A multik hajlanak a kétnyelvűségre, csak kérni kell

Sándor Krisztina, a nemzeti tanács ügyvezetője szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, általában konstruktív hozzáállást tapasztalnak a megkeresett üzletláncok, multinacionális cégek esetében. Szinte egyik cégcsoport sem zárkózik el a székelyföldi üzletek kétnyelvű kommunikációjától. Van, amelyik azonnal megoldja a magyar nyelvű feliratozást, és akad, amelyikkel több levelet is váltani kell. A kérdés általában üzletvezető- vagy menedzserfüggő.

„Előbb az üzletvezetőnél szoktunk próbálkozni, ha nem érünk el eredményt, a regionális vezetőhöz fordulunk. Szinte mindenütt nyitottak a felvetett probléma orvoslására. Bár a kereskedők számára nem kötelező a 20 százalékos nemzetiségi küszöb feliratozásbeli figyelembe vétele,

– osztotta meg az EMNT eddigi tapasztalatait Sándor Krisztina. Az ugyan előfordul, hogy egy-egy üzletvezető nem mer lépni, és a felettesére hárítja a probléma megoldását, illetve azzal visszakozik, hogy „eddig még nem kérte senki”, de nem viszonyul ellenségesen a lakossági igényhez. Mindebből Sándor Krisztina azt szűrte le, hogy a mozgalom tagjai vagy nyitott kapukat döngetnek, vagy olyanokat, amelyeken eddig senki nem mert bekopogni.

A legfrissebb pozitív példaként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetője a Martes sportruházatot forgalmazó csíkszeredai céget említette, melynek üzletvezetője még a marketinganyagok fordítását is felvállalta.

Nehézkesen mozdul a Profi élelmiszer-üzletlánc is, amelynek újonnan nyílt vidéki Profi Loco boltjaiban egyetlen magyar nyelvű feliratot sem találni. A csíkszeredai KFC gyorsétkezdéből viszont Sándor Krisztina nemcsak a feliratokat, hanem magát a magyar nyelvet is hiányolja. Mint mondta, neki még soha nem volt szerencséje olyan kiszolgálónőhöz, akivel anyanyelvén kommunikálhatott volna. Ennél is szomorúbb, hogy a teljes kétnyelvűség alkalmazása bizonyos magyarországi cégek romániai leányvállalatainak, illetve székely tulajdonban lévő vállalkozások számára is másodlagos kérdést jelent.