Aki a teljességgel mérte magát: Torockón áll Kriza János szobra

Alakja a közösség emlékezetében máig él, mostantól szobor is őrzi emlékét abban a faluban, amely meghatározó volt számára. Kovács István püspök köszönetet mondott a megőrzött hitért és önazonosságért, amely nemzedékeken át megtartotta a torockói közösséget, s amelynek továbbéléséhez Kriza János példája is erőt ad. Kovács István püspök rámutatott: a Magyar Unitárius Egyházban 2025 egyszerre a Kriza-emlékév és a küldetés éve – s ez a gondviselés jelképes üzenete. Felidézte: sokan máig nem tudják, hogy Kriza János népdalgyűjtő és irodalmár mellett püspök is volt. Lelki portréját úgy jellemezte,

A Keresztény Magvető alapítójaként irodalmat vitt az egyházi életbe, ezzel is gazdagítva közösségét. Példája ma is azt üzeni, hogy a hit, a tudás és a közösség szolgálata elválaszthatatlan egymástól.

A szobor alkotója, Túri Török Tibor elmondta: örömmel dolgozott a püspök portréján, mert arcvonásai kifejezőek, karaktere könnyen megragadható, nem pusztán a formai arányokat követte, hanem arra törekedett, hogy a finom részletekben is megjelenjen Kriza személyisége.

A házigazda Csécs Márton lelkész, esperes a Kriza temetésén elhangzott mondatot idézte: „nyomdoka örökre útmutatónk lehet”. Hozzátette: ez ma is eligazító, hiszen a püspök közösségépítő és lelkipásztor is volt egyszerre. Deák-Székely Szilárd polgármester emlékeztetett: büszkeség a falu számára, hogy Kriza János élete és munkássága Torockóhoz kötődött.

A polgármester szerint a szobor üzenete jövőbe mutató is: azt példázza, hogy a külföldön szerzett tudás és tapasztalat akkor válik igazi értékké, ha a fiatalok hazahozva gazdagítják vele közösségüket. A közélet képviseletében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta: Kriza János életét a csendes, következetes szolgálat jellemezte. Olyan ember volt, aki közösséget épített és megtartott – értéket teremtett az unitárius egyház és egész Erdély számára. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – aki maga is Kriza-leszármazott – beszédében először a püspök édesapját, az idősebb Kriza Jánost idézte fel. A torockói bányászfiú fiatalkorában egy szerencsétlen balesetben veszítette el karját, ám ez a fordulat a lelkipásztori hivatás felé vezette. Nagyajtán szolgált, ahol a közösség „csonka papként” emlegette, és a helyi hagyomány szerint 1848 telén bátorságával a falut is megmentette a pusztulástól. Ebből a papi házból indult elsőszülött fia, Kriza János, aki a népköltészeti gyűjtés, a költészet és az egyházi szolgálat területén is maradandót alkotott. Németh hangsúlyozta:

Kriza a nehéz időszak ellenére is megújulást hozott az unitárius egyháznak, lelkészeit gondosan látogatta, hitet erősített, és tanítványait bevonva olyan gyűjtőmunkát indított el, amelyből egy egész nemzet kincse maradt fenn.

Az emlékév programja folytatódik, ahol a Kolozsvári Magyar Napok keretében kétnapos tudományos konferenciát tartanak Kriza János életművéről és szellemi örökségéről.

korábban írtuk

Semjén Zsolt részvételével felavatták a Kriza János Néprajzi Társaság kibővített és felújított székházát Kolozsváron

Minden, a magyarság megmaradása érdekében tett erőfeszítés végső soron azért van, hogy a magyarság meg tudja őrizni kultúráját, és a kultúra őrzésére a nehézségek közepette is pénzt kell fordítani – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.