
Fotó: Rostás Szabolcs
Nem tart kormányzati pozíciójának megingásától, a jelenlegi koalíció felbomlásától az RMDSZ, amely egyértelműen pozitívnak tekinti, hogy része a bukaresti hatalomnak – derült ki a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) pénteki ülésén. Az alakulat miniparlamentje döntött a jövő évi tisztújító kongresszus menetrendjéről is.
2022. december 16., 13:462022. december 16., 13:46
2022. december 16., 18:582022. december 16., 18:58
A Kolozsvár közeli Kajántó-völgyben rendezett nagygyűlésen a szövetség mérleget vont az elmúlt két év kormányzati tevékenységéről, és Kelemen Hunornak, valamint az alakulat többi, kormányzati tisztséget betöltő politikusának „félidős” kiértékeléséből teljes mértékben az világlott ki, hogy az RMDSZ elégedett az elért eredményekkel. Még úgy is, hogy politikai helyzetértékelésében a szövetségi elnök bevallotta: 2020 decemberében nagyobb tervekkel vágtak neki a közös kormányzásnak a román szociáldemokraták (PSD) és liberálisok (PNL) oldalán, ám ezek nagy részét keresztülhúzta az ukrajnai háború.
Ami azt jelenti, hogy a 15 éve halogatott jogszabály rövid távú elfogadtatására maga az RMDSZ sem lát esélyt. „Az már becsületesen elvégzett munkát jelent, ha megvédjük, ami a miénk. Tehetjük folyamatosan magasra a lécet, ha folyamatosan leverik azt vagy átbújnak alatta” – írta körül a szövetség mozgásterét Kelemen Hunor.
Fotó: Rostás Szabolcs
Aki mindazonáltal pozitívnak tartja a kormányzás mérlegét, szerinte ugyanis mindhárom kormányzati feladatot sikerült „kipipálni”: úgy véli, megvédték a családokat a gazdasági és energiaválság hatásaitól, nagyszabású fejlesztések zajlanak az országos helyreállítási terv (PNRR), valamint az Anghel Saligny településfejlesztési terv biztosította uniós, illetve roámn költségvetési forrásokból, továbbá folyamatban vannak az RMDSZ családpolitikai javaslatainak a megvalósítása is.
A fejlesztések sorában Kelemen többek között azt emelte ki, hogy jelenleg 1813 településen zajlik a víz-, szennyvíz- és csatornahálózat kiépítése Erdélyben, utakat morszerűsítenek, hidakat építenek a közművesítési programon keresztül. Reményének adott hangot, miszerint 2024 augusztusától teljes egészében autópályán lehet majd közlekedni Kolozsvár és Marosvásárhely között, miután elkészül a hiányzó 16 kilométeres szakasz is. Kelemen Hunor azzal a képpel illusztrálta az RMDSZ kormányzati szerepét, hogy „egyik kezükkel tüzet oltanak, a másikkal építkeznek”.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Ha mi nem lennénk ott, a mi problémáinkat más nem értené meg, Erdély számtalan kisebb és nagyobb régiója fejlesztések nélkül maradna, de ezt nem akarjuk bebizonyítani. Ugyanakkor nélkülünk a politikai stabilitás sem lenne garantálható Romániában. Azért kell ott lenni kormányon, hogy megértsék a román barátaink is: amit mi akarunk, az a közösségeknek, családoknak, településeinknek, mindenkinek egyformán jó” – állapította meg az SZKT-n elhangzott beszédében a szövetségi elnök. Kelemen úgy vélekedett, a számos vita ellenére a hárompárti balliberális koalíció stabil, nem fog sor kerülni a felbomlására, a maga részéről az RMDSZ-nek – megfogalmazása szerint – esze ágában sincs kilépni, ugyanakkor a román partnereknek sincs szándékukban felrúgni a partnerséget.
Fotó: Rostás Szabolcs
Kelemen Hunor kitért Románia schengeni csatlakozásának elutasítására is, ismételten „gyalázatosnak és ostobának” nevezve a döntést, amely szerinte Ausztria „helytelen, erkölcstelen, szégyentelen politikai játszmájának” tudható be. Úgy vélte, Románia 11 éve teljesítette a csatlakozáshoz szükséges technikai kritériumokat, a schengeni övezet tagországainak támogatását élvezi, és ebbe most „belerondított” Ausztria. „Politikai döntésre politikai választ kell adni, vétóra, vétóval kell válaszolni, amikor eljön annak az ideje” – szögezte le Kelemen Hunor. Mint ismert, Marcel Ciolacu PSD-elnök felvetette: Bukarestnek akadályt kell gördítenie az elé, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) osztrák vezetője legyen.
A szövetségi elnök egyúttal megadta az alaphangot a jövő évi teendők szempontjából, szerinte fontos lesz a következő év az RMDSZ számára, Temesváron rendezi 16. kongresszusát az alakulat. Kelemen szerint az RMDSZ-nek fel kell ráznia a szervezeteket, a közösségépítést kell a legfontosabb célkitűzésként meghatározni, fel kell készülni a négy megmérettetést – helyhatósági, parlamenti, európai parlamenti és államelnöki – felsorakoztató 2024-es választásokra. Az SZKT meg is szavazta Balázs Attila ügyvezető elnök előterjesztését, miszerint 2023. április 28-29-én rendezik a szövetség 16., tisztújító kongresszusát a bánsági nagyvárosban, amely egyébként éppen a jövő évben tölti be Európa egyik kulturális fővárosa szerepét.
A hozzászólások során sem volt vita a tekintetben, hogy az RMDSZ-nek kormányon van a helye. A szövetség kormányzati tisztségviselői közül Cseke Attila fejlesztési miniszter felsorolta, hogy tárcája 2020 decembere óta 190 oktatási, 53 egészségügyi intézmény, 19 templom és 104 kultúrház és művelődési otthon megépítését finanszírozta. Kitért a szimbólumok terén elért eredményekre is, 110 helyi jelképet hagyott jóvá a minisztérium, ezek közül 77 települési címer, 33 pedig zászló. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elsősorban a medvepopuláció esetében elfogadott rendeletre tért ki, amellyel bevezették a megelőzési kvótákat, ugyanakkor kitért a faanyag-nyomkövető rendszerre (SUMAL), amelynek köszönhetően szerinte sikerült megfékezni az illegális fakitermelést, a falopást. Novák Eduárd sportminiszter szerint egyre több sportlétesítmény épül, ugyanakkor előrebocsátotta, dolgozni fognak az új sporttörvényen, újabb sportbázisok kiépítésén.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
2 hozzászólás