
Fotó: Gov.ro
Románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a 103 évvel ezelőtt, 1919. április 20-án Nagyváradra bevonuló román hadsereget – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán a partiumi városban.
2022. április 20., 16:212022. április 20., 16:21
2022. április 22., 09:402022. április 22., 09:40
A román bevonulás 103. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségen a román kormányfő beszédében úgy fogalmazott, hogy a román katonák valójában felszabadították a várost a „bolsevik uralom alól”, számolt be tudósításában az Agerpres.
– idézte a kormányfőt az állami hírügynökség.
Fotó: Gov.ro
Nicolae Ciucă beszédében úgy fogalmazott, hogy a város a Román Királyság „védelme” alá került, és a hatalomátvétel „békésen” történt anélkül, hogy leváltották volna a korábbi magyar adminisztráció tisztviselőit.
– mondta beszédében Ciucă. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a hadsereg és az adminisztráció jelképesen találkozik Nagyváradon, hogy megemlékezzen a 103 évvel ezelőtt történtekről, amikor „a civil és a katonai hatalom minden hovatartozástól függetlenül összefogott a közjó érdekében”.
Ciucă az adott kor neves személyiségeiről is megemlékezett, Aurel Lazăr, Coriolan Pop, Iustin Ardelean, Roman Ciorogariu és Traian Moşoiu mellett magyar részről Rimler Károly polgármestert és Jánossy Gyula főkapitányt említve.
A román miniszterelnök azon reményének is hangot adott, hogy a nagyváradi fiatalok ismerik a történelem ezen fejezetét és tisztelettel gondolnak elődeikre. A kormányfő szerdán munkalátogatáson vett részt Bihar megyében, ahol az új nagyváradi sportcsarnok felavatásán is részt vett, illetve a megye más településeire is ellátogatott.
Fotó: Gov.ro
A Szent László téren, Ferdinánd király szobra előtt tartott beszédét mintegy százan hallgatták. A hivatalos ünnepség után a kormányfő kezet fogott és szóba elegyedett a térre kiérkezett váradiakkal, írta az Ebihoreanul.

„Száz év távlatából nézve ma már teljesen mindegy, hogy ki örvendett és ki nem az eseménynek”, a román hadsereg nagyváradi bevonulásának – jelentette ki a Krónikának Hegedüs Csilla.
Egyébként az Erdélyi Krónika korabeli sajtóbeszámolók alapján Nagyvárad elfoglalásáról azt írja, hogy a román hadsereg április 20-án délelőtt vonult be a városba. „A bevonulás után a város közvetlen román katonai irányítás alá került, Ștefan Holban tábornok vezetésével, aki másnap bejelentette, hogy a város immár Nagyromániához tartozik. Aznap kiadták első intézkedéseiket, amelyek a fegyverek begyűjtésére vonatkoztak. Kijárási és gyülekezési tilalmat léptettek életbe, és bevezették a cenzúrát”.
„Intézkedésének következtében a város és a megye tisztviselőinek – a munkahelyük elvesztésével megfenyítve – esküt kellett tenni a román királyságra” – írta a 103 évvel ezelőtt történtekről a portál.
A történészek által írt és szerkesztett online kiadvány szerint „április 29-én Lazăr hirdetményben hozta a lakosság tudomására, hogy Nagyváradon és az egész megyében életbe lépett a román uralom. Pár nap múlva pedig kijelentette, hogy „az antanttól biztos tudomása van arról, hogy Nagyvárad és Bihar megye Romániához fog tartozni. Ezzel együtt, a 95%-ban magyarok lakta városban bevezették a románt hivatali nyelvként.”

„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak”.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
4 hozzászólás