Tüntetés Pretoriában a búr farmerek ellen elkövetett gyilkosságok ellen
Fotó: AfriForum/Facebook
Erdélyi körúton tartózkodik a dél-afrikai búrok négy tagú küldöttsége, akik az ország szélsőséges rezsimjének fehér ember ellenes terrorját tárják ország-világ elé, másrészt az erdélyi magyarság jogérvényesítő küzdelméről dokumentálódnak. A küldöttség Magyarországon élő tagja, Jeney János nyilatkozott a Krónikának a búrok helyzetéről, a Dél-Afrikában élő magyarok exodusáról.
2024. április 30., 19:162024. április 30., 19:16
2024. április 30., 21:322024. április 30., 21:32
A Budapesten megrendezett CPAC Hungary konferenciáról érkezve a dél-afrikai búrok képviseletében Erdélyben tartózkodik egy négy tagú küldöttség április 28. és május 3. között. A delegáció két tagja búr (afrikáner) nemzetiségű, ketten pedig Dél-Afrikában született magyarok, akik áttelepedtek Magyarországra. A dél-afrikai fehérek (elsősorban a búrok) érdekvédelmét ellátó AfriForum emberi jogvédő szervezet képviseletében Ernst Roets és Daniël Maritz lelkipásztor, az N. P. van Wyk Louw Center egyik vezetője érkezett Erdélybe. Kiss András, a 2021-ben alakult Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság (HSAFA) elnöke is a csoport tagja a szintén Magyarországon élő Jeney János kutatóval, térképésszel, a Magyarságkutató Intézet munkatársával, aki megszervezte a delegáció erdélyi útját.
Fegyveres bandák garázdálkodnak az országban
Jeney János a Krónikának elmondta, hogy elsőként Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, Tőkés Lászlóval és Szilágyi Zsolttal, az EMNT nemzetpolitikai és külügyi kabinetjének vezetőjével tárgyaltak. Megfogalmazódott az együttműködési szándék a búrok dél-afrikai magánegyeteme és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) között. Az EMNT vezetői a vendégeket a romániai magyar kisebbség törekvéseiről és jogküzdelméről tájékoztatták, felvillantva azokat az együttműködési lehetőségeket, amiket az Európai Unió, illetve a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács biztosítani tud azok számára is, akik nem az európai kontinensen vívják jogharcukat.
ezért a fehér közösség magániskolákban és magánegyetemen keresi boldogulását” – nyilatkozta portálunknak a Budapesten élő kutató.
Jeney János nagyszülei az 1956-os forradalom leverését követően kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek Magyarországról, és Dél-Afrika kínált számukra új hazát. Fiuk a nyolcvanas években visszatért Magyarországra, mert itteni magyar hölgyet akart feleségül venni, végül családostól visszatért Afrikába, ahol Jeney János is megszületett. A fiatalember úgy döntött, hogy budapesti egyetemen tanul tovább, Magyarországon telepedett le, majd a szülei 2021-ben követték. Akkorra polgárháborús helyzet alakult ki Dél-Afrikában, egyre több fehér ember került életveszélybe.
A búrok küldöttségének tagjai Tőkés László és Szilágyi Zsolt társaságában az EMNT nagyváradi irodájában
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
,,Fegyveres bandák garázdálkodnak az országban: nem ajánlatos kimenni az utcára vagy a tömegközlekedésen utazni. A kommunista kormány emberei hozzáláttak a földek kisajátításához. Ennek ellenére a búrok nem akarják elhagyni szülőföldjüket, mert az ő hazájuk. Megpróbálnak ellenállni a nyomásnak, ami viszont egyre nehezebb, hiszen 313 törvényben korlátozzák a fehér lakosság jogérvényesítését a fekete lakossággal szemben. Összehasonlításként az apartheid idejével, a feketék érvényesülését mintegy tíz törvénnyel sújtották. A búrok által megteremtett korszerű dél-afrikai mezőgazdaság is veszélybe került a földek kisajátításával” – foglalta össze portálunknak a lesújtó helyzetet Jeney János.
Dél-Afrikában jelentős számú magyar közösség él, azonban Jeney János szerint nehéz megmondani, hogy a fiatalok közül még hányan beszélik a magyar nyelvet. Édesanyja a Johannesburgtól 590 km-re fekvő Durban a magyar közösség elnöke volt, ott mintegy kétezer magyart tartottak számon, de Johannesburgban és Fokvárosban többen élnek. Közülük azonban sokan visszatelepednének Magyarországra, ahogyan a Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság (HSAFA) elnöke, Kiss András is tette feleségével és három gyerekével együtt.
,,Azt szeretnénk, ha minél szorosabb kapcsolat alakulna ki Magyarország és az ott élő magyarok között, ezért hoztuk létre a civil szervezetet” – mutatott rá a társaság alapító elnöke.
Jeney János Dél-Afrikában született, és sok magyarhoz hasonlóan hazatelepedett Magyarországra
Fotó: Facabook/Magyarságkutató Intézet
Jeney János szerint vannak közös vonások a búrok küzdelme és a határon túli, erdélyi magyarság törekvései között, ezért is vállalta a tanulmányút megszervezését. Amelynek során bemutatják a nyugati világ által elhallgatott búrok valós helyzetét, másrészt dokumentálódnak az erdélyi magyarság jogérvényesítő küzdelméről, amelyről dokumentumfilmet forgatnának.
amely eredetileg 2018-ban jelent meg Ernst Roets tollából Kill the boer! címmel. A megrázó dokumentumkönyv a fehérek ellen elkövetett gyilkosságokat járja körül, és tárja a világ elé a brutális dél-afrikai rendszer igazi arcát.
Jeney János szerint nem a fehér és a fekete lakosság áll szemben egymással, hanem egy bűnbandák által uralt ország rezsimje és a hatvan milliós állam mintegy öt százalékát kitevő fehér lakossága.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!