Hirdetés

Állagrontó restaurálás

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Nincs gazdája a nagykárolyi Károlyi-kastély kifogásolható minőségű felújításának. Siralmas látványt nyújt Szatmár megye legértékesebb műemlék épülete, a nagykárolyi Károlyi-kastély. A város központjában, egy tízhektáros dendrológiai park közepén található épület termei tizenöt évvel ezelőtt még pezsgő kulturális életnek adtak otthont, ma viszont levert vakolatú falak, kitört vagy megrongált ablakok és ajtók, halmokban álló bontási hulladék fogadja a látogatót.

2007. május 11., 00:002007. május 11., 00:00

Nehéz elhinni, hogy a kastélyon az elmúlt tíz év során felújítási munkálatokat hajtottak végre, amelyek elvégzését az épület akkori kezelője, a megyei múzeum eszközölte ki a kulturális miniszériumtól. A melléképületek még gyatrább állapotban vannak: a két cselédház közül az egyik beomlott – lényegében közvécének használják –, a másik is omladozóban. Az egykori, Ybl Miklós által tervezett grófi lovarda is csak félig van már meg. Egyik részét a helyi lovasegyesület pályázati pénzből felújította, és ma is használja, a másik, mozinak, majd diszkónak használt része viszont négy évvel ezelőtt összeomlott, és csak néhány órán múlott, hogy nem temetett maga alá néhány száz fiatalt. A több mint kétszáz éves nagykárolyi kastély kezelési jogát 1994–ben vette át a Szatmár megyei múzeum a nagykárolyi önkormányzattól. Viorel Ciubotã múzeumigazgató akkor az épület teljes restaurálását ígérte, mondván: sikerült anyagi támogatást szereznie a kulturális minisztériumtól. Mivel a város nem rendelkezett anyagi fedezettel a felújítási munkálatokhoz, átengedte a gondnokságot, amit aztán 2004-ben visszakért, a munkálatok ugyanis közel sem haladtak az ígéreteknek megfelelően.

A szakértők szerint a legégetőbb probléma a tetőszerkezet felújítása lett volna, az épület ugyanis több helyen beázott, de hasonlóan sürgősnek mutatkozott a talajvíz elvezetése is, mert a nedvesség felszívódott a falakba.

Az utóbbi években végzett munkálatok során vízelvezető rendszert építettek az épület köré, ami összegyűjti a talajból a nedvességet, majd egy önműködő pumpa segítségével a városi kanálisrendszerbe juttatja. A tetőcserepek jó részét is kicserélték, az új cserepek azonban 2-3 év alatt mállani kezdtek, és az épület továbbra is beázott. A falakról szinte valamennyi teremben plafonig leverték a vakolatot, új burkolat azonban nincs.

Pingpongozás a felelősséggel

„Az épület állagának romlásához jelentősen hozzájárultak az utóbbi száz, de legfőképpen az utóbbi tíz év során végzett szakszerűtlen beavatkozások” – áll a nagykárolyi önkormányzat által 2004-ben végeztetett állagfelmérési szakvéleményben, amit a kolozsvári FKM cég műépítészei állítottak össze. Viorel Ciubotã múzeumigazgató nem tartja magát felelősnek a kastélybeli állapotok miatt, a felújítást végző céget, a Seres Kft.-t ugyanis a finanszírozó szaktárca választotta ki. „Kérdezze Halász Anna Máriát a műemlékvédelmi hatóságtól, ő felügyelte a munkálatokat – mondta az igazgató. – Mi semmit sem vettünk át, az övék a felelősség.”

Halász Anna Mária ellenben azt állítja, hogy a tervezett beavatkozások végeztével hivatalosan is átadták a munkálatokat a múzeumnak. „Mi elvégeztük azt, ami a múzeummal kötött szerződésben állt – magyarázta Halász. – Nem teljes felújításról volt szó, hanem állagmegőrzési munkálatokról, amelyekre 1997 és 2000 között összesen hétmilliárd régi lejt utaltak ki. A tetőjavítás azért nem ment megfelelően, mert a minisztérium nem engedélyezte a külföldi, minőségi cserép vásárlását, a hazai pedig valóban nagyon hamar tönkrement.” A műemlékvédelmi szakértő állítása szerint a termek vakolatát nem az általa ellenőrzött munkálatok során verték le. „Van az épületnek gazdája, ők mit tettek a kastélyért? Mi 2000-ben befejeztük a munkálatokat, akkor a terveknek megfelelő állapotban adtuk át, a rongálásokért pedig nem vállalunk felelősséget” – jelentette ki Halász.

Politikai ellenszél fújta el az eurómilliókat?

A kastély sorsát az sem oldotta meg, hogy 2004-ben újra a városi önkormányzat kezelésébe került. „Volt egy nagyszerű pályázati lehetőség a PHARE-program keretében, ebből megoldhattuk volna a restaurálást – magyarázta Veress Anna, a kastély három éve kinevezett gondnoka. – Elvégeztettük a szükséges előtanulmányokat, összeállítottuk a dokumentációt, az önkormányzat liberális frakciójának gáncsoskodása miatt azonban be sem nyújtotta a város a pályázatot. A pozitív döntéshez szükséges politikai háttér megteremtése nem az én dolgom lett volna.”

A pályázatban irodaházak, konferencia- és kiállítótermek, valamint vállalkozásfejlesztési tanácsadó irodák kialakítása szerepelt. Ilie Ciutã, a nagykárolyi liberális párt elnöke azt kifogásolta, hogy az eredeti tervek szerint turisztikai rendeltetést kellett volna adniuk a kastélynak, a pályázatban azonban vállalkozásfejlesztési központ szerepelt. „Nem engedhettük meg azt sem, hogy a pályázatban szereplő 160 parkolóhelyet az épületet övező dendrológiai parkban alakítsák ki, mert ezzel tönkretették volna a város legjelentősebb zöld övezetét” – jelentette ki Ciutã.

Bekő Tamás polgármester, a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke nem kívánta kommentálni sem a liberális tanácsosok döntését, sem a múzeum, illetve a műemlékvédelmi hatóság tevékenységét. „Azért döntöttünk a kastély vállalkozásfejlesztési központtá való alakítása mellett, mert a pályázat kiírója, a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai ezt a megoldást javasolták – indokolta Veress Anna gondnok. – Volt ugyan egy kiírás turisztikai létesítmények számára is, a prioritás azonban a közfürdők felújítása volt. Mindössze öt évig lettünk volna kötelesek vállalkozásfejlesztési központként működtetni az épületet, ami egy kastély esetében nem hosszú idő, ezután pedig arra használhatta volna a város, amire akarja. És a legfontosabb problémát, a kastély és a melléképületek felújítását is megoldhattuk volna az elnyerhető 3,5 millió euróból.”

Hólé és gombaveszély

Az önkormányzatnak mindössze két termet sikerült rendbehoznia az épületben az utóbbi két és fél év során, a kápolnát, illetve egy kiállítótermet, amelyhez a magyar szaktárca nyújtott 10 millió forintos támogatást. Jelenleg a kastélyban a gondnokon kívül mindössze két ember dolgozik, egy ácsmester és egy takarítónő. Az önkormányzat által kiutalt kisebb összegekből a megrongált ajtókat és ablakokat javítgatják, nagyobb munkálatokhoz azonban sem pénzt, sem munkaerőt nem biztosít a város. A tetőn át becsorgó vizet műanyag edényekben fogják fel a padláson. Az elmúlt években a kastélyban működő városi múzeum alkalmazottjai hordták ki vederszám a lovagteremből az olvadó hólét, ami a fakazettás, festett mennyezeten át érkezett.

Az épület másik nagy problémáját a falakban megtelepedett veszélyes épületkártevő, a könnyező házigomba jelenti, melynek kiirtása ugyancsak költséges beavatkozást igényelne. A gomba jelenlétét már a műemlékvédelmi hivatal is jelezte, azonban – a munkálatvezető tájékoztatása szerint – a minisztérium által kiutalt pénz nem volt elég a fertőtlenítési munkálatok elvégzésére.

Aggódó nagykárolyiak

A környék legszebb épületének sorsát aggodalommal követik a nagykárolyiak, sokan attól tartanak, hogy előbb-utóbb a romba dőlt melléképületek sorsára jut. „Teherautószám hordták el innen az építőanyagokat – dohogott ez egyik arra járó idős férfi. – Hová vitték, ha egyszer a kastélyon kellett volna dolgozniuk? Több ezer beton járólapot is öntöttek az itt dolgozó munkások, azokat is mind egy szálig elvitték. Inkább rongálásnak nevezem, ami itt folyt, semmint felújításnak.” Az egyik cselédháznak már csak a romjai vannak meg, pedig az épület húsz évvel ezelőtt még lakható volt. „Mióta nincs gazdája semminek, széthordták az épületet” – világosított fel egy arra sétáló hölgy.

A kastélykertben található hajdani grófi lovarda épülete valamivel jobban mutat. A hátsó részt uniós pályázaton nyert pénzből felújította az Equus Lovasegyesület, a padlástérben pedig vendégszobákat alakított ki, ahol elsősorban gyerekeket szeretnének táboroztatni. Az épület első része viszont romokban áll. Bekő Tamás polgármester tájékoztatása szerint ez a mai napig nem került a városi önkormányzat tulajdonába, az országos mozivállalat nyilvántartásában szerepel mint jó állapotban lévő filmszínház. A mozi épülete négy évvel ezelőtt, egy januári reggelen omlott össze, a hivatalos álláspont szerint „a félméteres hó súlya alatt”. Többek egybehangzó állítása szerint azonban a hótakaró vastagsága a tíz centit sem érte el akkor, és az épület a tulajdonos, illetve a bérlő hanyagsága miatt jutott ilyen állapotba. A mozivállalat ugyanis bérbe adta az épületet egy helyi vállalkozónak, aki hétvégenként diszkót tartott az átalakított nézőtéren. „Az összeomlás estéjére is diszkót hirdettek – mesélte Veress Anna. – Ha nem reggel dől össze, este maga alá temette volna az oda járó fiatalokat.” Az összeomlás ügyében végül a mozivállalatot tették felelőssé, megbírságolták 17 millió régi lejre, a bérlő pedig – állítása szerint a kárpótlásként a befektetett pénzéért – elhordta az építőanyagokat.

Augusztusi remény

A kastélyban ma múzeum és könyvtár működik, hétvégéken tánctanfolyamokat tartanak, néhanapján a grófok korát idéző bált rendeznek benne. A város vezetői egyetértenek abban, hogy kulturális és turisztikai központot kellene kialakítani az épületkomplexumban, viszont a szükséges pénzt nem tudják saját költségvetésükből biztosítani. „Létrehozunk egy önkormányzati bizottságot, amely a kastély ügyeivel foglalkozik majd – fogadkozott Bekő Tamás polgármester. – Úgy tudjuk, augusztusban EU-s pályázatot írnak majd ki műemlék épületek restaurálására, ebből szeretnénk pénzt szerezni a felújítási munkálatokra.”

B. K.

Kastélytörténelem

A nagykárolyi Károlyi-kastély helyén 1482-ben építtetett Károlyi Lancz László egy kőházat. Ezt 1592-ben Károlyi Mihály várrá alakíttatta, amely menedékéül szolgált a környék lakosságának a török betörések idején. 1699-ben Károlyi Sándor megerősíttette és átalakíttatta, majd 1794-ben gróf Károlyi József a régi vár helyén felépíttette a ma is álló kastélyt. A legutolsó átépítést 1894-ben gróf Károlyi István végeztette az épületen, lovagvárrá alakítva a család nyári rezidenciáját. Az épület belső udvarát befedték, így alakították ki az impozáns lovagtermet, és ebben az időszakban épült a bástya, illetve a hét torony is. A kastélyban az első világháború után kórház, leventeoktató iskola működött, 1945 után pedig állattenyésztési középiskola. A rendszerváltás előtt a város kulturális központjaként szolgált, szinte valamennyi termében tevékenységek zajlottak.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 02., vasárnap

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat

Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte

Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte
2026. augusztus 02., vasárnap

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat

Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat
2026. augusztus 01., szombat

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen

Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen
Hirdetés
2026. augusztus 01., szombat

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket

Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket
2026. augusztus 01., szombat

A régi csűr lett Erdély új aranya? Egyre többen vásárolják fel a régi gazdasági épületeket

Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.

A régi csűr lett Erdély új aranya? Egyre többen vásárolják fel a régi gazdasági épületeket
2026. július 31., péntek

Körösfő 750 éves örökségét ünnepli, miközben a jövőt is építi

Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.

Körösfő 750 éves örökségét ünnepli, miközben a jövőt is építi
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”

Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”
2026. július 30., csütörtök

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon

Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon
2026. július 30., csütörtök

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában

Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában
Hirdetés
Hirdetés