
Nicolae Ciucă a szerdai nagyváradi rendezvényen
Fotó: Gov.ro
„Száz év távlatából nézve ma már teljesen mindegy, hogy ki örvendett és ki nem az eseménynek”, a román hadsereg nagyváradi bevonulásának – jelentette ki a Krónikának Hegedüs Csilla. Az RMDSZ szóvivőjét Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdai kijelentésére reagáltattuk.
2022. április 21., 10:462022. április 21., 10:46
Amint arról beszámoltunk, a kormányfő szerdán Nagyváradon úgy fogalmazott: románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a 103 évvel ezelőtt, 1919. április 20-án Nagyváradra bevonuló román hadsereget. A román katonák valójában felszabadították Nagyváradot a „bolsevik uralom alól” – jelentette ki Nicolae Ciucă kormányfő a városban a román bevonulás 103. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségen.
– idézte a kormányfőt az Agerpres. Nicolae Ciucă szerdán úgy fogalmazott, hogy a város a Román Királyság „védelme” alá került, és a hatalomátvétel „békésen” történt, anélkül, hogy leváltották volna a korábbi magyar adminisztráció tisztviselőit. „A szabadság, demokrácia és béke jegyében a multietnikus és multikulturális Nagyvárad sorsát Romániára bízta, és jelenleg az ország egyik legvirágzóbb városa” – mondta az állami hírügynökség szerint Ciucă. Úgy vélte, hogy a hadsereg és az adminisztráció jelképesen találkozik Nagyváradon, hogy megemlékezzen a 103 évvel ezelőtt történtekről, amikor „a civil és a katonai hatalom minden hovatartozástól függetlenül összefogott a közjó érdekében”.
Ciucă az adott kor neves személyiségeiről is megemlékezett, Aurel Lazăr, Coriolan Pop, Iustin Ardelean, Roman Ciorogariu és Traian Moşoiu mellett magyar részről Rimler Károly polgármestert és Jánossy Gyula főkapitányt említve.

Románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a 103 évvel ezelőtt, 1919. április 20-án Nagyváradra bevonuló román hadsereget – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán a partiumi városban.
Mindezek kapcsán megkérdeztük a kormányon lévő RMDSZ szóvivőjét, hogyan vélekedik a szövetség a miniszterelnök „történészi” kijelentéséről.
– mondta a Krónikának Hegedüs Csilla. – Ehhez járul hozzá az a számtalan befektetés is, amit a kormány tagjaiként sikerül Erdélyben megvalósítanunk. Kiváló példa erre a szerdán átadott nagyváradi sportcsarnok, amely Cseke Attila miniszterünk munkáját dicséri, és amelyet magyarok és románok is egyaránt használnak majd.”
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
1 hozzászólás