Kovács István püspök köszönetet mondott a megőrzött hitért és önazonosságért, amelynek továbbéléséhez Kriza János példája is erőt ad
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
2025. augusztus 18., 12:592025. augusztus 18., 12:59
2025. augusztus 18., 13:002025. augusztus 18., 13:00
Kriza János néprajzkutató és egyházszervező emlékére vasárnap leplezték le a mellszobrot, amely egyszerre fejezi ki az egyház háláját és a közösség ragaszkodását ahhoz az örökséghez, amelyet Kriza munkássága jelent – szerepel a Magyar Unitárius Egyház közleményében.
Alakja a közösség emlékezetében máig él, mostantól szobor is őrzi emlékét abban a faluban, amely meghatározó volt számára. Kovács István püspök köszönetet mondott a megőrzött hitért és önazonosságért, amely nemzedékeken át megtartotta a torockói közösséget, s amelynek továbbéléséhez Kriza János példája is erőt ad. Kovács István püspök rámutatott: a Magyar Unitárius Egyházban 2025 egyszerre a Kriza-emlékév és a küldetés éve – s ez a gondviselés jelképes üzenete. Felidézte: sokan máig nem tudják, hogy Kriza János népdalgyűjtő és irodalmár mellett püspök is volt. Lelki portréját úgy jellemezte,
A Keresztény Magvető alapítójaként irodalmat vitt az egyházi életbe, ezzel is gazdagítva közösségét. Példája ma is azt üzeni, hogy a hit, a tudás és a közösség szolgálata elválaszthatatlan egymástól.
A szobor alkotója, Túri Török Tibor elmondta: örömmel dolgozott a püspök portréján, mert arcvonásai kifejezőek, karaktere könnyen megragadható, nem pusztán a formai arányokat követte, hanem arra törekedett, hogy a finom részletekben is megjelenjen Kriza személyisége.
A házigazda Csécs Márton lelkész, esperes a Kriza temetésén elhangzott mondatot idézte: „nyomdoka örökre útmutatónk lehet”. Hozzátette: ez ma is eligazító, hiszen a püspök közösségépítő és lelkipásztor is volt egyszerre. Deák-Székely Szilárd polgármester emlékeztetett: büszkeség a falu számára, hogy Kriza János élete és munkássága Torockóhoz kötődött.
A polgármester szerint a szobor üzenete jövőbe mutató is: azt példázza, hogy a külföldön szerzett tudás és tapasztalat akkor válik igazi értékké, ha a fiatalok hazahozva gazdagítják vele közösségüket. A közélet képviseletében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta: Kriza János életét a csendes, következetes szolgálat jellemezte. Olyan ember volt, aki közösséget épített és megtartott – értéket teremtett az unitárius egyház és egész Erdély számára. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – aki maga is Kriza-leszármazott – beszédében először a püspök édesapját, az idősebb Kriza Jánost idézte fel. A torockói bányászfiú fiatalkorában egy szerencsétlen balesetben veszítette el karját, ám ez a fordulat a lelkipásztori hivatás felé vezette. Nagyajtán szolgált, ahol a közösség „csonka papként” emlegette, és a helyi hagyomány szerint 1848 telén bátorságával a falut is megmentette a pusztulástól. Ebből a papi házból indult elsőszülött fia, Kriza János, aki a népköltészeti gyűjtés, a költészet és az egyházi szolgálat területén is maradandót alkotott. Németh hangsúlyozta:
Kriza a nehéz időszak ellenére is megújulást hozott az unitárius egyháznak, lelkészeit gondosan látogatta, hitet erősített, és tanítványait bevonva olyan gyűjtőmunkát indított el, amelyből egy egész nemzet kincse maradt fenn.
Az emlékév programja folytatódik, ahol a Kolozsvári Magyar Napok keretében kétnapos tudományos konferenciát tartanak Kriza János életművéről és szellemi örökségéről.
Minden, a magyarság megmaradása érdekében tett erőfeszítés végső soron azért van, hogy a magyarság meg tudja őrizni kultúráját, és a kultúra őrzésére a nehézségek közepette is pénzt kell fordítani – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!