Bányanyitás suttyomban?

Fotó: Babos Attila

Távol maradtak viszont az ügyben legérintettebbek, a gyergyólibáni lakosok, akik mint szószólójuktól, Elekes Róbert alpolgármestertől üzenték, nem akarnak „senkivel ujjat húzni”, vagyis konfliktusba keveredni, de egyáltalán nem örülnek, hogy az elhagyott felszíni kőbányát újra meg akarják nyitni. A Liban-Granit Kft. ugyanis a Gyergyóújfaluhoz tartozó, közel száz lelket számláló Libán falucska térségében mintegy 150–200 méterre a lakott területtől és a nemrég felújított, Udvarhelyszéket Gyergyószékkel összekötő 138-as megyei úttól újra meg akarja nyitni az 1970-es években bezárt kőfejtőt. A közmeghallgatást egyébként a gyergyóalfalusi önkormányzat hívta össze, ugyanis rövidesen a helyi tanácsnak arról kell döntenie, hogy az új beruházás érdekében megváltoztatja az övezeti rendezési tervet (PUZ) vagy sem. A Hargita megyei környezetvédelmi hatóság január 18-ára hirdetett lakossági közmeghallgatására mindössze egy személy jelent meg, így a Liban-Granit Kft. könnyedén megszerezte a nagyszebeni regionális környezetvédelmi hatóság pozitív véleményezését, amely feljogosítja a tervek elkészítésére.

A kőfejtés porral és zajjal jár
„A kő a saját udvarukon ütötte agyon az embereket” – méltatlankodott Simon Mátyás egykori bányász, aki a közmeghallgatásra hétvégiház-tulajdonosként érkezett, és húszéves kőfejtői tapasztalatával igencsak kemény vitapartnernek bizonyult a konkrét adatokat nem ismerő bányamérnökkel szemben. A beruházók képviselője, Bányász Árpád bányamérnök egyébként mindössze annyi műszaki adatot tudott az új létesítményről, hogy havi 4500 köbméter andezitet kívánnak kitermelni, és helyben zúzni építkezéshez és útpadka kiképzéséhez használatos kőtörmeléket. „Kis kapacitású, kevés profitot termelő egységről van szó” – ismételgette többször is, miután részletesen beszámolt arról, hogy a modern robbantási technikával végzett kitermelés nem veszélyezteti kőhullással sem a környező víkendházakat, sem a lakóházakat.
A bányamérnöknél felkészültebbnek bizonyult a bányanyitást ellenző, akciójában a Krónika segítségét kérő Babos Attila, aki ugyan nem volt jelen a közmeghallgatáson, de a környezetvédelmi véleményezési kérelemtől kezdve, Gyergyóújfalu hosszú távú stratégiai tervezetéig elektronikus postán minden lényeges információt eljuttatott szerkesztőségünkbe. Tőle tudhattuk meg, hogy a kőfejtő telep villamosenergia-ellátását nagyteljesítményű generátorokkal akarják megoldani, amelyek Babos szerint zajszintemelkedést és a kipufogógázok termelése által levegőszennyezést okoznak. Ráadásul a zúzott követ szállító 16 tonnás kamionok veszélyeztetik a nemrég felújított utat. Babos érvelésével egyébként több jelenlévő bányaellenző is egyetértett, ám aggályaikra a bányamérnök nem tudott megnyugtató válasszal szolgálni, mint ahogy arra sem tudott senki válaszolni, hogy mi lesz a közvetlen haszna Libán falucskának abból, hogy újraindul a régi bánya. Bányász Árpád bányamérnök viszont kifejtette, hogy a kőtörést olyan technológiai megoldással tervezik, amelyben egy hatalmas golyó zúzza apróra az andezittömböket. „No, az olyan rengést gerjeszt, hogy még Újfalu központjában is kukkra szöknek a székből az emberek” – torkolta le a hajdani bányász, aki amellett kardoskodott, hogy lehet bármilyen modern a technológia, egy kőfejtő közelében hatalmas por és zaj képződik.

A terület benne van a Natura 2000-es programban
Elekes Köllő Márta környezetmérnök a vita során azt hozta fel, hogy Gyergyóújfalu 2013-ig kidolgozott hosszú távú fejlesztési stratégiájában a turisztikai célú beruházásokat kívánja fejleszteni az önkormányzat, ráadásul a területet belefoglalták a Natura 2000-es programba is. Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke lapunk kérdésére kifejtette, hogy a beruházónak ebben az esetben be kell szereznie az úgynevezett Natura 2000-es engedélyt is, amelyet tudomása szerint Romániában még egyetlen bányavállalkozásnak sem állítottak ki.

Kitől, mitől félnek a libániak?
Babos Attila mellesleg a Krónikához eljuttatott dokumentumok mellett küldött egy hangfelvételt is, amelyen állítása szerint Geréb István vállalkozó fenyegetőzik, hogy „majd megjárja”, ha nem hagy fel a bányaellenző tevékenységével. A vállalkozó lapunk megkeresésére azonban úgy nyilatkozott, be akarja perelni Babost, mert a beruházás ellen uszítja a helybélieket, noha a kőfejtésben dolgozhatna nyolc libáni lakos. Ám amikor arra kértük, részletezze a beruházási terveit, pusztán annyit közölt, hogy hatalmas kölcsönt vett fel, és ha nem indíthatja el a kőfejtést, „álmatlan éjszakái lesznek élete végéig”. Társa, Búzás Péter viszont egyszerűen felállt a székről, és azzal a felkiáltással, hogy nem óhajt a sajtónak nyilatkozni, sértődötten elvonult.