A hegyen túl is nyílik a tulipán

Az esélytelenek nyugalmával készülnek a december 11-ei parlamenti választásokra a Kárpátokon túli megyékben megméretkező RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltjek, akiknek a papírforma szerint elenyésző az esélyük, hogy mandátumot szerezzenek.

A Krónikának nyilatkozó aspiránsok mégis komolyan veszik a versenyt, és noha nem terveznek személyes kampánykörutat, megpróbálják azt az üzenetet eljuttatni a román választópolgároknak, hogy problémáik nem sokban térnek el a magyarok gondjaitól. A magyarok által alig lakott Kárpátokon túli megyékben a szövetség listái egyébként meglehetősen színesek, a jelöltek között táncoktató, pék, traktorista, varrónő, fodrász, pedagógusok, asztalosok, mérnökök, újságírók, egyetemi hallgatók, nyugdíjasok is szerepelnek.

Humorosan is fel lehet fogni a versenyt

Az RMDSZ minden parlamenti választáson indít képviselő- és szenátorjelölteket a Kárpátokon túli megyékben is, hiszen az ottani szavazatok országos visszaosztása révén mandátumot kaphatnak olyan erdélyi – például Máramaros vagy Temes megyei – jelöltek, akik csak a helyi voksok alapján nem biztos, hogy bekerülnének a parlamentbe – hívta fel a figyelmet a csíki születésű, jelenleg Kolozsváron élő Antal Géza. A Ialomiţa megyei képviselőjelölt-lista vezetője lapunknak kifejtette: rengeteg déli és keleti megyében működik RMDSZ-szervezet, általában ezek, illetve a szövetséghez társult szervezetek delegálnak jelölteket a Kárpátokon túli listákra. Antal Géza – aki egyébként megkeresésünket először viccnek vélte – a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor), illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnökségi tagjaként lett listavezető.

A fiatal jelölt már több alkalommal ellátogatott Ialomiţa megyébe: legutóbb nyáron magánúton járt a környéken, de korábban szakmai eseményeken is részt vett. Nem tervezi viszont, hogy a decemberi parlamenti választások előtt nagyszabású kampányt folytat a délkeleti megyében. „A kollégákkal párszor elviccelődtünk azon, hogy közösen odautazunk, de Erdélyben bőven elég szavazatunk van. Nem képzeljük azt, hogy felrobbanthatnánk a Ialomiţa megyei politikát” – fogalmazott Antal.

Utólag ugyanakkor hozzátette: a helyi médián keresztül igyekeznek eljuttatni üzenetüket a választópolgárokhoz, lehetőségeikhez mérten pedig megpróbálnak személyesen is eljutni minél több emberhez. Kérdésünkre, hogy mivel szólítják meg a délkeleti megyék választóit, az ifjúsági szervezet elnöke kifejtette: az RMDSZ olyan programot dolgozott ki, amely az egész társadalomnak hasznára válik, például a minimálbér-emelés vagy bizonyos ágazatokban az áfacsökkentés.

Van „praxisa” a dâmboviţai képviselőjelöltnek

Hasonló állásponton van Bölöni György pécskai helyi tanácsos, aki szerint a szövetség kampányának egyik legfontosabb üzenete, hogy ami jó Erdélynek, az jó Romániának is, illetve ami hasznos a magyaroknak, az a románoknak is előnyös. A Dâmboviţa megyei képviselőjelölt-lista vezetője sem tervezi, hogy az erdélyihez hasonló kampányakciót folytasson a helyszínen, szerinte ez túl sokba kerülne, „van jobb helye a pénznek”.

Inkább abban reménykednek, hogy az RMDSZ híre „szájról szájra terjed”, Bölöni ugyanakkor szívesen eleget tenne a kérésnek, ha meghívnák például egy helyi televíziós műsorba. A pécskai tanácsos arra is kitért, hogy van már „praxisa”, ugyanis több parlamenti választáson is volt már jelölt olténiai megyékben. Mintegy anekdotaszerűen azt is megjegyezte, hogy legutóbb Crin Antonescu, a szenátus egykori elnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt vezetője volt az ellenfele.

Azt is megtudtuk, hogy az Arad megyeiek mindig valamelyik olténiai megyét „vállalják el”. Bölöni ugyan elismerte, hogy az RMDSZ esélyei meglehetősen „korlátozottak” ezekben a régiókban, de néhány száz szavazatra azért számítanak, a pécskai tanácsos elmondása szerint például legutóbb mintegy 300 voksot sikerült begyűjteniük Dâmboviţa megyében. „A jelöltlista-állítás mindig fontos, összeadva akár egy–két parlamenti mandátum is összejöhet” – mutatott rá Bölöni György, aki egyébként személyes kapcsolatokkal rendelkezik Târgoviştén.

Személyes kampányt is terveznek, elsősorban viszont a helyi sajtón keresztül juttatják el üzenetüket a Mehedinţi megyei RMDSZ-es jelöltek – tudtuk meg Szőllősi Tamástól, a képviselőjelölt-lista vezetőjétől. A kézdivásárhelyi tanácsos ugyanakkor elismerte, hogy az RMDSZ Erdély a jövő! szlogenje minden bizonnyal nem túl meggyőző a Kárpátokon túl, de szavai szerint már kidolgoztak erre egy stratégiát: azért indulnak az Erdélyen kívüli megyékben, hogy országos szinten erősítsék az RMDSZ jelenlétét.

Autópályatervvel szólítják meg a prahovai választókat

Nagyon jó helyismerettel rendelkezik, illetve számos ismerőse van Ploieşti-en Váncza Tibor Istvánnak is, aki a Prahova megyei szenátorjelölt-lista vezetője. A jelenleg Kovászna megyei tanácsosként tevékenykedő kézdivásárhelyi politikus ugyanis 25 évig dolgozott mérnökként a baróti bányában, amely a ploieşti-i székhelyű Állami Szénipari Vállalathoz tartozott. Váncza úgy véli, nem lesz könnyű szavazatokat szerezni a Kárpátokon túli megyében, de számítanak az ott élő magyarokra, és reményeik szerint néhány román választót is sikerül meggyőzniük.

Váncza a Krónikának elismerte, hogy az RMDSZ jelöltjei számára fejtörést okoz a választópolgárok megszólítása, de ugyancsak a közös érdekekre hívta fel a figyelmet. Támogatják például a Prahova völgyén át tervezett autópálya megépítését, ezenkívül a gazdaság és a mezőgazdaság területén is közös fogódzókat keresnek, a megyei tanácsos szerint például szorosabbra kellene fűzni az erdélyi és a Kárpátokon túli megyék közötti kereskedelmi forgalmat.

Nem tartja kizáró jellegű feltételnek a jelöltséghez a helyismeretet András Hunor Jenő csíkszeredai önkormányzati képviselő, aki ugyanakkor már többször megfordult Buzău megyében, ahol most a szövetség képviselőjelölt-listájának vezetője. A fiatal politikus a Krónikának elmondta: azért vállalta a felkérést, hogy a délkeleti térségben élő kevés magyar lakosnak is biztosítva legyen a képviselete, ugyanakkor a visszaosztásból nyert mandátumok miatt is szükség van jelenlétükre. András Hunor Jenő leszögezte: Buzău megyében hasonló problémákkal küzdenek a polgárok, mint bárhol máshol az országban, a legnagyobb gond talán az alacsony foglalkoztatottsági ráta.

Általában egy pluszmandátumot hoznak a voksok

A tapasztalatok szerint a Kárpátokon túli megyékben és a külföldi választókerületekben összegyűjtött szavazatok egy mandátumot hozhatnak – nyilatkozta lapunknak Kovács Péter kampányfőnök, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ezekben a térségekben a szövetség általában 12–20 ezer voksot gyűjt, azonban a választási részvételtől függ, hogy ez hány pluszmandátumot jelent. Kovács rámutatott: az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl több megyei szervezete van, amelyek folyamatosan tevékenykednek, de ott is indítanak jelöltlistát, ahol nincs szervezetük. A potenciális szavazatok begyűjtése mellett egy másik oka is van ennek, a listaállítás nyomán ugyanis urnabiztosokat nevezhetnek ki, és televíziós, valamint rádiós megszólalási időt is ennek függvényében kapnak a választáson megméretkező pártok.

Kérdésünkre elmagyarázta: a jelöltállítás írott és íratlan szabályok, valamint hagyományok mentén történik, például a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a szövetség nőszervezete és a megyei szervezetek mindig nevesítenek jelölteket. Figyelembe veszik azt is, hogy a háromszékiek személyesen adják le a listákat a választási irodában, ezért a földrajzilag viszonylag közel eső Prahova megyében méretkeznek meg. Kovács Péter azt is elmondta: odafigyelnek arra, hogy olyanok kerüljenek a listák élére, akik el tudják vállalni a tisztséget, ha mégis bekerülnek a parlamentbe. „Ez egy rulett, hogy ki kapja a pluszmandátumot, a parlamentbe legutóbb Kötő József került be ilyen módon, aki szakmailag és politikailag is kifogástalan munkát végzett, azonnal a tanügyi bizottság alelnöke lett” – idézte fel a kampányfőnök.