Az Airbnb nagyon népszerű a turisták körében
Egy szabad szoba, egy jól sikerült fotósorozat és néhány kattintás az Airbnb platformon – sokan így képzelik el a turisztikai lakáskiadás világát. A valóságban azonban Romániában egyre bonyolultabb engedélyek, adókötelezettségek és szabályok szövevényén kell átvergődnie annak, aki host, azaz szállásadó szeretne lenni. Sőt sokszor a szomszédok véleménye dönti el, hogy egy lakásból lehet-e Airbnb-s szállás.
2025. szeptember 10., 13:592025. szeptember 10., 13:59
Az Airbnb története sokaknak arról szól, hogy bárki, aki rendelkezik egy üres szobával vagy lakással, könnyen kereshet belőle pénzt. Romániában a 2010-es évek közepétől indult meg igazán a rövid távú bérbeadás boomja, amikor Bukarestben, Kolozsváron és Brassóban sorra tűntek fel a turisták számára kiadó apartmanok. Egyes tulajdonosok számára ez valóban aranybánya lett: a nyári szezonban a Fekete-tengernél, télen a hegyvidékeken sokszor többszörösét lehetett elkérni egy lakás bérleti díjáért, mint ha hosszú távra adták volna ki.
Csakhogy a kezdeti eufóriát hamar követte a szabályozási szigor. A klasszikus szállodák és panziók panaszkodtak, hogy tisztességtelen versenyhelyzet alakult ki: nekik engedélyek, ellenőrzések, adók és szigorú feltételek mellett kellett működniük, miközben sok Airbnb-s lakás évekig szürkén, bejelentetlenül futott.
A mai szabályok szerint Romániában bárki, aki 30 napnál rövidebb időre adja ki ingatlanját, turisztikai szálláshelyet üzemeltet. Ehhez nem elég a platformra feltölteni a lakást: először a Gazdasági, Vállalkozási és Turisztikai Minisztériumtól kell tanúsítványt kérni, amely hivatalosan is szálláshelyként regisztrálja az ingatlant.
Az indokok sokfélék lehetnek – a zajtól, a folyamatos idegenforgalmi mozgástól, a biztonsági aggályoktól vagy egyszerűen csak a nyugalom elvesztésétől tartanak a lakók.
Ha a jóváhagyás megszületik, a tulajdonosnak ezután be kell tartania a higiéniai és biztonsági előírásokat is. Nyolc szoba felett már tűzvédelmi engedélyt is kell szerezni, és ha ételt kínál a vendégeknek, az élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) külön engedélye is szükséges.
A pénzügyi szabályozás folyamatosan szigorodik.
– olvasható az Economica.net friss cikkében.
A rendszer alapja, hogy az éves bevétel után 10 százalékos adót kell fizetni, a költségeket pedig egy 30 százalékos átalány alapján lehet levonni. Ha valaki öt szobánál többet ad ki, akkor már valós költségelszámolással kell dolgoznia, szinte úgy, mintha kis hotelje lenne. Ezen felül vannak helyi adók is. Bukarestben például a vendégéjszakák után 2 százalékos illetéket kell fizetni, Brassóban pedig tíz lejes turista-hozzájárulás terheli a vendégeket, amelyből a város a turizmusfejlesztést és a hegyimentő-szolgálatot finanszírozza.
Sokan abban bíztak, hogy a bevételt nem ellenőrzi senki, de ez ma már illúzió, ugyanis az Európai Unió DAC7-es irányelve alapján
Vagyis ha valaki elfelejti bevallani a bevételt, az állam akkor is tudni fogja, mennyit keresett. Az Airbnb maga is jutalékot von le: a legtöbb esetben 3 százalékot a szállásadótól, a vendégektől pedig külön szolgáltatási díjat számít fel. Így valójában három irányba fizet a host: az államnak adót, az önkormányzatnak illetéket, a platformnak pedig jutalékot.
Másfelől azt is érdemes tudni mind a vendégnek, mind a szállásadóknak, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) szerint a rövid távú lakáskiadás ugyanolyan szolgáltatás, mint bármely más turisztikai szálláshely.
A fogyasztóvédelem több alkalommal végzett ellenőrzéseket Airbnb-lakásokban, és büntetett is hiányosságok miatt.
Az egyre szigorodó szabályozások ellenére Romániában a hivatalos statisztikák több mint 13 ezer regisztrált turisztikai szálláshelyet mutatnak (az Országos Statisztikai Intézet 2024-es adatai szerint), ebből több mint hétezer apartman vagy kiadó szoba. A valóság azonban jóval nagyobb számokat sejtet: Bukarestben egyes becslések szerint 8500-nál is több Airbnb-lakás található, Kolozsváron 2500, Brassóban pedig 2000–3000. A legnagyobb koncentráció ott van, ahol a turizmus a legerősebb: a tengerparti Konstancában, a Prahova-völgy síparadicsomaiban és Erdély történelmi városaiban.
A Ziare.com cikke szerint
Az így keletkező bevétel 2023 és 2024 között összesen körülbelül 260 millió lejre rúgott, amelyből a legtöbb esetben a nem regisztrált szállásadók adómentesen részesültek.
Bár a rövid távú lakáskiadás szabályozása Romániában a platformtól függetlenül érvényes, érdemes megjegyezni a különbségeket. A Booking.com-on hirdetett lakásokra ugyanúgy vonatkozik a turisztikai tanúsítvány beszerzése, a társasház és szomszédok jóváhagyása, valamint a helyi idegenforgalmi díjak és adókötelezettségek betartása mint az Airbnb-s hirdetésekre. Ugyanakkor a fizetés kezelése és az adóbejelentés terén van eltérés: míg az Airbnb automatikusan továbbítja a szállásadó bevételeit az adóhatóság felé, a Booking.com esetében a tulajdonosnak kell gondoskodnia a számlázásról és az adó megfizetéséről, ha a fizetés nem teljes egészében a platformon keresztül történik.
A rövid távú bérbeadás szabályozása világszerte vitákat szül. Barcelona 2028-ig teljesen megszüntetné a turisztikai apartmanokat, Amszterdamban csak évi harminc napra engedélyezik a kiadást, New Yorkban pedig 2023-ban gyakorlatilag ellehetetlenítették a piacot azzal, hogy kötelezővé tették a regisztrációt és a vendégek adatainak nyilvántartását. A fő indok mindenhol ugyanaz: a rövid távú lakáskiadás megemeli a bérleti árakat, kiszorítja a helyi lakosokat, és átalakítja a városrészeket.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) nagyszabású kampányt indított az Airbnb és a Booking platformok közvetítésével szálláshelyeket kiadók jövedelmének ellenőrzésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!