Aulich Sándor (1930-2025) nyugalmazott ezredes 1973-1984 között volt a Securitate Kovászna megyei parancsnoka
Fotó: Gazda Árpád
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el Budapesten, kilenc nappal azután, hogy felolvastuk neki az interjút.
2026. február 18., 21:332026. február 18., 21:33
Aulich Sándor arról mesélt egyebek mellett, hogy – a családi hagyomány szerint – Aulich Lajos aradi vértanú testvérének nagyborosnyói leszármazottai miként kerültek Trianon után mély szegénységbe, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjaként miként haladt azon az úton, amelyet Domokos Géza példája mutatott számára, és miként szemelte ki őt a kommunista rendszer belügyi szolgálatra. Az elbeszélése nyomán bepillantást nyertünk a Securitate, valamint a bukaresti Belügyminisztérium berkeibe, ahol 23 éven át foglalkozott az ipar kérdéseivel, megtudtuk, hogyan készültek az Elena Ceaușescunak tulajdonított tudományos tézisek.
Elmesélte: milyen körülmények hozták vissza szülőföldjére a Securitate Kovászna megyei kirendeltségének élére. Beszélt arról, hogy kiket figyelt a kommunista rezsim elnyomó gépezete Háromszéken, ő maga hogyan próbált a pozitív befolyásolás eszközével élni, és mi történt pár hangzatos háromszéki esetben.
A szoborrobbantás egyébként a parancsnoki megbízatása végét is jelentette. Felettesei akarata ellenére vonult betegnyugdíjba 1985-ben, és beszélgetésünk során nem győzte hangsúlyozni, hogy jól döntött. Ha ugyanis elfogadja a bukaresti visszahívást és a tábornoki rangot, meglehet, ő lett volna az első, akit 1989 decemberében, a forradalom kezdetén Temesvárra vezényelnek.
Aulich Sándor kérte, hogy a közlés előtt megismerhesse a vele készült interjú tartalmát. A megromlott látása miatt ennek az egyetlen módját abban látta, hogy menjünk el Budapestre, és olvassuk fel neki az interjút. Telefonos felolvasásról hallani sem akart. A felolvasásra és a szöveg helyenkénti kiigazítására december 5-én, tíz nappal a halála előtt került sor. Ekkor már azt kérte: ne közöljük életében az interjút. Döntését az is befolyásolhatta, hogy – elmondása szerint – november végén egy névtelen telefonáló megfenyegette.
Nem tudjuk ellenőrizni, hogy a telefonos fenyegetés valóban megtörtént-e, vagy csak az álom és a valóság közti határ mosódott el az idős embernél, az azonban tény, hogy a (vélt) esemény zaklatottá tette a következő napjait.
Az utolsó találkozásunkkor nem gondoltuk, hogy a halála utáni közlés feltételei már kilenc nap múlva teljesülnek. Az interjú közlését a családja kérésének eleget téve halasztottuk a hat hetes kegyeleti idő utánra.
A Krónika hamarosan három részre bontva közli az Aulich Sándor nyugalmazott ezredessel készült, kordokumentum értékű interjút.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
A CFR az Arad–Temesvár–Karánsebes vasútvonal felújítása során lebontana négy, az Osztrák–Magyar Monarchiában épített állomást, a hozzájuk tartozó víztornyokkal együtt. Ezzel elveszne a Bánság közlekedés- és ipartörténetének egy jelentős darabja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!