Aulich Sándor (1930-2025) nyugalmazott ezredes 1973-1984 között volt a Securitate Kovászna megyei parancsnoka
Fotó: Gazda Árpád
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el Budapesten, kilenc nappal azután, hogy felolvastuk neki az interjút.
2026. február 18., 21:332026. február 18., 21:33
2026. február 21., 21:102026. február 21., 21:10
Aulich Sándor arról mesélt egyebek mellett, hogy – a családi hagyomány szerint – Aulich Lajos aradi vértanú testvérének nagyborosnyói leszármazottai miként kerültek Trianon után mély szegénységbe, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjaként miként haladt azon az úton, amelyet Domokos Géza példája mutatott számára, és miként szemelte ki őt a kommunista rendszer belügyi szolgálatra. Az elbeszélése nyomán bepillantást nyertünk a Securitate, valamint a bukaresti Belügyminisztérium berkeibe, ahol 23 éven át foglalkozott az ipar kérdéseivel, megtudtuk, hogyan készültek az Elena Ceaușescunak tulajdonított tudományos tézisek.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Elmesélte: milyen körülmények hozták vissza szülőföldjére a Securitate Kovászna megyei kirendeltségének élére. Beszélt arról, hogy kiket figyelt a kommunista rezsim elnyomó gépezete Háromszéken, ő maga hogyan próbált a pozitív befolyásolás eszközével élni, és mi történt pár hangzatos háromszéki esetben.
A szoborrobbantás egyébként a parancsnoki megbízatása végét is jelentette. Felettesei akarata ellenére vonult betegnyugdíjba 1985-ben, és beszélgetésünk során nem győzte hangsúlyozni, hogy jól döntött. Ha ugyanis elfogadja a bukaresti visszahívást és a tábornoki rangot, meglehet, ő lett volna az első, akit 1989 decemberében, a forradalom kezdetén Temesvárra vezényelnek.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor kérte, hogy a közlés előtt megismerhesse a vele készült interjú tartalmát. A megromlott látása miatt ennek az egyetlen módját abban látta, hogy menjünk el Budapestre, és olvassuk fel neki az interjút. Telefonos felolvasásról hallani sem akart. A felolvasásra és a szöveg helyenkénti kiigazítására december 5-én, kilenc nappal a halála előtt került sor. Ekkor már azt kérte: ne közöljük életében az interjút. Döntését az is befolyásolhatta, hogy – elmondása szerint – november végén egy névtelen telefonáló megfenyegette.
Nem tudjuk ellenőrizni, hogy a telefonos fenyegetés valóban megtörtént-e, vagy csak az álom és a valóság közti határ mosódott el az idős embernél, az azonban tény, hogy a (vélt) esemény zaklatottá tette a következő napjait.
Az utolsó találkozásunkkor nem gondoltuk, hogy a halála utáni közlés feltételei már kilenc nap múlva teljesülnek. Az interjú közlését a családja kérésének eleget téve halasztottuk a hat hetes kegyeleti idő utánra.
A Krónika hamarosan három részre bontva közli az Aulich Sándor nyugalmazott ezredessel készült, kordokumentum értékű interjút.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!