
Nyári Melinda aligazgató és Spier Tünde igazgató koszorút
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az iskola névadójára, a magyar dráma megújítójaként ismert Csiky Gergely színpadi szerzőre emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. A hagyományos Csiky-napot a Pankotán napvilágot látott író születésnapjához, december 8-hoz legközelebb eső hétvégén szokták megtartani, de az év végi választások miatt – mivel az iskola dísztermében szavazókörzetet rendeznek be – idén november 15-én, a Magyar Szórvány Napján szervezték meg, ezzel is jelezve: a számbelileg jelentős kisebbségben lévő aradi magyarság számára az iskola nemcsak tanintézmény, hanem a magyar nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
2024. november 15., 16:402024. november 15., 16:40
2024. november 15., 16:472024. november 15., 16:47
Az iskola első emeleti folyosóján, a 2002-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) által állíttatott, és Kocsis Rudolf aradi szobrászművész által elkészített Csiky-mellszobornál kezdődött az ünnepség, amelynek résztvevőit – köztük a gyulai és szegedi testvériskolák, valamint az Arad megyei magyar tagozatos tanintézmények diákjai és pedagógusait – Spier Tünde igazgató köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a több mint százéves épület falai között nem csupán tanítanak és nevelnek a munkájukat elhivatottsággal végző tanítók és tanárok, hanem közösséget is formálnak.
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt kívánta a tanulóknak, hogy ne csak az évforduló napja legyen ünnep, hanem találják meg a hétköznapokban is azokat az értékeket, amelyekért örömmel járjanak iskolába. Köszöntötte az egybegyűlteket Tóth Csaba, Arad megye RMDSZ-es prefektusa és Tóthpál Renáta kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő, ezt követően pedig átadták a kiemelkedő eredményekért járó jutalmakat az azokat kiérdemelt tanulóknak, köztük a Csiky-díjat, amelyet minden évben az a végzős diák kaphat meg, akinek a tanulmányokban és a tantárgyversenyeken elért kiváló eredményei mellett a közösségért végzett tevékenysége is kimagasló. Idén Nyári Tamás 12. osztályos tanuló kapta meg az elismerést, aki elmondta, hogy büszke arra, hogy ennek a már-már családias közösségnek lehet a tagja.
Spier Tünde iskolaigazgató és Tóthpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő adta át a Csiky-díjat Nyári Tamásnak
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A beszédek után megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát, amelyet tavaly októberben, az iskolaépület centenáriumán avattak fel a főbejárat mellett:
Tizenhárom évig állhatott köztéren, amikor a magyar emlékjeleket a köztudatból kitörölni igyekvő román kultúrpolitika lebonttatta, és a múzeum raktárába száműzte. A 2000-es évek elején az iskola vezetősége kérte, hogy adják ki – idézte fel a tavalyi centenáriumi ünnepségen Ujj János nyugalmazott történelemtanár és újságíró, volt iskolaigazgató –, de azt mondták, hogy elveszett, ekkor kérték meg Kocsis Rudolfot, aki elkészítette az első emeleten látható szobrát. A jelenlegi múzeumvezetés, valamint a helyi és megyei önkormányzat elfogadóbban viszonyul a magyar emlékművekhez, és az RMDSZ közbenjárására kihozták a szobrot a raktárak mélyéről, és az iskolaudvaron állították fel.
Tavaly óta áll az iskolaudvaron az eredeti Csiky-szobor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Csiky-nap további programjában kvízjáték szerepelt általános és középiskolásoknak, a vetélkedő után pedig a nagyszínházban néptáncgálán mutatták be tudásukat az iskola fakultatív néptáncoktatásán résztvevők.
A magyar dráma megújítójaként számontartott Csiky Gergely az Arad-hegyaljai Pankotán született 1842. december 8-án és 1891. november 19-én hunyt el Budapesten. Aradon végezte a gimnáziumot. Az író és műfordító Csiky Gergely a reverendát cserélte az írói hivatásra, amikor is a római katolikus egyházfők választás elé állították az akkor már felszentelt papot: írni akar vagy marad a klérus tagja.
Földesdy Gabriella budapesti színháztörténész a Csiky Gergely írói munkássága című könyvének aradi bemutatóján, 2017-ben úgy fogalmazott: a mi szerencsénk, hogy Csiky Gergely az írói hivatást választotta.
Ismert színdarabjai még a Buborékok vagy a Mukányi.
Dombormű és emléktábla a pankotai szülőház falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A pankotai szülőház falán emléktáblát helyezett el az ős-Kölcsey Egyesület 1906-ban, Aradon utcát neveztek el róla, és egykori iskolája – az 1989-es romániai rendszerváltást követő évben – az ő nevét vette fel. „Amikor a tanügyminisztérium kérte 1990 őszén, hogy tegyünk három javaslatot, akkor
főleg a Vatra Româneaca, mert szerintük műveiben a románok számára sértő kifejezéseket használt, de ez abszolút nem igaz. Végül Csiky Gergely mellett döntöttek, aki nyolc évig az iskola diákjai volt” – idézte fel a névválasztás körülményeit Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár, volt Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Rövid összekötő utca viseli a drámaíró nevét, amit az önkormányzat hibásan tüntetett fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A jelenlegi magyar iskolaközpont az első világháború után a román hatalom által elorzott aradi Magyar Királyi Főgimnázium helyett létrehozott Római Katolikus Gimnázium jogutódja. Az 1919 májusában bevonuló román hadsereg kényszerítette a magyar középiskola (ma Moise Nicoară Főgimnázium) igazgatóját, hogy adják át az épületet leltárral együtt a románoknak. Ősszel, amikor meg kellett volna nyitni az új tanévet, a vezetőség öt helyszínen bérelt osztálytermeket, és azokban folyt az oktatás 1923-ig.
Lakatos Ottó minorita házfőnök vezetésével már 1920-ban gyűjtésbe kezdtek, téglajegyeket bocsátottak ki, és
az ingatlant pedig a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonába adták, hogy a román közigazgatás ne költöztethessen az épületbe román osztályokat. A most 94 éves Piros Dénes nyugalmazott kémiatanár felidézte: „Ahogy megkezdtük a középiskolát, kitört a második világháború. Az iskolaépületet német kórházként rendezték be, minket szétszórtak a városban. 1948-ban érettségiztünk le Nagyváradon, amikor már csak egy magyar végzős osztály volt Aradon. Abban az évben szűnt meg a katolikus gimnázium, 25 tanév zárult le, a mi évfolyamunk volt az utolsó végzős katolikus főgimnáziumi osztály.”
Tavaly volt 100 éves az iskolaépület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
1948-ban államosították és magyar vegyes líceummá alakították az iskolát, 1959-ben pedig egyesült egy román iskolával. A Csiky Gergely Főgimnázium (1990-től a 2011-ig Iskolacsoport) csak 2001-ben nyerte vissza önállóságát, akkor költözött ki az épületből a román szaklíceum. A Csiky-nek bentlakása is működik, a 2010-es években új épületszárnnyal bővült, amit az önkormányzat épített, a terveit Sándor István néhai műépítész készítette a régihez hasonló stílusban, így egységes összképet alkot az épületegyüttes. A 2021-ben elkészült, a magyar állam támogatásával épült református bölcsőde is a főgimnázium szervezeti egységében működik, így
A 25 ezres Arad megyei magyarságnak – amiből valamivel több mint tízezren élnek Aradon (a megyeszékhely lakosságának 7,99 százaléka) – ez az egyelten tanintézménye, amely középiskolai szintű oktatás nyújt anyanyelven. A mostani tanévben a legkisebbektől a végzős évfolyamokkal bezárólag több mint ötszáz diákja van.
Király Árpád római katolikus főesperes-plébános mondott áldást az ünnepség végén
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
szóljon hozzá!