
Az EMSZ állást foglalt az államfőválasztással kapcsolatban
Fotó: Haáz Vince
A májusi államfőválasztáson függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester támogatását tekinti a legjobb megoldásnak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A párt a „múlt emberének” tartja Crin Antonescut és Victor Pontát, és arra kéri a magyarokat, hogy vegyenek részt az államfőválasztáson.
2025. április 27., 17:452025. április 27., 17:45
2025. április 27., 18:432025. április 27., 18:43
Vasárnap kibocsátott közleményében az EMSZ elnöksége úgy véli, hogy a romániai magyarok számára az idei, megismételt államfőválasztás legfőbb kérdése, hogy a szélsőséges alakulatok jelöltjével, a második fordulóba várhatóan biztosan bejutó George Simionnal szemben a döntő fordulóba történő bejutásra valós eséllyel rendelkező három másik jelölt (Crin Antonescu, Victor Ponta, Nicușor Dan) közül melyiket támogassák. A kérdés eldöntése érdekében a párt emlékeztet, hogy éppen 13 évvel ezelőtt, 2012. április 27-én buktatta meg az akkor Szociálliberális Szövetség (USL) néven jegyzett PNL–PSD-szövetség a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormányt,
„Akkor a PNL elnöke az a Crin Antonescu volt, aki most az RMDSZ atyai gyámsága alatt kifogyhatatlan kelléktári mosollyal turnézza végig a korábban még létezésében is tagadott Székelyföld városait. Azt sem feledhetjük, hogy közösségünk majdnem egy évszázados anyanyelvű orvosképzésének másik ellehetetlenítője, a PSD akkori elnöke, Victor Ponta volt. Mindkettejük esetében hosszasan idézhetnénk a közösségi jelképeinket és történelmi régióinkat támadó nyilatkozatokat is, ahogyan azt sem felejthetjük el, hogy mindkét jelölt tankönyvi példája lehetne az országot nyomorba döntő, hazudozó, gátlástalan és tisztességtelen politikusának. Számunkra egyértelmű: kutyából nem lesz szalonna, és nem létezik olyan választási ígéret vagy hízelgő mondat, amely miatt Crin Antonescut vagy Victor Pontát támogathatnánk” – sorakoztatja fel Antonescuval és Pontával szembeni érveit a Zakariás Zoltán vezette alakulat.
Az EMSZ meggyőződése, hogy az erdélyi magyar közképviseletben amúgy is megrendült választói bizalmat csak tovább mélyítik azok, akik a pillanatnyi politikai haszon érdekében „eltagadják a múltat”, félrevezetik a választókat és nem beszélnek egyenesen az államelnök-jelöltek magyarellenes előéletéről.
Ami azonban szerinte összekötheti az EMSZ-t a fővárosi politikussal, az az önkormányzatok fontosságában és közösségépítő erejében való meggyőződés. „Abban is egyetértünk az erdélyi születésű független jelölttel, hogy véget kell érnie a korrupció, a pazarlás és az eddigi vezető pártok visszaélései korszakának” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásban.
Az Erdélyi Magyar Szövetség arra kéri a romániai magyar közösség tagjait, hogy vegyenek részt a május 4-i államelnök-választáson, akadályozzák meg a szélsőséges erők hatalomszerzését. „Ne engedjük, hogy a múlt emberei ismét félrevezessenek, és adjunk bizalmat a valós változásnak!” – szögezi le a párt vezetősége. Az EMSZ különben a bukaresti kormányban „sorozatban részt vevő” pártok vezetőit teszi felelőssé az országot megbénító gazdasági, politikai és erkölcsi válság kialakulásáért, akiket azzal vádol, hogy a lakosság mindennapi gondjainak megoldása helyett a „korrupt és pazarló államapparátus” megtartásán dolgoztak saját politikai előjogaik biztosítása érdekében.
Mint ismert, az RMDSZ koalíciós partnerei közös jelöltjét, Crin Antonescut támogatja az államelnök-választáson. Az EMSZ és az RMDSZ együttműködési megállapodást kötött a tavalyi szuperválasztási évben, a paktum keretében a kisebbik magyar politikai alakulat ismét befutó helyhez jutott a szövetség parlamenti jelöltlistáján, így Zakariás Zoltán EMSZ-elnök újabb képviselői mandátumot szerzett. A megállapodás kiterjedt a tavaly novemberben rendezett államfőválasztásra is, amelyen az EMSZ Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét támogatta. Az idei, megismételt államelnök-választásra a két magyar alakulat már nem kötött egyezséget.

Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
4 hozzászólás