
Az EMSZ állást foglalt az államfőválasztással kapcsolatban
Fotó: Haáz Vince
A májusi államfőválasztáson függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester támogatását tekinti a legjobb megoldásnak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A párt a „múlt emberének” tartja Crin Antonescut és Victor Pontát, és arra kéri a magyarokat, hogy vegyenek részt az államfőválasztáson.
2025. április 27., 17:452025. április 27., 17:45
2025. április 27., 18:432025. április 27., 18:43
Vasárnap kibocsátott közleményében az EMSZ elnöksége úgy véli, hogy a romániai magyarok számára az idei, megismételt államfőválasztás legfőbb kérdése, hogy a szélsőséges alakulatok jelöltjével, a második fordulóba várhatóan biztosan bejutó George Simionnal szemben a döntő fordulóba történő bejutásra valós eséllyel rendelkező három másik jelölt (Crin Antonescu, Victor Ponta, Nicușor Dan) közül melyiket támogassák. A kérdés eldöntése érdekében a párt emlékeztet, hogy éppen 13 évvel ezelőtt, 2012. április 27-én buktatta meg az akkor Szociálliberális Szövetség (USL) néven jegyzett PNL–PSD-szövetség a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormányt,
„Akkor a PNL elnöke az a Crin Antonescu volt, aki most az RMDSZ atyai gyámsága alatt kifogyhatatlan kelléktári mosollyal turnézza végig a korábban még létezésében is tagadott Székelyföld városait. Azt sem feledhetjük, hogy közösségünk majdnem egy évszázados anyanyelvű orvosképzésének másik ellehetetlenítője, a PSD akkori elnöke, Victor Ponta volt. Mindkettejük esetében hosszasan idézhetnénk a közösségi jelképeinket és történelmi régióinkat támadó nyilatkozatokat is, ahogyan azt sem felejthetjük el, hogy mindkét jelölt tankönyvi példája lehetne az országot nyomorba döntő, hazudozó, gátlástalan és tisztességtelen politikusának. Számunkra egyértelmű: kutyából nem lesz szalonna, és nem létezik olyan választási ígéret vagy hízelgő mondat, amely miatt Crin Antonescut vagy Victor Pontát támogathatnánk” – sorakoztatja fel Antonescuval és Pontával szembeni érveit a Zakariás Zoltán vezette alakulat.
Az EMSZ meggyőződése, hogy az erdélyi magyar közképviseletben amúgy is megrendült választói bizalmat csak tovább mélyítik azok, akik a pillanatnyi politikai haszon érdekében „eltagadják a múltat”, félrevezetik a választókat és nem beszélnek egyenesen az államelnök-jelöltek magyarellenes előéletéről.
Ami azonban szerinte összekötheti az EMSZ-t a fővárosi politikussal, az az önkormányzatok fontosságában és közösségépítő erejében való meggyőződés. „Abban is egyetértünk az erdélyi születésű független jelölttel, hogy véget kell érnie a korrupció, a pazarlás és az eddigi vezető pártok visszaélései korszakának” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásban.
Az Erdélyi Magyar Szövetség arra kéri a romániai magyar közösség tagjait, hogy vegyenek részt a május 4-i államelnök-választáson, akadályozzák meg a szélsőséges erők hatalomszerzését. „Ne engedjük, hogy a múlt emberei ismét félrevezessenek, és adjunk bizalmat a valós változásnak!” – szögezi le a párt vezetősége. Az EMSZ különben a bukaresti kormányban „sorozatban részt vevő” pártok vezetőit teszi felelőssé az országot megbénító gazdasági, politikai és erkölcsi válság kialakulásáért, akiket azzal vádol, hogy a lakosság mindennapi gondjainak megoldása helyett a „korrupt és pazarló államapparátus” megtartásán dolgoztak saját politikai előjogaik biztosítása érdekében.
Mint ismert, az RMDSZ koalíciós partnerei közös jelöltjét, Crin Antonescut támogatja az államelnök-választáson. Az EMSZ és az RMDSZ együttműködési megállapodást kötött a tavalyi szuperválasztási évben, a paktum keretében a kisebbik magyar politikai alakulat ismét befutó helyhez jutott a szövetség parlamenti jelöltlistáján, így Zakariás Zoltán EMSZ-elnök újabb képviselői mandátumot szerzett. A megállapodás kiterjedt a tavaly novemberben rendezett államfőválasztásra is, amelyen az EMSZ Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét támogatta. Az idei, megismételt államelnök-választásra a két magyar alakulat már nem kötött egyezséget.

Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
4 hozzászólás