Aszály sújtotta napraforgótábla Arad határában
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Az agrármérnök végzettségű gazdálkodó szerint ez már a harmadik éve, hogy hiába vetnek – alig takarítanak be kukoricát. Ezért a földműveléssel foglalkozók fordulóponthoz érkeztek: szárazságtűrő, alternatív fajták bevezetésén kell gondolkozniuk, hiszen a szélsőséges időjárás ellehetetleníti a kapásnövény termesztését. Szerinte az állandósuló aszály miatt országszerte csökkeni fog a kukoricával bevetett területek nagysága más haszonnövények javára.
2025. szeptember 03., 10:482025. szeptember 03., 10:48
Az idei nyarat nem jellemezte annyira perzselő hőség, mint a tavalyit, ellenben hosszabbra nyúlt a csapadékmentes időszak, így ugyanúgy tönkrementek a kapásnövények, mint 2024-ben: az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság becslése szerint az utóbbi hét év legkisebb kukoricatermését eredményezheti az aszály, konkrétan alig 3,5 tonnát hektáronként, ami a múlt évinél is alacsonyabb.
Vannak kukoricatáblák, amelyeket 70-80 százalékban tönkretett a nagy szárazság.
A kárt szenvedett gazdák már bejelenthették panaszukat a területileg illetékes polgármesteri hivataloknál, a mezőgazdasági igazgatóság, a támogatásokat kifizető ügynökség (APIA) és más illetékes hatóságok képviselőiből álló bizottságok sorra járják a földeket, hogy felmérjék a károk mértékét.
A pécskai illetőségű Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke (aki az RMDSZ megyei önkormányzati képviselője is egyben) kedd délután kezdte meg a napraforgó betakarítását. „Aprószemű, de valamennyi van, jobb, mint a kukorica, mert azon konkrétan nincsenek csövek” – osztotta meg első tapasztalatait. Hozzátette, hogy vannak gazdák, akik rosszabbul jártak, mert a nagy szárazság miatt szó szerint megsültek a növények, így a napraforgót levágták és beforgatták a földbe. Így fog tenni ő maga a kukoricával, előkészítve a magágyat az őszi búzának.
Nemcsak nálunk, hanem a szomszédos Temes megyében is, sőt Csongrád-Csanád megyében sem állnak jól, tehát a Dél-Alföldet sújtotta az aszály. A Maros völgyében, illetve Bihar, Szatmár és Máramaros megyében valamivel jobb a helyzet” – nyilatkozta a Krónikának.
de mindent összegezve, megyeszerte:
Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Zágoni-Szabó András elmondta azt is, hogy elvetették már a repcét „lesz, ami lesz” alapon, mert csapadék hiányában, 30-31 Celsius-fokos melegben, ilyen mértékű párolgás mellett nem sok reményt fűznek a terméshez. „Volt olyan gazda, aki csak a felét vetette el, a másik felével kivár, hátha kedvezőbb körülmények lesznek később” – tette hozzá.
Gabonafélékből sem arattak olyan jó termést az Arad megyei gazdálkodók, mint tavaly, és Zágoni-Szabó András szerint ez is az aszály számlájára írható – de ennél nagyobb veszteséget okoz számukra az alacsony felvásárlási ár.
Szerinte még a repcével jöttek ki a legjobban, mert bár eltérő volt a termés mennyisége (egyes vidékeken 2-3 tonnát takarítottak be egy hektárról, másutt meg elérte a 3,5-4 tonnát), a kilogrammonkénti 2,3 lejes felvásárlási ár legalább fedezi a kiadásokat.
A közelmúltban a Román Gazdák Szövetsége (AFR) elnökének beszámolója alapján írtunk arról, Romániában az idei búzatermés akár 13 millió tonna is lehet, ami az elmúlt 28 esztendő legmagasabb hozama, és ezzel az ország az Európai Unió legnagyobb gabonaexportőrévé lépett elő.
Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában, és ezzel az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb gabonaexportőrré lépett elő. A globálisan is jó termés miatt a világpiaci ár nem túl magas.
Zágoni-Szabó András szerint paradoxon sikerként beállítani ezt a mennyiséget, miközben a gazdálkodóknak az aszálykárok miatt fő a fejük, és különben is a hozam növekedése nem az általános gazdasági környezet javulásának, a klíma enyhülésének, az öntözési lehetőségek bővülésének tudható be. „Arról van szó, hogy vagy harminc százalékkal nagyobb területet vetettek be idén búzával. Míg tavaly mondjuk 2 millió hektáron termesztettek gabonát, idén majdnem 2,5 millió hektáron, persze, hogy több lett” – mondta.
Az aradi magyar gazdaegylet elnöke úgy vélte, hogy ez a tendencia marad a jövőben is:
repcéből is szerinte 1-1,2 millió hektár lesz országszerte a következő mezőgazdasági ciklusban. „Alternatív fajtákban kell gondolkoznunk, mert úgy néz ki, hogy kukoricát nem fogunk tudni termeszteni. Szóba került a cirok, de amíg nincs felvásárlási piaca, addig nem jelenthet megoldást” – zárta szavait Zágoni-Szabó András.
Szárazság idején az öntözés jelentené a kiutat, de ennek költségeit a gazdák önerőből nem tudják fedezni, ráadásul nem minden növény esetében kifizetődő a locsolás. Az elmúlt 35 évben elhanyagolt öntözőcsatornák, szivattyúállomások és egyéb berendezések rendbetétele az állam feladata lenne, de mindeddig csak ígéreteket kapták a földműveléssel foglalkozók, konkrét előrelépés nem történt ez ügyben.
Az Arad Megyei Mezőgazdasági igazgatóság szerint az utóbbi hét év legjobb gabonatermését aratták le a nyugati határszélen: hektáronként átlagosan 5,9 tonna búzát. Nagy Zsolt falugazdász szerint a szakhatóság eltúlozza az adatokat.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Uzsorakamatra nyújtott törvénytelen hitelek, valamint zsarolás és rongálás bűncselekményének gyanúsítottjainál tartottak pénteken négy házkutatást Kolozsváron és a kincses város szomszédságában fekvő Szászfenesen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!