Az Airbnb nagyon népszerű a turisták körében
Egy szabad szoba, egy jól sikerült fotósorozat és néhány kattintás az Airbnb platformon – sokan így képzelik el a turisztikai lakáskiadás világát. A valóságban azonban Romániában egyre bonyolultabb engedélyek, adókötelezettségek és szabályok szövevényén kell átvergődnie annak, aki host, azaz szállásadó szeretne lenni. Sőt sokszor a szomszédok véleménye dönti el, hogy egy lakásból lehet-e Airbnb-s szállás.
2025. szeptember 10., 13:592025. szeptember 10., 13:59
Az Airbnb története sokaknak arról szól, hogy bárki, aki rendelkezik egy üres szobával vagy lakással, könnyen kereshet belőle pénzt. Romániában a 2010-es évek közepétől indult meg igazán a rövid távú bérbeadás boomja, amikor Bukarestben, Kolozsváron és Brassóban sorra tűntek fel a turisták számára kiadó apartmanok. Egyes tulajdonosok számára ez valóban aranybánya lett: a nyári szezonban a Fekete-tengernél, télen a hegyvidékeken sokszor többszörösét lehetett elkérni egy lakás bérleti díjáért, mint ha hosszú távra adták volna ki.
Csakhogy a kezdeti eufóriát hamar követte a szabályozási szigor. A klasszikus szállodák és panziók panaszkodtak, hogy tisztességtelen versenyhelyzet alakult ki: nekik engedélyek, ellenőrzések, adók és szigorú feltételek mellett kellett működniük, miközben sok Airbnb-s lakás évekig szürkén, bejelentetlenül futott.
A mai szabályok szerint Romániában bárki, aki 30 napnál rövidebb időre adja ki ingatlanját, turisztikai szálláshelyet üzemeltet. Ehhez nem elég a platformra feltölteni a lakást: először a Gazdasági, Vállalkozási és Turisztikai Minisztériumtól kell tanúsítványt kérni, amely hivatalosan is szálláshelyként regisztrálja az ingatlant.
Az indokok sokfélék lehetnek – a zajtól, a folyamatos idegenforgalmi mozgástól, a biztonsági aggályoktól vagy egyszerűen csak a nyugalom elvesztésétől tartanak a lakók.
Ha a jóváhagyás megszületik, a tulajdonosnak ezután be kell tartania a higiéniai és biztonsági előírásokat is. Nyolc szoba felett már tűzvédelmi engedélyt is kell szerezni, és ha ételt kínál a vendégeknek, az élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) külön engedélye is szükséges.
A pénzügyi szabályozás folyamatosan szigorodik.
– olvasható az Economica.net friss cikkében.
A rendszer alapja, hogy az éves bevétel után 10 százalékos adót kell fizetni, a költségeket pedig egy 30 százalékos átalány alapján lehet levonni. Ha valaki öt szobánál többet ad ki, akkor már valós költségelszámolással kell dolgoznia, szinte úgy, mintha kis hotelje lenne. Ezen felül vannak helyi adók is. Bukarestben például a vendégéjszakák után 2 százalékos illetéket kell fizetni, Brassóban pedig tíz lejes turista-hozzájárulás terheli a vendégeket, amelyből a város a turizmusfejlesztést és a hegyimentő-szolgálatot finanszírozza.
Sokan abban bíztak, hogy a bevételt nem ellenőrzi senki, de ez ma már illúzió, ugyanis az Európai Unió DAC7-es irányelve alapján
Vagyis ha valaki elfelejti bevallani a bevételt, az állam akkor is tudni fogja, mennyit keresett. Az Airbnb maga is jutalékot von le: a legtöbb esetben 3 százalékot a szállásadótól, a vendégektől pedig külön szolgáltatási díjat számít fel. Így valójában három irányba fizet a host: az államnak adót, az önkormányzatnak illetéket, a platformnak pedig jutalékot.
Másfelől azt is érdemes tudni mind a vendégnek, mind a szállásadóknak, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) szerint a rövid távú lakáskiadás ugyanolyan szolgáltatás, mint bármely más turisztikai szálláshely.
A fogyasztóvédelem több alkalommal végzett ellenőrzéseket Airbnb-lakásokban, és büntetett is hiányosságok miatt.
Az egyre szigorodó szabályozások ellenére Romániában a hivatalos statisztikák több mint 13 ezer regisztrált turisztikai szálláshelyet mutatnak (az Országos Statisztikai Intézet 2024-es adatai szerint), ebből több mint hétezer apartman vagy kiadó szoba. A valóság azonban jóval nagyobb számokat sejtet: Bukarestben egyes becslések szerint 8500-nál is több Airbnb-lakás található, Kolozsváron 2500, Brassóban pedig 2000–3000. A legnagyobb koncentráció ott van, ahol a turizmus a legerősebb: a tengerparti Konstancában, a Prahova-völgy síparadicsomaiban és Erdély történelmi városaiban.
A Ziare.com cikke szerint
Az így keletkező bevétel 2023 és 2024 között összesen körülbelül 260 millió lejre rúgott, amelyből a legtöbb esetben a nem regisztrált szállásadók adómentesen részesültek.
Bár a rövid távú lakáskiadás szabályozása Romániában a platformtól függetlenül érvényes, érdemes megjegyezni a különbségeket. A Booking.com-on hirdetett lakásokra ugyanúgy vonatkozik a turisztikai tanúsítvány beszerzése, a társasház és szomszédok jóváhagyása, valamint a helyi idegenforgalmi díjak és adókötelezettségek betartása mint az Airbnb-s hirdetésekre. Ugyanakkor a fizetés kezelése és az adóbejelentés terén van eltérés: míg az Airbnb automatikusan továbbítja a szállásadó bevételeit az adóhatóság felé, a Booking.com esetében a tulajdonosnak kell gondoskodnia a számlázásról és az adó megfizetéséről, ha a fizetés nem teljes egészében a platformon keresztül történik.
A rövid távú bérbeadás szabályozása világszerte vitákat szül. Barcelona 2028-ig teljesen megszüntetné a turisztikai apartmanokat, Amszterdamban csak évi harminc napra engedélyezik a kiadást, New Yorkban pedig 2023-ban gyakorlatilag ellehetetlenítették a piacot azzal, hogy kötelezővé tették a regisztrációt és a vendégek adatainak nyilvántartását. A fő indok mindenhol ugyanaz: a rövid távú lakáskiadás megemeli a bérleti árakat, kiszorítja a helyi lakosokat, és átalakítja a városrészeket.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) nagyszabású kampányt indított az Airbnb és a Booking platformok közvetítésével szálláshelyeket kiadók jövedelmének ellenőrzésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!