Vincze Loránt úgy látja, jövőre valóban csatlakozhat Románia a schengeni övezethez
Fotó: Vincze Loránt sajtóosztálya
A mandátuma utolsó évét kezdő Klaus Iohannisnak lehetősége sem lesz rá, de nem is akar változtatni a román külpolitikai stratégián a schengeni csatlakozás elbukása után – állapította meg a Krónikának adott interjúban Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Szerinte nem véletlen, hogy az osztrák cégek ellen spontán bojkott alakult ki Romániában, de az aligha lesz hosszú életű.
2022. december 24., 09:032022. december 24., 09:03
2022. december 24., 09:062022. december 24., 09:06
– Tankolt Románia Schengen-tagságának osztrák elutasítása óta OMV-benzinkútnál?
– Nem tankoltam OMV-kútnál, de ha a szükség rávinne, gondolom, ezután is fogok tankolni. Szerintem a spontán népharag pár héten belül csökken. Hatalmas volt a várakozás, szerintem teljesen jogosan, minden technikai feltételt sikerült teljesíteni, sőt a korrupcióellenes harchoz kapcsolódó pótlólagos politikai ellenvetést is sikerült lebontani. Az osztrák vétó derült égből villámcsapás volt, senki sem számított rá, ennél fogva az általa kiváltott ellenhatás is jelentős. A politikában is az akció reakciót vált ki, nem véletlen, hogy kialakult a spontán bojkott, de én nem hiszem, hogy hosszú ideig tart, nem életszerű. A diplomáciai következményei viszont még biztosan kitartanak.
– Az osztrák – és részben a holland – ellenszavazaton túlmenően miért bukott el a schengeni csatlakozás? Mit tapasztalt ezzel kapcsolatban Brüsszelben, Strasbourgban?
– Mindenki meglepődött, hiszen a pár hónappal korábbi holland, majd a pár hete bejelentett svéd ellenvetéssel foglalkozott mindenki, az Európai Bizottságban és a Tanácsban is meglepődtek az osztrák reakción. Mindenki számára teljesen átlátszó volt az illegális migráció, mint ürügy, hiszen egyértelműen belpolitikai okok vitték rá Ausztriát a vétóra. Alsó-ausztriai népszerűségvesztése az Osztrák Néppártot (OVP) a stratégia átgondolására késztette.
Így varrta az ÖVP a témát teljesen méltánytalanul és bármilyen észérv hiányában Románia nyakába. Szerintem már rövidtávon kevesebbet fog az ÖVP ezzel a lépéssel nyerni, mint amire számít. Túl radikális lépés, amire a társadalmat, a választóikat nem készítették fel, így mindenki értetlenül állt a bejelentés előtt. Ezt magam is tapasztaltam, hiszen a vétó idején Bécsben voltam. Az osztrák kancellár beszéde a leginkább Európa-ellenes beszéd volt, amit valaha európai vezetőtől hallottam.
– Milyen utóhatása lesz a diplomáciai kudarcnak Romániában?
– Én nem tartom diplomáciai kudarcnak, sőt azt gondolom, hogy az adott stratégián belül, ami alapvetően a csendes diplomáciát jelenti – a román külügyet az elmúlt évtizedekben ez jellemzte –, minden követ megmozgattunk. Az erőfeszítés része volt a román külügy, az állami vezetők és az európai parlamenti képviselők.
Az ausztriai ellenvetés korai felismerése az utolsó akadályt is elháríthatta volna, de nekem meggyőződésem, hogy a vétó szándéka spontán ötlet volt a kormányzó Osztrák Néppártban, amit a koalíciós partnerrel sem egyeztettek. Idő sem volt már hárítani, annyira határozott volt, hogy nem adott mozgásteret a megegyezésre. A román–osztrák kétoldalú kapcsolatban viszont még sokáig nyomot hagy ez az esztelen elutasítás.
Románia szerintem teljesen jogosan érzi úgy, hogy ezernyi, elsősorban gazdasági szál köti össze Ausztriával, hatalmas piacot kaptak osztrák vállalatok, nagy részesedést szereztek stratégiai ágazatokban, cserébe pedig Ausztria képletesen hátba szúrta Romániát, amikor a legnagyobb szükség lett volna a támogatására.
Fotó: Erdély Bálint Előd
– Egy korábbi felmérés szerint a romániai lakosság relatív többsége szuverenista, a nemzeti érdekek uniós képviseletére hangsúlyosabban fókuszáló diplomáciát szeretne. Várható valamiféle váltás a román külpolitikában?
– A történtek fényében kétségtelenül érdemes elemezni a romániai csendes diplomácia hatékonyságát. Egy alapos elemzés végén kiderülhet, hogy az osztrák vétó elhanyagolható fejlemény, amiért nem érdemes a bejáratott kapcsolatrendszeren változtatni. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a mélyreható elemzés megtörténik, hiszen a román diplomácia vezetőfüggő.
Bogdan Aurescu külügyminiszter, aki szociáldemokrata hátterű, az államfő feltétlen híve, a miniszterelnöknek kevés affinitása van a külpolitika iránt, a parlamentnek pedig kevés beleszólást hagynak ezen a területen. A 2024-ben megválasztott új elnöknek lesz először lehetősége külpolitikai fordulatot végrehajtani, de nem lepődnék meg, ha ez mégsem következik be.
– Az erdélyi magyarok egy részében tapasztalható egy kis káröröm is a schengeni kudarccal kapcsolatban. Ebben vélhetően közrejátszik az is, hogy a kisebbségi jogok, a magyarokhoz való viszonyulás tekintetében a román uniós csatlakozás nem hozott áttörést.
– Érthető, hogy a romániai magyar közösség nehezményezi, hogy a kisebbségi jogok tekintetében az európa tanácsi, az EU- és NATO-csatlakozás nem hozott biztosítékokat, sem Románia számonkérését a kisebbségi törvényi szabályozás javítása vagy a törvények hiányos alkalmazása miatt. De alapvetően tudjuk és érezzük azt is, hogy a döntések Bukarest kezében vannak: a parlamenti többség, a kormány hozhat új törvényeket, új intézkedéseket.
Ez természetes, a nagyobb baj az, hogy sem Bukarest, sem Brüsszel nem tudatosította azt, hogy az elégedett nemzeti közösségek lojálisabbak, támogatóbbak, jobban hozzájárulnak a stabilitáshoz, hiszen kölcsönösen nem az ellenfelet látjuk egymásban. Az RMDSZ európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseivel erre szeretné rávenni az EU intézményeit, hogy a kisebbségeket tekintse partnereknek, a nyelvük és kultúrájuk védelmére vonatkozó javaslataikat vegyék komolyan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!