsoportosítását tervezik. Seres szerint az is elképzelhető, hogy több község közösen alkalmaz majd egy anyakönyvvezetőt vagy építészt, de más területen is kereshetők karcsúsítási lehetőségek.
Másrészt a legutóbbi népszámlálás adatai sok településen nem tükrözik a valós lélekszámot: jóval kevesebb ember szerepel a nyilvántartásban, mint ahányan ténylegesen a falvakban és városokban élnek. Ez komoly gondot okoz, mert így több helyen a szükségesnél is több embert kell majd leépíteni” – mutatott rá.
Példaként Sarmaságot említette, ahol érthetetlen módon jóval kevesebb gyermek szerepel a népszámlálásban, mint amennyit a valóságban nyilvántartanak, és ugyanez igaz a felnőttekre is. Ha a kormány a hivatalos adatok alapján csökkenti az önkormányzatok költségeit, bizonyos települések aránytalanul nagy terhet viselnek majd.
Seres szerint nem lehet pusztán a népességszámra alapozni az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások fenntartását. Példaként az USR álláspontját hozta fel, amely szerint az alsó határt ötezer főben kellene meghatározni. „Egy parlamenti vita során elmondtam nekik:
A Mócvidék lakói akár száz kilométereket is utazhatnának egy-egy egyszerű igazolásért a legközelebbi hivatalba” – érzékeltette a román politikai hozzáállás abszurditásait a szilágysági RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Összetettsége miatt a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagot is parlamenti felelősségvállalással készül elfogadtatni a kormány – jelentette be szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!