Fotó: Krónika
Demeter József rendkívül aggasztónak tartja, hogy huszonöt év alatt a szászrégeni gyülekezet lélekszáma csaknem egyharmaddal csökkent: 3300-ról 2200-ra. A város többi részében élő magyarrégeni, radnótfáji és abafáji hívekkel együtt a reformátusok száma eléri az ötezret. A 90-es évek elejére jellemző masszív kivándorlás ugyan véget ért, azonban a „hiányzó nemzedék” most kezdi éreztetni hatását. A temetések száma az évi negyven-ötven között mozog, míg a keresztelőké ennek még a felét sem közelíti meg. „Olyan régi képek kerülnek a kezembe, amelyeken kilencven-száz konfirmálót is összeszámolok. Nézem őket, és azt látom, hogy egy-kettő kivételével már nem élnek Régenben. Ezt a szomorú jelenséget tapasztalom a családomban is, hisz mind a négy gyermekem elment, közülük három külföldön él” – sóhajt fel a lelkész, aki csak reménykedni tud abban, hogy felcseperedett csemetéi egy napon hazatérnek.
Az elvándorlás és természetes fogyás mellett a lelkész egy másik, apadást okozó jelenséggel is szembesült. Az állomás környéki ipari negyed reformátusai közül egyre többen kezdtek el ortodox templomba járni. „Nem két-három személyről van szó, hanem több tízről, főként idősekről. Nem az egyházuktól fordultak el, csupán kényelmességi szempontból döntöttek így. Olyan idős híveink, akiknek nehéz volt megtenni az állomástól a felsővárosig vezető két-három kilométeres emelkedőt” – mondja a lelkész, aki gyógyírt talált a bajra: új gyülekezetet hozott létre, és imaházat épített a negyed lakóinak. Az eredmény meg is mutatkozott: az új hajlékban ma már harmincan-negyvenen látogatják az istentiszteleteket.
Pezsgő gyülekezeti élet
A szászrégeni református egyház hármas feladatnak próbál eleget tenni. Az istentisztelet és a köréje csoportosuló szolgálatok mellett – mely az anyák napjától a karácsonyig minden fontosabb ünnep megtartását jelenti – az egyház aktívan kiveszi a részét a magyarság művelődési életének szervezésében és felvirágoztatásában. Ugyanakkor szociális szolgálatot is nyújt. A diakóniáról, ifjúságról és oktatásról elnevezett DIÓ Házban huszonkét rászoruló gyereknek biztosítanak meleg kosztot, illetve huszonhárom idős felnőttnek hétfőtől szombatig hazaszállítják a kétfogásos ebédet. A nehéz helyzetben lévő tanulókat ösztöndíjban részesítik, azok számára, akik eddig nem jártak a Székelyföldön, nyári táborokat szerveznek. Saját, szerényebb pénzforrásai mellett mindezt önkormányzati alapokból, a svájci testvérgyülekezet támogatásával, valamint az egyház által működtetett DIÓ Ház Egyesület bevételeiből fedezi. „Kéznyújtásunk nemcsak a reformátusoknak, és nem csupán a magyaroknak szól. A rászorulók között mi sem felekezeti, sem etnikai alapon nem teszünk különbséget” – hangsúlyozza Demeter. A havi egy-két vagy olykor annál is több kulturális rendezvény – amelyet gyakran a városban működő Kemény János Irodalmi Társasággal karöltve szerveznek – viszont kimondottan a magyarságnak szól. Demeter József úgy érzi, már az is sokat elárul az események vonzerejéről, hogy a hetven-nyolcvan férőhelyes terem gyakran szűkösnek bizonyul. Mindez attól függetlenül, hogy orvosi előadásra, könyvbemutatóra, gazdatanfolyamra vagy éppenséggel képzőművészeti tárlatra kerül sor. „Ezek mellett a legrangosabb rendezvényünk a Zengjen a hálaének című pünkösdi kórustalálkozónk, amit immár 17 éve szervezünk. Újabban kétnapos fesztiváljelleget kapott, amely nemcsak a régenieket, hanem az egész térséget megmozgatja” – büszkélkedik a pap, mondván, ha zenéről van szó, ő a fiatalok irányában is nyitott. „A templomunkban már rockzene is felcsendült. Az elején az idősebbek kissé idegenkedve hallgatták, majd annyira belemelegedtek, hogy együtt tapsoltak a fiataljainkkal” – mosolyodik el Demeter. Az ifjúság vonzása sikeresnek bizonyul. Az egyház jelenleg harmincöt tagú gyermek- és külön ifjúsági kórussal büszkélkedhetik, közeli tervei között pedig egy ifjúsági zenekar létrehozása, valamint a cserkészcsapat újraalakítása is szerepel. A két felsorolt kórus mellett a nőszövetség is rendelkezik eggyel, ugyanakkor jól működik a vegyeskar is.
Önként vállalt hármas feladat
Kérdésünkre, hogy mi ösztönzi a számos „melléktevékenység” felvállalására, Demeter a hármas krisztusi tanítást hozza fel példaként. Ez az evangélium hirdetése mellett a gyógyításról és a tanításról szól. „Ezt nem én találtam ki, csupán alkalmazni próbálom. Úgy érzem, hogy közösségünk érdekében ma már a szószéki szolgálat mellett vállalni kell azokat a szolgálatokat is, amelyek az őskeresztényektől származnak. Modern kifejezéssel élve afféle lelki, testi és szellemi menedzsernek érzem magam, aki mindent belső sugallatra tesz” – jellemzi önmagát és munkáját Demeter József.
Az aradi villamos és hőerőmű (CET Hidrocarburi) négy vadonatúj kazánja már készen áll arra, hogy a 2025–2026-os fűtési szezonban meleg vizet és hőenergiát biztosítson az aradi lakosoknak.
Bojkottot hirdettek a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának hallgatói, miután az idei tanévtől a kar óráinak egy részét Kolozsváron kívüli helyszínre, a Kajántó irányában található CREIC-központba költöztették.
Az Orvosi Kamara vizsgálatot indított annak a mindössze héthetes kislánynak az ügyében, aki tragikus körülmények között hunyt el, miután az aradi és temesvári kórházakban kapott kezelést.
Nem kerülhet szabadlábra 25 évnyi szabadságvesztés után a nagyváradi börtönből az ország egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa – derült ki kedden.
Románia tartósan a legtöbb halálos balesetet szállító országok között szerepel az Európai Unióban.
Meglehetősen jó iramban halad a kivitelező az észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Berettyószéplak közötti szakaszán, Bihar megyében – derül ki a projekttel kapcsolatos legfrissebb adatokból.
Cáfolta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő akadályozná a parajdi bányakatasztrófa nyomán kialakult ivóvízprobléma rendezését.
Súlyos közúti baleset történt hétfő este 20 óra körül Bánffyhunyad és Sárvásár között, az E60-as országúton, szirénázó mentőautó karambolozott egy személyautóval.
Legyen bennünk Akarat a jóra, Ragaszkodás a hithez, Alázat a szolgálatban és Derű, ami a reményből fakad – jelentette ki Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök Aradon, az 1848–1849-es magyar szabadságharc véres megtorlásának 176. évfordulóján.
Vallomása szerint mindössze fel akarta hívni magára és pszichés problémáira a hatóságok figyelmét az a Beszterce-Naszód megyei férfi, akit terrorizmussal gyanúsít az ügyészség.