Idén a füstölés sem segített a fagykár ellen
Fotó: MTI/Varga György
Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfaj termését is. A Krónika által megszólaltatott kertészeti szakember szerint mínusz 6-7 fokos hidegben nem lehet megvédeni a virágzó, vagy a virágzás előtt álló gyümölcsfákat, a fagykár elviszi a termést. Jelentős drágulásra kell számítani emiatt.
2025. április 10., 19:122025. április 10., 19:12
2025. április 11., 08:042025. április 11., 08:04
Sok gyümölcstermesztő gazda az évszázad fagykáraként emlegeti az elmúlt időszakban a szokatlanul alacsony hőmérséklet miatt „leforrázott” gyümölcsösöket. Arra már többször volt példa, hogy március végén, április elején egy-két éjszakára mínusz 3-4 fokra lehűlt a levegő hőmérséklete, és ilyenkor különböző védekezési módszerekkel – füstöléssel, a fák ellenállását növelő növénykondicionáló permetezéssel, stb. – sikerült megmenteni a barack, a cseresznye, illetve más korai gyümölcsfajok termésének 70-80 százalékát.
Huszár Antal kertészmérnök, a Partiumi Falugazdász Hálózat falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy a gyümölcstermő vidékeken egyelőre mindenhol tart a kárbecslés. Azokban a Bihar megyei gyümölcsösökben, amelyeket személyesen meglátogatott, lehangoló, elkeserítő kép fogadta. „Volt egy korábbi – március végi, április eleji – fagyhullám, amit Bihardiószeg, Bihar és Biharszentimre környékén sok baracktermesztő gazda sikeresen átvészelt. A virágzáskor észlelt –6 fokos hideg ellenére csodával határos módon – és nyilván a hatékony védekezésnek köszönhetően – megmaradt a virágok mintegy 80 százaléka, a gazdák fellélegeztek” – foglalta össze portálunknak az előzményeket a szakember.
Az igazi baj azonban ezen a héten, április 8-án, kedd éjszaka következett be, amikor sok helyen ismét kemény mínusz fokokat mértek, de ezúttal már a borsó nagyságú kajszi gyümölcskezdeményezése esett a kemény fagyhullám áldozatául. A kertészmérnök szerint
ami azt jelenti, hogy az idei baracktermésnek legalább a 80, de sok helyen a száz százaléka odaveszett Erdélyben, ahol még termelhető valamilyen barackfajta. Hasonló károkról számoltak be a sajtónak Kárpátokon túli megyék gyümölcstermesztői is: Buzău, Călărași, Dolj, Konstanca megyében is elpusztította a fagy a barack-, cseresznye-, alma-, valamint a mandulafák virágait. A termelők szerint az elszenvedett károk miatt várhatóan 50-100 százalékkal drágul idén a hazai gyümölcs, aminek az ára az év elejétől így is nagy mértékben, 9 százalékkal emelkedett a statisztikai hivatal szerint.
Lefagyott és megbarnult virágok, odalett a termés
Fotó: MTi
Kiderült, hogy nem csak a legkorábban virágzó kajszibarack esett áldozatául a szokatlan áprilisi hidegnek, ugyanis minden gyümölcsfaj megszenvedte a nagyon alacsony éjszakai hőmérsékletet. „Az alma- és a körtefák a fagyok idején még bimbós állapotban voltak, de amikor több helyen ellenőriztem az almafa bimbóját – ami kb. másfél hét múlva virágozna –, legalább 60-70 százalékos károsodást tapasztaltam. A mi vidékünkön a gazdák ilyen súlyos fagykárral még nem találkoztak. Hasonló a helyzet a cseresznyeterméssel is:
– összegezte tapasztalatait a Bihar megyei falugazdász.
Magyarországon is károkat okozott a lehűlés
A hét első felében sokfelé voltak kemény fagyok Magyarországon is, amik jelentős károkat okoztak az ottani gyümölcsösökben is. A HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzése szerint a kajszi és a mandula csaknem országszerte elvirágzott, az őszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilva pedig most kezd, vagy már virágzik, ezekben a kultúrákban a hét eleji fagyok még védekezés mellett is komoly károkat okoztak Magyarországon. Szombattól országszerte megszűnik a fagyveszély, vasárnaptól nagy területen alakulnak majd 20 fok fölött a maximumok, a jövő hét elejétől pedig sokfelé éjszakánként sem hűl 10 fok alá a levegő.
A fagykár elleni védekezésről Huszár Antal elmondta, hogy az legtöbb mínusz 3-4 fokig lehet hatékony, amikor a légmozgástól és a páratartalomtól függően bevetett védekezési módszerekkel sikerül megmenteni a termés mintegy 80 százalékát. Az egyre inkább elterjedő, fákra permetezett növénykondicionáló szerek erősítik a növények ellenállását és a stresszel szembeni tűrőképességet, de ezek csak mínusz 3-4 fokig bizonyulnak részlegesen hatékonynak, ha nem túl magas a levegő páratartalma.
A piacra termelő gazdák számára járható út lenne a fagykárok elleni agrárbiztosítás, ami Magyarországon egyre inkább elterjed, de a falugazdász szerint nálunk, Erdélyben egyelőre kevesen igénylik. A biztosítótársaságok csak májusban fogadják a kártérítésre beadott igényléseket, amikor már látszik, hogy mekkora kárt okozott a fagy, és a várható termés hány százaléka veszett oda.
A megbarnult bimbó elhal, már nem lesz belőle virág
Fotó: Barabás Ákos
A növénynemesítők már dolgoznak fagytűrő, vagy később virágzó korai gyümölcsfajok kinemesítésén. A fagykárra leginkább érzékeny barack esetében japán gyümölcsnemesítők piacra dobták a Kiotó nevű fajtát, ami Magyarországon és a partiumi megyékben egyaránt terjed. A Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint az új ,,csodafajta” nagy hátránya, hogy messze elüt a Kárpát-medencében közkedvelt zamatú Ceglédi óriás vagy a Gönczi kajszi ízvilágától.
– magyarázza a szakember.
A nemesítői kísérletek a baracknál azért nem sikeresek, mert a hagyományos fajták virágzási idejét maximum másfél-két héttel tudják kitolni, ami nem nyújt hatékony védelmet a térségünkben egyre gyakrabban jelentkező korai fagyok ellen. A Közép-Ázsiából származó barack ugyanis magában hordozza azt a ,,genetikai kódot”, hogy a rövid nyarak miatt minél hamarabb virágozzon és beérlelje gyümölcsét, ami a származási országokban – Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán – működik, az időjárás-változás miatt azonban a mi tájainkon egyre inkább kérdésessé válik a termesztése.
A március utolsó hetében visszatérő hideg, fagyos időjárás komoly károkat okoz Erdélyben is a korán virágzó gyümölcsfajoknál. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a fagykár elleni védekezés a gyümölcstermesztés részévé kell váljon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!