A Maros megyei Gyulakután is alternatív források segítségével oldják meg a vízellátást
Fotó: Haáz Vince
Átmenetileg szünetel a szolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez, de több alternatív forrásból igyekeznek pótolni a vizet, és mind az öt érintett polgármesteri hivatal gőzerővel dolgozik a probléma enyhítésén – mondta el a Krónikának Varga József, a Maros megyei Gyulakuta község polgármestere. Az elöljáró szerint a község lakosságának a helyzethez képest jó a közérzete, és abban bíznak, hogy alternatív forrásaik segítségével átvészelik a nehézségeket, amelyek pár nap elteltével remélhetőleg legalább részben enyhülni fognak.
2025. június 13., 19:032025. június 13., 19:03
2025. június 13., 19:282025. június 13., 19:28
Vízellátási gondokkal küszködik a lakosság azokon a Kis-Küküllő menti településeken, amelyekben a parajdi bányakatasztrófa miatt magas sókoncentrációjúvá vált folyó vizét használták vezetékes vízként. Varga József, a Maros megyei Gyulakuta RMDSZ-es polgármestere a Krónika megkeresésére pénteken kora délután elmondta, a polgármesteri hivatalok igyekeznek helytállni, és alternatív forrásokból biztosítani a lakosság ellátását. A parajdi bánya elárasztása miatt ökológiai katasztrófa körvonalazódik, a halpusztulás már bekövetkezett, mivel a Parajd és Szováta környéki folyóvizeknek nagy mértékben megnövekedett a sótartalma: ez érinti a Korond-patakot, a Szováta-patakot és a Kis-Küküllő folyót is.
A Kis-Küküllő folyó vize mostanra – átmenetileg – használhatatlan vált, miután a parajdi bányakatasztrófa miatt rendkívül magassá vált a sókoncentráció
Fotó: Haáz Vince
Gyulakuta polgármestere a sóssá vált Kis-Küküllő által érintett környék vízellátásával kapcsolatban megkeresésünkre elmondta, öt polgármesteri hivatalt érint a probléma, amely összesen 39 ezer embernek okoz gondot. Az öt polgármesteri hivatal a következő: Dicsőszentmárton megyei jogú város, Szászbogács, Ádámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta község.
Tehát akinek kútja van például, az nem tartozik ebbe a csoportba, és sok kútvízhasználó község van a Kis-Küküllő mentén. Így az említett öt polgármesteri hivatal vonzáskörébe tartozó települések a leginkább érintettek a vízproblémában, azok, amelyekben a Kis-Küküllő vizéből állítják elő a fogyasztásra alkalmas vizet” – ismertetteVarga József polgármester.
– azaz személyenként 5 liter per személy per nap –, hiszen így írják elő a normák. De nem mérjük ki pontosan, tehát ha valaki többet visz valamivel, nincs harag. Általában Radnót környékéről hozzák ezeket a tartályokat” – mondta a közel 5000-es lélekszámú (ebből 4500-an magyarok) nagyközség elöljárója.
Varga József polgármester (kockás ingben) is kiveszi a részét a lakosság számára küldött palackozott víz lerakodásából
Fotó: Haáz Vince
vagyis a 39-40 ezer lakosnak. Hozzátette, emellett Gyulakutának volt olyan szerencséje, hogy kapcsolatokon keresztül még három helyről kaptak elég szép mennyiségű ivóvizet az országból és külföldről.
Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.
„A polgármesteri hivataltól hetente többször kimegyünk és palackozott vizet is osztunk az idősebbeknek, legfőképpen a 65 éven felüli embereknek, de az iskoláknak, óvodáknak, bölcsődéknek is. Kiemelten figyelünk az ágyhoz kötött, szenvedő betegekre, hogy legyenek ellátva elegendő palackozott vízzel, számukra házhoz szállítottuk az ivóvizet” – számolt be lapunknak Gyulakuta polgármestere.
A Kis-Küküllő folyó a maros megyei Gyulakutánál
Fotó: Haáz Vince
Emlékeztetett, a magas sókoncentráció miatt a Maros megyei Gyulakuta községnek és más Küküllő-menti településeknek is lezárták a vezetékes vízhálózatát péntekre virradó éjjel, fél egy órakor, úgyhogy más forrásokból oldják meg a lakosság vízellátását. Azt is kifejtette, Gyulakután a közhangulat viszonylag nyugodt,
Varga József rámutatott, a Maros megyei vészhelyzeti bizottság döntése értelmében nem használható a vezetékes vízhálózat, amelybe a parajdi bányakatasztrófa miatt került be a sok só. Mint részletezte, a Gyulakuta községhez tartozó hat közül három településen működik vezetékes vízhálózat, ez a három település jelen pillanatban tartalékvízből él, vagyis abból a vízmennyiségből, ami a tartalékalapot képezi. „Kelementelkén van egy tartályunk, amelyik 170 köbméter vízzel van tele és vészhelyzetben szoktuk használni. Gyulakután van két darab tartályunk, amely egyenként 250 köbméteres.
Pillanatnyilag mi körülbelül 500 köbméterrel rendelkezünk, ami véleményem szerint másfél napig bőven elegendő kellene hogy legyen” – mondta az elöljáró. Kiemelte, ha a vízfogyasztók megértik a gondokat, és tényleg ésszerűen használja fel ezt a vízmennyiséget, akkor talán több mint másfél napig elég lesz.
A Maros megyei Gyulakután is ihatatlanná vált a magas sókoncentráció miatt a vezetékes víz
Fotó: Haáz Vince
„Az is lényeges, hogy a megyei vészhelyzeti bizottság vezetése, valamint az Aquaserv nagytérségi vízellátó segítségével ma hozzánk érkezett egy 30 tonnás vízszállító autó, amely
Nem vagyok biztos benne, de azért a remény él bennem, hogy meg tudjuk oldani, hogy a vezetékes víz a község területén ne álljon meg” – mondta a polgármester. Kérdésünkre, hogy meddig tarthat ez a nehéz időszak, Varga József azt mondta, nehéz megítélni, megsaccolni.
Fotó: Haáz Vince
Megkérdeztük azt is, hogy a lakosság miként viszonyul a vízhiányos időszakhoz, milyen az emberek közérzete. Az elöljáró szerint Gyulakuta község területén a helyzethez képest jó, a lakosok megértették a gondokat. „A megyei vészhelyzeti bizottság és Gyulakuta polgármesteri hivatala is érzi a feladat súlyát, tudja, hogy mi a dolga, fel tudja mérni annak a fontosságát és a legjobb tudásával azért harcol, hogy ezeket a gondokat zökkenőmentesen kezelje, ne keltsen pánikot a lakosság” – mondta a polgármester.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken délután a Maros megyei prefektúra. Miután péntek hajnalban 2200 mg/l sótartalmú árhullám érkezett a Kis-Küküllőn, a dicsőszentmártoni vízüzemet leállították> egy nappal korábban leállították a gyulakutai vízüzemet is. A két üzem a tartalék vízkészletéből biztosítja a vezetékes vizet a készlet kimerülésééig.
Gyulakután egy személy naponta körülbelül 5 liternyi vizet kap
Fotó: Haáz Vince
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság rendelkezése szerint folytatják az érintett lakosság ellátását ivóvízzel, háztartási vízzel, illetve az állatok itatására alkalmas vízzel. A prefektúra emlékeztet: a 16 érintett településen összesen 61 ivóvízelosztó pont működik jelenleg, de ezek száma az igények függvényében változhat. A közlemény szerint a környezetőrség Maros megyei kirendeltsége kifogja a Kis-Küküllőből a magas sókoncentráció miatt elpusztult halállományt.
A hatóságok emlékeztetik a lakosságot, hogy az elpusztult halak fogyasztása tilos, mert az egészségre veszélyes. A megyei egészségügyi igazgatóság felszólította az egészségügyi intézményeket, hogy készüljenek fel az esetleges ételmérgezéses esetekre. A víz minőségét továbbra is folyamatosan ellenőrzik, és a hatóságok minden új fejleményről és döntésről tájékoztatják a nyilvánosságot - közölte még a prefektusi hivatal.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!