Az érzékszervi marketing már hetekkel karácsony előtt beindul (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
A karácsony a szeretet ünnepe, azonban sokak számára egy kihívásokkal teli időszak, és számos lelki probléma kerül ilyenkor előtérbe. Például azok számára, akik egyedül vannak, gyászolnak vagy azoknak, akik évről évre azt tapasztalják, hogy a nagy családi feszültségek éppen az ünnepi asztal fölött buknak felszínre. Kotta Ibolya pszichológussal beszélgettünk arról, hogy mi áll ennek hátterében, hogyan vészelhetjük át ezt az időszakot és koncentrálhatunk a lelki feltöltődésre.
2022. december 25., 09:422022. december 25., 09:42
Karácsonykor a legtöbb ember számára a család kerül fókuszba, azonban amikor ez nem a filmekben, reklámokban megfestett tökéletes, karácsonyi idill mintapéldája, sokunkból szorongást válthat ki, ha arra gondolunk, hogy le kell ülnünk a rég nem látott rokonokkal. Az ünnepi asztal körül ülők nézetei gyakran feszülnek egymásnak, és sokszor végződnek veszekedéssel.
Kotta Ibolya, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara Alkalmazott Pszichológia Intézetének vezetője a Krónikának elmondta, hogy az advent a befelé fordulás időszaka, amely felkészít arra, hogy a karácsonyt bensőséges, meghitt ünnepként élhessük át és megvalósulhasson a varázs, legyen az vallási, spirituális misztérium, vagy ezektől független, belső feltöltődés.
Az ünnep izgalma, a tervezgetés, a karácsonyi csoda várása, várakozás öröme, az egymásra figyelés feltölti a lelkünket, örömet szerezhet. A rituálék segítenek a lelki feltöltődésben, segítenek lelassulni, megállni egy-egy pillanatra. Az ünnep menetrendjét illető kulturális szokások, családi hagyományok, megállapodások, a gyökerekhez való visszanyúlás és az általunk bevezetett sajátos átalakítások hozzájárulnak a közösségi érzés fenntartásához, a család egységét erősítik, megadják a valahová tartozás, a folytonosság, a biztonság érzését. Mindez védőfaktorként működik a mentális egészségre nézve.
Elárasztanak minket a tökéletes karácsonyt idéző üzenetek
Fotó: Pixabay
A lelassulás és lelki feltöltődés helyett inkább felpörgünk. Az érzékszervi marketing (karácsonyt idéző fények, díszítések, zene és illatok) már hetekkel az ünnepek előtt eltelít bennünket, és nem segíti a befelé fordulást. Az érzelmi, fizikai, anyagi, érzékszervi túlterhelődés majdhogynem elkerülhetetlen.
„Számolnunk kell ugyanakkor azzal az eshetőséggel, hogy az ünnep csalódást okozhat. A végeredmény alulmarad az elvárásainktól. Nem sikerül ráhangolódni, mindent úgy megvalósítani, ahogy elterveztük: nem elég omlós a bejgli, nem talált célba az ajándék, csúszik a program, kínos a beszélgetés, nyűg a rokonság. Sokkal több időt töltünk olyan emberekkel, akikkel az év más időszakában csak ritkán és jóval kevesebbet vagyunk azonos fizikai térben” – húzta alá az egyetemi adjunktus.
Hozzátéve, hogy nem segít a privát tér elvesztése, az eltérő családi dinamikák ütközése, az eltérő habitusok. Törékeny az adok-kapok kényes egyensúlya. A kimondott és ki nem mondott elvárásoknak való megfelelés kényszere alá kerülünk, a valós belső igényeink helyett a média és szociális média által közvetített ideált keressük. Nem segít a téli, év végi fáradtság, a munkahelyi év végi hajrá, az időhiány, a túlköltekezés, de a túlfogyasztás sem. Már önmagában az is frusztráló lehet, hogy mindent végig kell csinálni.
Az ideális ünneplés csak nagyon tudatos logisztikával valósítható meg, ha egyáltalán. Az általunk dédelgetett karácsonyi eszme formális elemeinek fenntartásába fektetett izzadságos munka lehetetlenné teszi, hogy átadjuk magunkat az ünnepnek. Azon dolgozunk, hogy ünneplőbe öltöztessük a lakást és magunkat, de sikerül-e ünneplőbe öltözni mélyen belül is? A belső átszellemülés összejön-e még épp időben, amikor a forgatókönyv megkívánja?
Kiszakadva a karácsonyi előkészületek forgatagából, otthon, a karácsonyfa mellett állva, a befele fordulás határidőn túli pillanatában magunkra tudjuk-e ölteni az igazi karácsonyi mosolyt? Varázsütésre, ha ez a teljes harmóniához szükséges elvárásként, „kell”-ként fogalmazódik meg bennünk, aligha. És a lelassulással együtt jön a csalódás, kiábrándulás: másképp képzeltük el. Kimerültség, depresszív hangulat jelentkezhet azoknál is, akiket egyébként nem fenyeget az elmagányosodás veszélye.
Forgalmi dugó az ünnepi nagybevásárlások időszakában
Fotó: Beliczay László
Nem mindenkinek felemelő a karácsony. A mások örömének kontrasztjaként sokkal intenzívebben élhetjük meg ebben az időszakban a magányunkat, gyászunkat. Szenteste előtt néhány nappal, december 21–22. körül a kék karácsonyi mise épp azok lelki felkarolását célozza, akik ebben az időszakban szenvednek, gyászolnak, miközben körülöttük mindenki ünnepel. Ha nem sikerül érzelmileg kapcsolódni másokhoz, akkor is negatív élményként fogjuk megélni az ünnepet.
„A téli vakáció a test és lélek számára egyaránt stressznövelő és stresszcsökkentő mechanizmusokkal járó, nagyon intenzív időszak. Sokszor úgy gondolunk a karácsonyra, mint az évnek arra az időszakára, amelyben a legtöbb elhalálozás történik.
– mutatott rá a sepsiszentgyörgyi születésű Kotta Ibolya.
Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a jelenség nem csak a szívinfarktus vagy stroke (szélütés) bekövetkeztére, hanem az öngyilkosságokra is érvényes. Az egyik legjelentősebb, hosszmetszeti vizsgálat, amely 25 éven át követte az öngyilkosságok előfordulását a dán népességben, egyértelműen kimutatta a halál eltolódásának, pontosabban elhalasztásának jelenségét karácsony környékén, de hasonlóképp húsvét és pünkösd időszakát követően is. Sőt nem kell ilyen messze mennünk, ugyanezt a jelenséget néhány éve kimutatták magyar mintán is. A halál eltolódásának jelenségét tehát nemcsak karácsony – új év kontextusában figyelték meg.
Az ázsiai kultúrában jelentős Harvest Moon Festival esetén is kimutatták a halandóság eltolódását az ünnep utáni időszakra, és ez azért is érdekes, mert ez az esemény nem ugyanarra a napra esik minden évben. De ugyanezt találták a zsidó lakosság körében is a pészahot követően. Míg ez előző esetben inkább az idősebb nők, az utóbbi esetben inkább az idősebb férfiak körében növekedik meg jelentősen a halandóság, összhangban azzal, hogy kikre hárul leginkább e szertartások terhe. Az ünnepi időszak után megnövekedett haladóság okai közt (túlfogyasztás, utazás stb.) egyértelműen ott szerepel, sőt jelentős szerepet tölt be a pszichológiai stressz is.
Fotó: Pixabay.com
A már számos kultúrában kimutatott kitolt halál egy lehetséges magyarázata a „megszegett ígéret hatás” (lám a karácsony sem úgy sikerült, az egész év nem úgy sikerült, hiába az újévi fogadalom), amelyre ráerősít a gátlások feloldását segítő túlzott alkoholfogyasztás. Kudarcba fulladt tervek, be nem tartott ígéretek.
„Az újévi fogadalom hagyománya sokat változott az évszázadok alatt. Míg korábban az ígéretek betartása az isteni szerencse bevonzásával kecsegetett, ma már többnyire csak a magunk számára fogalmazunk meg ígéreteket, amelyek a személyes fejlődésünkről, végső soron tehát a változásról szólnak.
– mondta a szakember. Könnyen lehet, hogy rosszul körvonalazott, nem realisztikus célokat tűzünk ki, vagy ezek nem is annyira belső igényből, mint inkább megfelelési kényszerből fakadóan fogalmazódnak meg. Az újévi ígéreteket – valljuk be – elég nagy valószínűséggel nem fogjuk betartani. Pedig olyan jó lett volna! Azáltal, hogy hangosan kinyilvánítjuk őket, megnöveljük annak valószínűségét, hogy elköteleződjünk az újévi fogadalmaink mellett, hiszen kifele egyáltalán nem mutat jól, ha az idén sem jött össze, ráadásul társas támogatást is nyerhetünk azáltal, hogy megosztottuk az újévi fogadalmat.
Mindenesetre a kitolt halál jelenségének ismerete a megelőzés szempontjából releváns információ.
Fotó: Beliczay László
A pszichológus szerint gondolhatunk a karácsonyi ünnepre, mint érzelmi svédasztalra: odafigyelhetünk, mit teszünk rá, mit veszünk belőle magunkhoz, mit szeretnénk ízlelgetni, milyen élménynek adjuk át magunkat.
Megvan-e még bennünk az öröm képessége? Van-e szívmelengető karácsonyi élményünk gyerekkorunkból? És mi ennek az élménynek a varázsa? Él-e a karácsony szelleme az agyunkban, emlékeink közt? A karácsonyi dekoráció, zene (ha még nem untunk rá) a gyermekkort idézi, visszahozza a karácsony varázsát, feltéve, ha volt ilyenben részünk.
Az élmények megosztása, mások örömeiben osztozás, mások öröméhez kapcsolódás, de akár a mások gyászára való ráhangolódás, a jótékonykodás, önkéntesség is értelmet ad az érzelmi felhangoltságnak, s végső soron hozzájárul a pozitív állapot fenntartásához. Ne támaszkodjunk pusztán a hedonisztikus élvezetekre, ne ragaszkodjunk a gondtalan örömhöz és a jó érzésekhez. Ne csak örömelv által vezérelt boldogságorientáció vezesse életünket, hanem vonzzuk be azokat az élményeket, amelyek az áramlatélmény kereső vagy az értelmet kereső boldogságot segítik” – javasolta Kotta Ibolya.
Tegyük fel magunknak a kérdést: mit akarunk bepótolni az év végén. Gondoljuk át saját elvásárainkat, tegyük rugalmassá, akár engedjük is el ezeket. Tudunk-e nemet mondani, másoknak, de magunknak is? El tudjuk-e csendesíteni a belső kritikus énünket és elő tudjuk-e hívni az önegyüttérző, törődő énünket, aki megveregetheti a vállunkat és átölelhet akkor is, ha kudarcot vallottunk egyes dolgokban?
Tudunk-e örülni a pillanatnak, tudunk-e örülni annak, amit abban a pillanatban meg tudunk teremteni magunk körül? Ne akarjunk valamiféle eszmét szolgálni vagy ideált követni, vagy megteremteni, hanem örülni az együttlétnek.
Fotó: Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala
Az elmúlóban levő év átgondolása, a számvetés szintén magában rejti az öröm-bánat, ünnep-gyász kettősségét. Az újév ünnepe a karácsonyi őrület lecsendesülésével ideális esetben a relaxáció, énidő, önreflexió ideje lehetne, újabb lehetőség a feltöltődésre, az önmagunkba fordulásra. Hangsúlyos lehet ebben a múlton való rágódás és /vagy a jövőre irányuló remény, az optimizmus.
Mi az érték, amit követni akarunk. Ha kapcsolatba tudunk kerülni magunkkal és meg tudjuk fogalmazni a számunkra fontos értékeket, ezek iránytűként szolgálnak majd, és segítenek az olyan valóban releváns célok megfogalmazásában, amelyek valóban széppé tehetik az ünnepeinket” – tanácsolja a pszichológus.
A hála, a jócselekedetek, flow élmények, jelentudatosság kerüljenek az újévi svédasztalra, ugyanúgy, mint az öngondoskodás, önkényeztetés, önmagunk megajándékozása. Koccintsunk a szeretteinkkel töltött minőségi időre, s újévi fogadalmunk legyen az énidő – fogalmazott Kotta Ibolya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!