
Ráteszik a kezüket. Egyre több romániai gyógyászról derül ki, hogy nem orvos, hanem szélhámos
Fotó: Veres Nándor
Vass Levente orvos-politikus szerint a legnagyobb felelősség az orvosi kamarát terheli a sarlatánok romániai „térnyerése miatt”. Ám a pellengérre állított szervezet Kovászna megyei elnöke cáfol: Seres Lucia leszögezte, mindenekelőtt a munkáltatónak kell ellenőriznie, kit alkalmaz. Benedek István orvosprofesszor korrupciós esetekre gyanakszik.
Szinte nap mint nap érkeznek hírek lefülelt álorvosokról a Matteo Politi/Matthew Mode nevű, azóta előzetes letartóztatásba helyezett olasz csaló lebukása óta. A február elején Bukarestben kirobbant botrány nyomán országszerte átfogó ellenőrzéseket rendeltek el, és
A kürtösi határátkelőnél elfogott olasz parkolóőr után – aki plasztikai sebésznek adta ki magát, és műtétet is végzett egy bukaresti magánklinikán – többek között egy Ilfov megyei kőműves-álfogorvos is lebukott, illetve egy 30 éves nőről kiderült, hogy tíz éven keresztül minimális képesítés nélkül dolgozott a bukaresti sürgősségi kórház nőgyógyászati részlegén. Csütörtökön pedig vizsgálatot indított a rendőrség egy 39 éves nagyváradi nő ellen, aki a gyanú szerint orvosi képzettség nélkül végzett arcesztétikai beavatkozásokat. A több magánklinika működési engedélyének felfüggesztését is eredményező botrány kapcsán szakembereket kérdeztünk, mi állhat az „álorvosjelenség” elterjedése mögött.
Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára szerint az alapvető gond az, hogy az egészségügyi szaktárca, a Romániai Orvosi Kamara és az egészségbiztosítási pénztár közül egyik intézmény sem rendelkezik átfogó, teljes adatbázissal. Ezek vagy hiányosak, vagy részleges információkat tartalmaznak.
– állítja a Maros megyei orvos-politikus.
A parlamenti képviselő szerint az álorvosok megjelenése miatt a legnagyobb felelősség az orvosi kamarát terheli. Kérdésünkre, hogy a kamara, esetleg a minisztérium vagy a biztosítási pénztár miként tudná kiszűrni a külföldről érkező álorvosokat, Vass Levente elmondta, hogy a feladat nem annyira bonyolult, mint amilyennek tűnik, különösképpen az uniós tagállamokban. Ugyanis minden országnak van egy oklevéligazoló intézménye, onnan könnyűszerrel lehet adatokat igényelni.
Vass Levente állításával szemben Seres Lucia a Kónikának leszögezte:
A Kovászna megyei orvosi kamara elnöke kifejtette, a hatályos törvények szerint Romániában csak olyan orvos dolgozhat, aki a kamara tagja, és akinek a kamara kiállítja a praktizálási engedélyt. „Mielőtt munkába áll, minden orvosnak kérnie kell ezt a bizonylatot. A kamara úgy állítja ki az engedélyt, hogy ellenőrzi az oklevelek érvényességét. Viszont ha nem kérik a testülettől a jóváhagyást, a kamara nem is szerez tudomást arról, ha valaki dolgozik” – részletezte az orvos. Hozzátette, nem az orvosi kamara feladata, hogy ellenőrizze, rendben vannak-e a gyakorló orvosok dokumentumai. „Mi nem keresgélünk az országban, a kórházakban, magánklinikákon, hogy ki akar orvosként dolgozni, vagy ki praktizál. A rendszer úgy működik, hogy aki orvosként akar dolgozni, jelentkezik a kamaránál” – mondta Seres Lucia. Hangsúlyozta,
a tanulmányok elvégzését igazoló okleveleken kívül a kamarai tagságot és a tevékenység elkezdéséhez szükséges nyilvántartási engedélyt. Az eddig leleplezett álorvosok közül egyik sem volt kamaratag, és nem rendelkeztek a kamara által kiállított praktizálási engedéllyel – ezeket a munkaadónak kellett volna kérnie tőlük. Ha a kamarától kérik ezeket a dokumentumokat, lehetőségünk lett volna ellenőrizni az okleveleket, de ilyen körülmények között a kamara nem is szerzett tudomást arról, hogy dolgoznak, tehát a testületet nem terheli felelősség – szögezte le a Kovászna megyei kamara elnöke.
Benedek István orvosprofesszor, aki régebben állami egészségügyi intézményt, jelenleg magán járóbeteg-rendelőt vezet, kizártnak tartja, hogy álorvosok szivárogjanak be a Maros megyei rendszerbe. Mint részletezte, a magyar nemzetiségű diplomások miatt az itteni szakintézmények a lehető legtüzetesebben ellenőrzik az iratokat.
– fejtette ki.
Benedek szerint ugyanakkor nem kell álorvosnak lennie valakinek ahhoz, hogy „hülyítse” a kollégáit meg a betegeit. A professzor gyanúsan magasnak tartja azon kollégák számát, akik úgy térnek haza külföldről, hogy „Romániát akarják megmenteni”. „Az ilyen mellveregető embereknél kellene megnézni, hogy amíg külföldön volt, mit csinált: kórházban dolgozott vagy éppenséggel taxisofőrként kereste a kenyerét” – vélekedett Benedek István.
Vass Levente ugyanakkor egy másik furcsa, szintén visszás ügyre is felhívta a figyelmet. Mint mondta, míg egyesek áldiplomával dolgozhatnak, a hazatelepedni vágyókat hónapokig járatják okleveleik honosítása érdekében. A képviselő munkaasztalán van egy hazaköltözni készülő sebész dossziéja, akit már több mint egy éve hintáztatnak a román hatóságok, és még mindig nem kezdhette el a munkáját Erdélyben.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!