Sándor Krisztina szerint általában konstruktív hozzáállást tapasztalnak a megkeresett üzletláncok, multik esetében
Fotó: Haáz Vince
Nem igaz, hogy a nagy üzletláncok és multinacionális cégek elzárkóznának a kétnyelvűsítéstől, csupán bizonyos esetekben ezt kérni kell tőlük – állapította meg szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke. A két esztendeje startolt, Kétnyelvűséget a kereskedelemben nevű mozgalomnak egyre több eredményt sikerült elérnie.
2021. április 14., 15:592021. április 14., 15:59
2021. április 14., 16:012021. április 14., 16:01
Amikor nemrég arról kérdeztük az egyik magyar nemzetiségű marosvásárhelyi vállalkozót, hogy az Állomás tér szomszédságában lévő, ízlésesen berendezett bemutatóüzletét miért nem feliratozza két nyelven, azt a választ kaptuk, hogy „Romániában élünk, és a hivatalos nyelv a román”. Eközben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által életre hívott, Kétnyelvűséget a kereskedelemben nevet viselő mozgalom tagjai
Sándor Krisztina, a nemzeti tanács ügyvezetője szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, általában konstruktív hozzáállást tapasztalnak a megkeresett üzletláncok, multinacionális cégek esetében. Szinte egyik cégcsoport sem zárkózik el a székelyföldi üzletek kétnyelvű kommunikációjától. Van, amelyik azonnal megoldja a magyar nyelvű feliratozást, és akad, amelyikkel több levelet is váltani kell. A kérdés általában üzletvezető- vagy menedzserfüggő.
„Előbb az üzletvezetőnél szoktunk próbálkozni, ha nem érünk el eredményt, a regionális vezetőhöz fordulunk. Szinte mindenütt nyitottak a felvetett probléma orvoslására. Bár a kereskedők számára nem kötelező a 20 százalékos nemzetiségi küszöb feliratozásbeli figyelembe vétele,
– osztotta meg az EMNT eddigi tapasztalatait Sándor Krisztina. Az ugyan előfordul, hogy egy-egy üzletvezető nem mer lépni, és a felettesére hárítja a probléma megoldását, illetve azzal visszakozik, hogy „eddig még nem kérte senki”, de nem viszonyul ellenségesen a lakossági igényhez. Mindebből Sándor Krisztina azt szűrte le, hogy a mozgalom tagjai vagy nyitott kapukat döngetnek, vagy olyanokat, amelyeken eddig senki nem mert bekopogni.
A legfrissebb pozitív példaként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetője a Martes sportruházatot forgalmazó csíkszeredai céget említette, melynek üzletvezetője még a marketinganyagok fordítását is felvállalta.
A legfrissebb pozitív példaként az EMNT ügyvezetője a Martes sportruházatot forgalmazó csíkszeredai céget említette
Fotó: Facebook/Kétnyelvűséget a kereskedelemben
Szintén jó példaként szolgál a háztartási gépeket forgalmazó Altex csíki üzlete, illetve a Penny üzletlánc.
Nehézkesen mozdul a Profi élelmiszer-üzletlánc is, amelynek újonnan nyílt vidéki Profi Loco boltjaiban egyetlen magyar nyelvű feliratot sem találni. A csíkszeredai KFC gyorsétkezdéből viszont Sándor Krisztina nemcsak a feliratokat, hanem magát a magyar nyelvet is hiányolja. Mint mondta, neki még soha nem volt szerencséje olyan kiszolgálónőhöz, akivel anyanyelvén kommunikálhatott volna. Ennél is szomorúbb, hogy a teljes kétnyelvűség alkalmazása bizonyos magyarországi cégek romániai leányvállalatainak, illetve székely tulajdonban lévő vállalkozások számára is másodlagos kérdést jelent.
Fotó: Haáz Vince
Az EMNT vezetője a vásárlókat is arra ösztönözné, hogy észrevételeiknek, javaslataiknak bátran adjanak hangot; keressék meg az üzletvezetőt, és ismertessék igényeiket. Sándor Krisztina ugyanakkor arra kéri mindazokat, akik a Kétnyelvűséget a kereskedelemben mozgalom által szeretnék jelezni a nemtetszésüket, írjanak (és esetleg küldjenek fényképeket) a szervezet azonos nevű Facebook-oldalára vagy a ketnyelvuseg@emnt.org e-mail-címre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!