Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint a termelők egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért is.
2024. július 24., 15:422024. július 24., 15:42
Arad megyében a román–magyar határ menti területek híresen jó, „negyven aranykoronás földeknek” számítanak, ideális körülmények között akár 12 tonna kukoricatermésről is beszámolhatnának a nagylaki, szemlaki, németperegi vagy kisperegi gazdák. Idén azonban, bármilyen kedvező is volt az időjárás a tél végén és tavasszal, aminek köszönhetően szépen megeredt a törökbúza, a júliusi aszály és a vele párosuló perzselő hőség tönkretette a haszonnövényt. Gheorghe Porubsky, a Nagylaki Paraszt (Ţăranul Nădlăcan) Mezőgazdasági Termelői Egyesület elnöke szerint
„Ismereteink és tapasztalataink szerint a 2022-es esztendő volt a legkatasztrofálisabb, amikor is a termés 90 százaléka tönkrement, viszont a jelek szerint az idei év lesz a második legsúlyosabb az aszálykárok szempontjából.
– nyilatkozta az Agerpresnek Gheorghe Porubsky, aki szerint fel kell készülniük a mezőgazdaságból élőknek arra, hogy a következő évek is hasonlóképpen alakulnak majd a klímaváltozás hatására. „Az egyetlen esélyünk a mezőgazdaság folytatására ezeken a híresen jó termőföldeken az, hogy az állam hozza rendben az öntöző csatornarendszereket, amelyek már 25 éve nem működnek. Az elmúlt években hiába ismertettük a helyzetet a mezőgazdasági minisztérium és az Országos Talajjavító Intézet, az ANIF képviselőivel, csak ígéreteket kaptunk, konkrét lépések nem történtek a megoldás ügyében” – tette hozzá a termelő.
Porubsky szerint Nagylak környékén körülbelül 4500 hektáron termesztettek idén kukoricát. Az előző évek rossz tapasztalatai nyomán sokan áttértek a szárazságot jobban tűrő cirok termelésére a kukorica helyett, vagy az állami támogatással élve erdősítették a mezőgazdasági területeik egy részét, tölgy- és kőrisfacsemetéket ültetve.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke érdeklődésünkre elmondta: tagjaik is hasonló helyzetre panaszkodtak.
– fogalmazott. A gazdák egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák, és más növényi kultúrát vessenek helyette: a múlt évi száraz ősz miatt a haszonnövény nem kelt ki tavasszal, ami pedig kibújt, az a túlszaporodott rágcsálók martaléka lett, most pedig a tengerire „fáztak rá” a nagy melegben.
A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tudtuk meg a falugazdásztól –, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért, amikor is a málé és a napraforgó is odalett. A beígért 1000 lejes hektáronkénti kártérítésnek végül alig egynegyedét, 225 lejt kaptak hektáronként a károsultak, azt is bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!