
Ahogy a tábla is hirdeti, innen indult 1989. december 15-én a diktatúrát megdöntő forradalom
Fotó: Gazda Árpád
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület („Asociația 15 Decembrie – zi al solidarității româno-maghiare”) – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének sajtóirodája.
2025. február 11., 18:462025. február 11., 18:46
A közlemény emlékeztetett, a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesületet („Asociația 15 Decembrie – zi al solidarității româno-maghiare”) azzal a céllal hozta létre 2021-ben öt jeles román és magyar értelmiségi, Gabriel Andreescu, Kincses Előd, Florian Mihalcea, Szilágyi Zsolt és Tőkés László, az 1989-es romániai forradalom kitörésének helyszínén, Temesváron, hogy december 15-ét elismertesse az 1989-es forradalom kitörésének napjaként, mivel „a hivatalos román történetírás és politikai narratíva más dátumokkal operál,
Az egyesületet azonban a kezdeményezőkön kívül álló okokból három év alatt sem sikerült bejegyeztetni a civil szervezetek országos nyilvántartásába, így nem sikerült megszerezni a jogi személyiséget Romániában.

Hivatali visszaéléssel, az alapvető emberi jogok, az egyesülési jog és a szólásszabadság megsértésével vádolják Románia kormányfőtitkárságát a „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” egyesület kezdeményezői.
„Mivel az egyesület elnevezésében a »román« szó szerepel, a hatályos jogszabályok szerint a szokásos, formális bírósági bejegyzéshez a bukaresti kormány főtitkárságának előzetes engedélyére van szükség. Előbb megmagyarázhatatlan halogatással, végül döbbenetes és felháborító elutasítással kellett szembesülnie a megalakult civil egyesületnek. Közismert ugyanis, hogy Romániában számos közület, egyesület, alapítvány stb. nevében szerepel a román vagy más nemzet neve.
Hosszas időhúzás és totojázás után az illetékes Bukaresti Ítélőtábla alapfokon az alperesnek adott igazat, elutasítva a keresetet” – idézi fel a közlemény.

Panasszal fordultak a romániai kormánypártok vezetőihez a December 15. – A román–magyar szolidaritás napja egyesület kezdeményezői Marian Neacșu kormányfőtitkár menesztését kérve a civil szervezet nevének elutasítása miatt.
Eszerint az ítélet indoklásának kikézbesítse után szembesültek azzal az egyesület alapító tagjai, hogy a kormány főtitkársága „milyen mondvacsinált, nevetséges, sőt az alapvető emberi és szabadságjogokat sértő érveléssel védte meg saját álláspontját”.
A „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület értelemszerűen megfellebbezte az alapfokú döntést, az ügy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elé került, amely
„Az alperes kormányfőtitkárság annyira biztos volt a dolgában, hogy jogi képviselője meg sem jelent a tárgyaláson. A román perrendtartás szerint az ítéletet szóban nem, csak utólag kell írásban megindokolni. Gabriel Andreescu, a nemrég Petőfi-díjat kapott egyetemi tanár, ismert emberjogi aktivista szerint ez egy szégyenteljes határozat” – húzza alá a közlemény.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatás szerint ugyanakkor
Mint ismeretes, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága – EJEB (Curtea Europeană a Drepturilor Omului – CEDO) az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről” betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. „Ennek kell majd a jog és a tisztesség útjára terelnie Románia kormányát, amely nem csupán az állam alkotmányát, hanem az általa aláírt nemzetközi egyezményeket is megsértette” – zárul a közlemény.

Daniel Zăgănescu érdeme, hogy 1989. december 16-án Ceaușescu-ellenes tüntetéssé alakult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés Temesváron, ahol leállította a villamosforgalmat a Mária téren, és egy villamos ütközőjéről kiáltotta: „Le Ceaușescuval!”.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
szóljon hozzá!