
Aulich Sándor (1930-2025) nyugalmazott ezredes 1973-1984 között volt a Securitate Kovászna megyei parancsnoka
Fotó: Gazda Árpád
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el Budapesten, kilenc nappal azután, hogy felolvastuk neki az interjút.
2026. február 18., 21:332026. február 18., 21:33
2026. február 21., 21:102026. február 21., 21:10
Aulich Sándor arról mesélt egyebek mellett, hogy – a családi hagyomány szerint – Aulich Lajos aradi vértanú testvérének nagyborosnyói leszármazottai miként kerültek Trianon után mély szegénységbe, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjaként miként haladt azon az úton, amelyet Domokos Géza példája mutatott számára, és miként szemelte ki őt a kommunista rendszer belügyi szolgálatra. Az elbeszélése nyomán bepillantást nyertünk a Securitate, valamint a bukaresti Belügyminisztérium berkeibe, ahol 23 éven át foglalkozott az ipar kérdéseivel, megtudtuk, hogyan készültek az Elena Ceaușescunak tulajdonított tudományos tézisek.

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Elmesélte: milyen körülmények hozták vissza szülőföldjére a Securitate Kovászna megyei kirendeltségének élére. Beszélt arról, hogy kiket figyelt a kommunista rezsim elnyomó gépezete Háromszéken, ő maga hogyan próbált a pozitív befolyásolás eszközével élni, és mi történt pár hangzatos háromszéki esetben.
A szoborrobbantás egyébként a parancsnoki megbízatása végét is jelentette. Felettesei akarata ellenére vonult betegnyugdíjba 1985-ben, és beszélgetésünk során nem győzte hangsúlyozni, hogy jól döntött. Ha ugyanis elfogadja a bukaresti visszahívást és a tábornoki rangot, meglehet, ő lett volna az első, akit 1989 decemberében, a forradalom kezdetén Temesvárra vezényelnek.

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor kérte, hogy a közlés előtt megismerhesse a vele készült interjú tartalmát. A megromlott látása miatt ennek az egyetlen módját abban látta, hogy menjünk el Budapestre, és olvassuk fel neki az interjút. Telefonos felolvasásról hallani sem akart. A felolvasásra és a szöveg helyenkénti kiigazítására december 5-én, kilenc nappal a halála előtt került sor. Ekkor már azt kérte: ne közöljük életében az interjút. Döntését az is befolyásolhatta, hogy – elmondása szerint – november végén egy névtelen telefonáló megfenyegette.
Nem tudjuk ellenőrizni, hogy a telefonos fenyegetés valóban megtörtént-e, vagy csak az álom és a valóság közti határ mosódott el az idős embernél, az azonban tény, hogy a (vélt) esemény zaklatottá tette a következő napjait.
Az utolsó találkozásunkkor nem gondoltuk, hogy a halála utáni közlés feltételei már kilenc nap múlva teljesülnek. Az interjú közlését a családja kérésének eleget téve halasztottuk a hat hetes kegyeleti idő utánra.
A Krónika hamarosan három részre bontva közli az Aulich Sándor nyugalmazott ezredessel készült, kordokumentum értékű interjút.

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
A határrendészek és a hegyimentők megmentettek vasárnap egy ukrán fiatalembert, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át a határt, és bevallása szerint egy hétig bolyongott a hegyekben.
Sziklákat helyezett el az önkormányzat Temesvár utcáin, az év elején, emiatt a Környezetvédelmi Őrség jókora, 105 000 lejes bírságot rótt ki rá.
Medve látogatott egy hotelbe Brassópojábán – adta hírül a helyi sajtó.
Jól halad a Temesvár és Lugos közötti vasútvonal felújítása – jelentette be szombaton Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Nem hagyta szó nélkül a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Dan Tanasă, hogy a román állam támogatásával újították fel az ezeréves magyar–román határon álló gyimesbükki Rákóczi-várat.
Több mint másfélszáz személy szorult orvosi segítségre a szombati csíksomlyói búcsú idején.
A műtrágyaárak robbanásszerű emelkedése és a marosvásárhelyi Azomureş vegyi üzem bezárása az elmúlt évek kormányainak felelőtlen politikájának eredménye, amelyek megakadályozták a román gáz feldolgozását, és Romániát drága importtól függő országgá tették.
Idén is több százezren érkeztek a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúba a világ minden tájáról a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé.
Az év végére a radnóti gáztüzelésű hőerőmű már áramot fog betáplálni az országos energiarendszerbe, miután a kormány e heti ülésén jóváhagyták az új energetikai csoportra vonatkozó szándéknyilatkozatot – közölte szombaton Ilie Bolojan.
szóljon hozzá!