Az Airbnb nagyon népszerű a turisták körében
Egy szabad szoba, egy jól sikerült fotósorozat és néhány kattintás az Airbnb platformon – sokan így képzelik el a turisztikai lakáskiadás világát. A valóságban azonban Romániában egyre bonyolultabb engedélyek, adókötelezettségek és szabályok szövevényén kell átvergődnie annak, aki host, azaz szállásadó szeretne lenni. Sőt sokszor a szomszédok véleménye dönti el, hogy egy lakásból lehet-e Airbnb-s szállás.
2025. szeptember 10., 13:592025. szeptember 10., 13:59
Az Airbnb története sokaknak arról szól, hogy bárki, aki rendelkezik egy üres szobával vagy lakással, könnyen kereshet belőle pénzt. Romániában a 2010-es évek közepétől indult meg igazán a rövid távú bérbeadás boomja, amikor Bukarestben, Kolozsváron és Brassóban sorra tűntek fel a turisták számára kiadó apartmanok. Egyes tulajdonosok számára ez valóban aranybánya lett: a nyári szezonban a Fekete-tengernél, télen a hegyvidékeken sokszor többszörösét lehetett elkérni egy lakás bérleti díjáért, mint ha hosszú távra adták volna ki.
Csakhogy a kezdeti eufóriát hamar követte a szabályozási szigor. A klasszikus szállodák és panziók panaszkodtak, hogy tisztességtelen versenyhelyzet alakult ki: nekik engedélyek, ellenőrzések, adók és szigorú feltételek mellett kellett működniük, miközben sok Airbnb-s lakás évekig szürkén, bejelentetlenül futott.
A mai szabályok szerint Romániában bárki, aki 30 napnál rövidebb időre adja ki ingatlanját, turisztikai szálláshelyet üzemeltet. Ehhez nem elég a platformra feltölteni a lakást: először a Gazdasági, Vállalkozási és Turisztikai Minisztériumtól kell tanúsítványt kérni, amely hivatalosan is szálláshelyként regisztrálja az ingatlant.
Az indokok sokfélék lehetnek – a zajtól, a folyamatos idegenforgalmi mozgástól, a biztonsági aggályoktól vagy egyszerűen csak a nyugalom elvesztésétől tartanak a lakók.
Ha a jóváhagyás megszületik, a tulajdonosnak ezután be kell tartania a higiéniai és biztonsági előírásokat is. Nyolc szoba felett már tűzvédelmi engedélyt is kell szerezni, és ha ételt kínál a vendégeknek, az élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) külön engedélye is szükséges.
A pénzügyi szabályozás folyamatosan szigorodik.
– olvasható az Economica.net friss cikkében.
A rendszer alapja, hogy az éves bevétel után 10 százalékos adót kell fizetni, a költségeket pedig egy 30 százalékos átalány alapján lehet levonni. Ha valaki öt szobánál többet ad ki, akkor már valós költségelszámolással kell dolgoznia, szinte úgy, mintha kis hotelje lenne. Ezen felül vannak helyi adók is. Bukarestben például a vendégéjszakák után 2 százalékos illetéket kell fizetni, Brassóban pedig tíz lejes turista-hozzájárulás terheli a vendégeket, amelyből a város a turizmusfejlesztést és a hegyimentő-szolgálatot finanszírozza.
Sokan abban bíztak, hogy a bevételt nem ellenőrzi senki, de ez ma már illúzió, ugyanis az Európai Unió DAC7-es irányelve alapján
Vagyis ha valaki elfelejti bevallani a bevételt, az állam akkor is tudni fogja, mennyit keresett. Az Airbnb maga is jutalékot von le: a legtöbb esetben 3 százalékot a szállásadótól, a vendégektől pedig külön szolgáltatási díjat számít fel. Így valójában három irányba fizet a host: az államnak adót, az önkormányzatnak illetéket, a platformnak pedig jutalékot.
Másfelől azt is érdemes tudni mind a vendégnek, mind a szállásadóknak, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) szerint a rövid távú lakáskiadás ugyanolyan szolgáltatás, mint bármely más turisztikai szálláshely.
A fogyasztóvédelem több alkalommal végzett ellenőrzéseket Airbnb-lakásokban, és büntetett is hiányosságok miatt.
Az egyre szigorodó szabályozások ellenére Romániában a hivatalos statisztikák több mint 13 ezer regisztrált turisztikai szálláshelyet mutatnak (az Országos Statisztikai Intézet 2024-es adatai szerint), ebből több mint hétezer apartman vagy kiadó szoba. A valóság azonban jóval nagyobb számokat sejtet: Bukarestben egyes becslések szerint 8500-nál is több Airbnb-lakás található, Kolozsváron 2500, Brassóban pedig 2000–3000. A legnagyobb koncentráció ott van, ahol a turizmus a legerősebb: a tengerparti Konstancában, a Prahova-völgy síparadicsomaiban és Erdély történelmi városaiban.
A Ziare.com cikke szerint
Az így keletkező bevétel 2023 és 2024 között összesen körülbelül 260 millió lejre rúgott, amelyből a legtöbb esetben a nem regisztrált szállásadók adómentesen részesültek.
Bár a rövid távú lakáskiadás szabályozása Romániában a platformtól függetlenül érvényes, érdemes megjegyezni a különbségeket. A Booking.com-on hirdetett lakásokra ugyanúgy vonatkozik a turisztikai tanúsítvány beszerzése, a társasház és szomszédok jóváhagyása, valamint a helyi idegenforgalmi díjak és adókötelezettségek betartása mint az Airbnb-s hirdetésekre. Ugyanakkor a fizetés kezelése és az adóbejelentés terén van eltérés: míg az Airbnb automatikusan továbbítja a szállásadó bevételeit az adóhatóság felé, a Booking.com esetében a tulajdonosnak kell gondoskodnia a számlázásról és az adó megfizetéséről, ha a fizetés nem teljes egészében a platformon keresztül történik.
A rövid távú bérbeadás szabályozása világszerte vitákat szül. Barcelona 2028-ig teljesen megszüntetné a turisztikai apartmanokat, Amszterdamban csak évi harminc napra engedélyezik a kiadást, New Yorkban pedig 2023-ban gyakorlatilag ellehetetlenítették a piacot azzal, hogy kötelezővé tették a regisztrációt és a vendégek adatainak nyilvántartását. A fő indok mindenhol ugyanaz: a rövid távú lakáskiadás megemeli a bérleti árakat, kiszorítja a helyi lakosokat, és átalakítja a városrészeket.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) nagyszabású kampányt indított az Airbnb és a Booking platformok közvetítésével szálláshelyeket kiadók jövedelmének ellenőrzésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!