Bárányhúskínálat. A vásárlók többsége kisebb adagot vásárolna
Fotó: Borbély Fanni
Idén is 40-50 lej között alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a kis kérődzők pestisének tavaly őszi járványa komoly gazdasági károkat okozott a juhtartó gazdaságokban, idén márciusra azonban helyreállt az élőállat-export és a bárányhús iránti kereslet. A hazai fogyasztók számára árfelhajtó hatása van, hogy a gazdák többsége szívesebben értékesíti ősszel exportra a hízott bárányokat.
2025. március 10., 08:022025. március 10., 08:02
2025. március 10., 09:132025. március 10., 09:13
Idén április 20–21-én egybeesik a katolikus és protestáns, illetve az ortodox felekezetek húsvétja, ami kihatással van a bárányhús árának alakulására is. A tavaly ősszel többéves mélypontra zuhant élőállat-felvásárlási árak lejtmenete idén márciusra megállt: a gazdák nagy örömére húsvétra a régi felvásárlási árakat megközelítő, 20 lejes élősúly-kilogrammonkénti kínálattal álltak elő a belpiacra (is) bárányhúst szállító vágóhidak.
A juhászat lejtmenetét igyekszik megállítani a mezőgazdasági minisztérium gyorssegélye is, amely
60-40 százalékban román állami, illetve európai uniós forrásból. Az APIA szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint azok a gazdák igényelhetik az állatonként 248 lejes támogatást, akik legalább 50 anyajuhot vagy anyakecskét tartanak, a támogatásra jogosult maximális állatlétszám 300. A gyorssegélyre szóló igényeket 2025. március 21-ig lehet benyújtani az APIA megyei igazgatóságainál. Az állami hatóság ígérete szerint a támogatás összegét 2025. április 30-ig utalják át a juh- és kecsketartó gazdák bankszámlájára.
A kisebb juhászatok felszámolódtak, de a nagyok is jelentősen csökkentették az állomány létszámát
Fotó: Makkay József
„A támogatás jól jön, de nagyon sok juhtartó gazdát már nem tud megmenteni” – ecsetelte lapunknak az ágazatban uralkodó nehéz helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztési mérnök, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének juh- és kecsketenyésztésért felelős falugazdásza. A Gyergyóremetén 550 tenyészállatból álló juh- és kecskeállománnyal rendelkező agrárvállalkozó portálunknak elmondta, hogy a tavaly nyártól az országon végigsöprő kis kérődzők pestise súlyos gazdasági nyomot hagyott az ágazatban, sok kistermelő felhagyott az állattartással.
„Nehéz megmondani, hogy a járvány gazdasági következményei számszerűleg hány gazdát késztettek a juh- és kecskeállomány felszámolására, de Székelyföldön magas ezek aránya.
Mi is a felére csökkentettük a tavaly tavaszi állomány létszámát” – mutatott rá a nehéz helyzetre a székelyföldi falugazdász. A gazdákat leginkább az alacsony felvásárlási árak taglózták le tavaly ősszel, hiszen a pár hónappal korábbi, élősúly-kilogrammonkénti 20 lej fölötti értékesítési árhoz képest az állatkereskedők mindössze 12-13 lejt kínáltak októberben és novemberben.
Lassan kezd helyreállni a piac: Bajkó Zoltán szerint az áprilisi közös magyar–román húsvét idejére a vágóállatot felvásárló vágóhidak a bárányokért 20 lej körüli árat kínálnak élősúly-kilogrammonként, ami azt jelenti, hogy a húsvéti bárány kilója a kereskedőknél 40-50 lej között fog mozogni. Vagyis nagyjából olyan áron, mint tavaly.
A szakember szerint az idei ellés jónak mondható, habár jóval kevesebb ikerellést jegyeztek, mint tavaly.
Igazából mégsem ez befolyásolja elsősorban a hazai bárányhús árának alakulását, hanem a súlyos munkaerőhiány, amivel az állattartó gazdaságok küszködnek.
Noha jó bevételnek számít a juh- és kecsketej feldolgozása is, munkaerőhiány miatt egyre kevesebb juhos gazda akar túrót és sajtot készíteni. A nagyobb állattelepek számára jobban megéri az export: az anyatejen tartott, és felhizlalt bárányokat egy tételben, októberben vagy novemberben értékesítik a közel-keleti és észak-afrikai országok felvevőpiacára.
Portálunk megkérdezte Csutak Nagy Lászlót, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnökét, miként látja a romániai juhágazat helyzetét. A Bukarestben dolgozó hatósági állatorvos szerint jó hír, hogy helyreállt a juhpestis miatt gondokkal küszködő romániai juhexport. A legnagyobb felvevőpiacot jelentő Jordánia mellé felsorakozott Marokkó és Tunézia is, a romániai állategészségügyi hatóság minden érdekelt országgal megújította a kiviteli engedélyeket.
,,Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy a fogyasztók már nem vásárolnak egy egész, vagy fél bárányt, ezért a bárányhús-kereskedelem egyre inkább visszaszorul az áruházak polcaira, ahol egy-két kilogramm bárányhúst is lehet venni. Ezzel magyarázható, hogy országszerte egyre kevesebb vágópont üzemeltetésére kapunk kérést, amit a megyei állategészségügyi hatóságok hagynak jóvá” – mutatott rá portálunknak az ANVSA országos alelnöke. Az állatorvos szerint a változás mögött elsősorban a bárányhús magas ára áll, de a hatóság továbbra is támogatja a helyi vágópontok kialakítását azzal a feltétellel, hogy azok megfeleljenek a minimális élelmiszer-biztonsági elvárásoknak.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!