Aulich Sándor (1930-2025) nyugalmazott ezredes 1973-1984 között volt a Securitate Kovászna megyei parancsnoka
Fotó: Gazda Árpád
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el Budapesten, kilenc nappal azután, hogy felolvastuk neki az interjút.
2026. február 18., 21:332026. február 18., 21:33
2026. február 21., 21:102026. február 21., 21:10
Aulich Sándor arról mesélt egyebek mellett, hogy – a családi hagyomány szerint – Aulich Lajos aradi vértanú testvérének nagyborosnyói leszármazottai miként kerültek Trianon után mély szegénységbe, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjaként miként haladt azon az úton, amelyet Domokos Géza példája mutatott számára, és miként szemelte ki őt a kommunista rendszer belügyi szolgálatra. Az elbeszélése nyomán bepillantást nyertünk a Securitate, valamint a bukaresti Belügyminisztérium berkeibe, ahol 23 éven át foglalkozott az ipar kérdéseivel, megtudtuk, hogyan készültek az Elena Ceaușescunak tulajdonított tudományos tézisek.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Elmesélte: milyen körülmények hozták vissza szülőföldjére a Securitate Kovászna megyei kirendeltségének élére. Beszélt arról, hogy kiket figyelt a kommunista rezsim elnyomó gépezete Háromszéken, ő maga hogyan próbált a pozitív befolyásolás eszközével élni, és mi történt pár hangzatos háromszéki esetben.
A szoborrobbantás egyébként a parancsnoki megbízatása végét is jelentette. Felettesei akarata ellenére vonult betegnyugdíjba 1985-ben, és beszélgetésünk során nem győzte hangsúlyozni, hogy jól döntött. Ha ugyanis elfogadja a bukaresti visszahívást és a tábornoki rangot, meglehet, ő lett volna az első, akit 1989 decemberében, a forradalom kezdetén Temesvárra vezényelnek.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor kérte, hogy a közlés előtt megismerhesse a vele készült interjú tartalmát. A megromlott látása miatt ennek az egyetlen módját abban látta, hogy menjünk el Budapestre, és olvassuk fel neki az interjút. Telefonos felolvasásról hallani sem akart. A felolvasásra és a szöveg helyenkénti kiigazítására december 5-én, kilenc nappal a halála előtt került sor. Ekkor már azt kérte: ne közöljük életében az interjút. Döntését az is befolyásolhatta, hogy – elmondása szerint – november végén egy névtelen telefonáló megfenyegette.
Nem tudjuk ellenőrizni, hogy a telefonos fenyegetés valóban megtörtént-e, vagy csak az álom és a valóság közti határ mosódott el az idős embernél, az azonban tény, hogy a (vélt) esemény zaklatottá tette a következő napjait.
Az utolsó találkozásunkkor nem gondoltuk, hogy a halála utáni közlés feltételei már kilenc nap múlva teljesülnek. Az interjú közlését a családja kérésének eleget téve halasztottuk a hat hetes kegyeleti idő utánra.
A Krónika hamarosan három részre bontva közli az Aulich Sándor nyugalmazott ezredessel készült, kordokumentum értékű interjút.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!