Fotó: Veres Nándor
A sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári önkormányzat is úgy döntött, hogy nem a lakosokkal fogják megfizettetni a 2018-ban kieső kormánytámogatást, így a helyi adók az idei szinten maradnak, a parkolási díj viszont mindkét városban emelkedni fog.
Ötven százalékkal növelik jövő évtől Sepsiszentgyörgyön a parkolási díjat, erről pénteki ülésén szavaz a helyi képviselő-testület – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. A polgármester leszögezte: fenntartják korábbi álláspontjukat, és az ingatlanadót a jelenlegi szinten hagyják – bár amikor ezt eldöntötték, még nem tudták, hogy a kormány jelentős bevételektől fosztja meg az önkormányzatokat.
Ötven százalékát a tanintézetek kapják, egynegyedét a kerékpáros közlekedés fejlesztésére, egynegyedét pedig az akadálymentesítésre fordítják. Az elöljáró rámutatott: ez év december 14-éig 782 ezer lej folyt be a városkasszába a parkolási díjakból. Az elképzelés szerint 2018-tól egy óra parkolás a jelenlegi 2 lej helyett 3 lej lesz, az évi kedvezményes bérlet 300 lejről 500 lejre drágul, a rendes évi bérlet pedig 600-ról 1000 lejre.
A kerékpáros közlekedés fejlesztésére vonatkozó tervek között szerepel, hogy biciklivásárlási utalványokat adnak a városlakóknak, és bevezetik az ingyenes kerékpárkölcsönzést. A pluszösszegből továbbá hangjelzéseket kiadó eszközökkel látják el a gyalogátjárókat és a jelzőlámpákat. Antal arról is beszélt, hogy az akadálymentesítés sajnos nem oldható meg mindegyik közintézményben az épületek adottságai miatt –
A polgármester a parkolóhelyek ügyére is kitért, mint rámutatott: ezek számát már nem nagyon lehet növelni a városban, hiszen a szabad terület véges, ugyanakkor a parkolóházak építését sem tartja kifizetődőnek, hiszen egy személyautónyi hely kialakítása 10–15 ezer euróba kerül, így magas díjszabást kellene meghatározni, hogy a befektetés legalább néhány éven belül megtérüljön. Antal szerint a nagyvárosokban is ezért állnak kihasználatlanul a parkolóházak.
Fotó: Veres Nándor
Hasonlóan jár el a kolozsvári önkormányzat, amely a helyi adókat és illetékeket szintén nem emeli, viszont a parkolási díjakat ehhez az évhez hasonlóan 2018-ban is drágítja. Az Oláh Emese sajtóirodája által szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint ugyan Kolozsvár jövő évben 2017-hez képest 28 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodhat a kormány által összeállított országos költségvetés tervezete szerint, de az önkormányzat nem a polgárokkal akarja pótoltatni a kiesést.
A december 19-ei tanácsülésen napirendre tűzött határozattervezet értelmében éppen ezért nem emelik a helyi adókat és illetékeket. A Monitorul de Cluj helyi hírportál eközben arról számolt be, hogy a kincses városban immár sorozatban a második évben fog drágulni jövőre a belvárosi parkolás.
Az indoklás szerint a drágítás a belvárosi forgalmi és parkolási rend átszervezése, „európaiasítása” miatt szükséges. Dan Tarcea alpolgármester nemrég azt nyilatkozta: elfogadhatatlan, hogy egyesek reggeltől estig elfoglalnak egy belvárosi parkolót, ehelyett minél több embernek kell megállóhelyet biztosítani rövidebb időre, amíg az illető elintézi belvárosi teendőit.
A besztercei önkormányzat is úgy döntött, hogy a csökkenő költségvetés ellenére 2018-tól nem emelik a helyi adókat és illetékeket, erről keddi ülésén szavazott a képviselő-testület. Az egyetlen díjszabás, amit drágítottak, a piacokon az asztalfoglalási összeg, ezt négyzetméterenként átlagosan 1–5 lejjel emelték, ami 25 százalékos árnövekedést jelent ehhez az évhez képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!