Hirdetés

Álorvosok romániai Kánaánja – több okot és felelőst neveztek meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek

Ráteszik a kezüket. Egyre több romániai gyógyászról derül ki, hogy nem orvos, hanem szélhámos •  Fotó: Veres Nándor

Ráteszik a kezüket. Egyre több romániai gyógyászról derül ki, hogy nem orvos, hanem szélhámos

Fotó: Veres Nándor

Vass Levente orvos-politikus szerint a legnagyobb felelősség az orvosi kamarát terheli a sarlatánok romániai „térnyerése miatt”. Ám a pellengérre állított szervezet Kovászna megyei elnöke cáfol: Seres Lucia leszögezte, mindenekelőtt a munkáltatónak kell ellenőriznie, kit alkalmaz. Benedek István orvosprofesszor korrupciós esetekre gyanakszik.

Bíró Blanka

Szucher Ervin

2019. február 22., 14:512019. február 22., 14:51

Szinte nap mint nap érkeznek hírek lefülelt álorvosokról a Matteo Politi/Matthew Mode nevű, azóta előzetes letartóztatásba helyezett olasz csaló lebukása óta. A február elején Bukarestben kirobbant botrány nyomán országszerte átfogó ellenőrzéseket rendeltek el, és

miközben az illetékes hatóságok folyamatosan egymásra hárítják a felelősséget, újabb és újabb szélhámosságok derülnek ki.

Hirdetés

A kürtösi határátkelőnél elfogott olasz parkolóőr után – aki plasztikai sebésznek adta ki magát, és műtétet is végzett egy bukaresti magánklinikán – többek között egy Ilfov megyei kőműves-álfogorvos is lebukott, illetve egy 30 éves nőről kiderült, hogy tíz éven keresztül minimális képesítés nélkül dolgozott a bukaresti sürgősségi kórház nőgyógyászati részlegén. Csütörtökön pedig vizsgálatot indított a rendőrség egy 39 éves nagyváradi nő ellen, aki a gyanú szerint orvosi képzettség nélkül végzett arcesztétikai beavatkozásokat. A több magánklinika működési engedélyének felfüggesztését is eredményező botrány kapcsán szakembereket kérdeztünk, mi állhat az „álorvosjelenség” elterjedése mögött.

Vass Levente: nincs átfogó
adatbázis

Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára szerint az alapvető gond az, hogy az egészségügyi szaktárca, a Romániai Orvosi Kamara és az egészségbiztosítási pénztár közül egyik intézmény sem rendelkezik átfogó, teljes adatbázissal. Ezek vagy hiányosak, vagy részleges információkat tartalmaznak.

Idézet
Ezelőtt egy évvel törvényes rendelkezést bocsátottunk ki, amely arra kötelezi az orvosi kamarát, hogy készítsen átfogó listát az országban lévő orvosokról. Ebben mindenkinek kellene szerepelnie, függetlenül attól, hogy éppen dolgozik vagy sem. Ez nem történt meg, holott ez a munka a kamara hatáskörébe tartozna törvényes megszorítás nélkül is”

– állítja a Maros megyei orvos-politikus.

A parlamenti képviselő szerint az álorvosok megjelenése miatt a legnagyobb felelősség az orvosi kamarát terheli. Kérdésünkre, hogy a kamara, esetleg a minisztérium vagy a biztosítási pénztár miként tudná kiszűrni a külföldről érkező álorvosokat, Vass Levente elmondta, hogy a feladat nem annyira bonyolult, mint amilyennek tűnik, különösképpen az uniós tagállamokban. Ugyanis minden országnak van egy oklevéligazoló intézménye, onnan könnyűszerrel lehet adatokat igényelni.

A munkáltató kötelessége az orvos iratainak ellenőrzése

Vass Levente állításával szemben Seres Lucia a Kónikának leszögezte:

az orvosi kamarának nincs felelőssége a romániai álorvosbotrányokban, hiszen az eddig leleplezettek közül senkinek sem volt kamarai tagsága, illetve a szervezet által kiállított nyilvántartási engedélye.

A Kovászna megyei orvosi kamara elnöke kifejtette, a hatályos törvények szerint Romániában csak olyan orvos dolgozhat, aki a kamara tagja, és akinek a kamara kiállítja a praktizálási engedélyt. „Mielőtt munkába áll, minden orvosnak kérnie kell ezt a bizonylatot. A kamara úgy állítja ki az engedélyt, hogy ellenőrzi az oklevelek érvényességét. Viszont ha nem kérik a testülettől a jóváhagyást, a kamara nem is szerez tudomást arról, ha valaki dolgozik” – részletezte az orvos. Hozzátette, nem az orvosi kamara feladata, hogy ellenőrizze, rendben vannak-e a gyakorló orvosok dokumentumai. „Mi nem keresgélünk az országban, a kórházakban, magánklinikákon, hogy ki akar orvosként dolgozni, vagy ki praktizál. A rendszer úgy működik, hogy aki orvosként akar dolgozni, jelentkezik a kamaránál” – mondta Seres Lucia. Hangsúlyozta,

a munkáltató felelőssége, hogy mielőtt alkalmaz egy orvost, kérje, sőt számonkérje a szükséges dokumentumokat:

a tanulmányok elvégzését igazoló okleveleken kívül a kamarai tagságot és a tevékenység elkezdéséhez szükséges nyilvántartási engedélyt. Az eddig leleplezett álorvosok közül egyik sem volt kamaratag, és nem rendelkeztek a kamara által kiállított praktizálási engedéllyel – ezeket a munkaadónak kellett volna kérnie tőlük. Ha a kamarától kérik ezeket a dokumentumokat, lehetőségünk lett volna ellenőrizni az okleveleket, de ilyen körülmények között a kamara nem is szerzett tudomást arról, hogy dolgoznak, tehát a testületet nem terheli felelősség – szögezte le a Kovászna megyei kamara elnöke.

Benedek István korrupciót sejt

Benedek István orvosprofesszor, aki régebben állami egészségügyi intézményt, jelenleg magán járóbeteg-rendelőt vezet, kizártnak tartja, hogy álorvosok szivárogjanak be a Maros megyei rendszerbe. Mint részletezte, a magyar nemzetiségű diplomások miatt az itteni szakintézmények a lehető legtüzetesebben ellenőrzik az iratokat.

Idézet
Itt sokkal nagyobb, olykor túlzott a szigorúság, mint az ország távolabbi részeiben. Ott viszont nem hinném, hogy emberi mulasztás történt volna, sokkal inkább korrupciós esetre gyanakodom”

– fejtette ki.

Benedek szerint ugyanakkor nem kell álorvosnak lennie valakinek ahhoz, hogy „hülyítse” a kollégáit meg a betegeit. A professzor gyanúsan magasnak tartja azon kollégák számát, akik úgy térnek haza külföldről, hogy „Romániát akarják megmenteni”. „Az ilyen mellveregető embereknél kellene megnézni, hogy amíg külföldön volt, mit csinált: kórházban dolgozott vagy éppenséggel taxisofőrként kereste a kenyerét” – vélekedett Benedek István.

Vass Levente ugyanakkor egy másik furcsa, szintén visszás ügyre is felhívta a figyelmet. Mint mondta, míg egyesek áldiplomával dolgozhatnak, a hazatelepedni vágyókat hónapokig járatják okleveleik honosítása érdekében. A képviselő munkaasztalán van egy hazaköltözni készülő sebész dossziéja, akit már több mint egy éve hintáztatnak a román hatóságok, és még mindig nem kezdhette el a munkáját Erdélyben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
Hirdetés
Hirdetés